A Veszprémi Törvényszék Pf.20391/2017/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, (1) bek., 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 326. §, 339. §, 345. §, 559. §, (1) bek., 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 28. §, (1) bek.] Bírók: Pusztai Ágnes, Sepsi Erika, Vargáné dr. Keresztes Klára

Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

1.Pf.20.391/2017/8.

A Veszprémi Törvényszék dr. Gaál Dániel Ügyvédi Iroda (fél 1 címe eljáró ügyvéd: dr. Gaál Dániel ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve I. r., II.rendű felperes neve II. r. (mindketten: I-II. r. felperes címe szám alatti lakosok) és III.rendű felperes neve III. r. (III. r. felperes címe.) felpereseknek - dr. Böröczky Miklós ügyvéd (fél 2 címe) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen kártérítés iránti perében a Zirci Járásbíróság P.20.013/2016/28. sorszámú ítéletével szemben az alperes 29. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a felperesek keresetét elutasítja.

Kötetezi a bíróság a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 150.000,- (százötvenezer) Ft első- és másodfokú perköltséget.

Kötelezi továbbá a felpereseket, hogy külön felhívásra fizessenek meg a Magyar Államnak az I. rendű felperes 239.000,- (kettőszázharminckilencezer) Ft, a II. rendű felperes 193.000,- (százkilencvenháromezer) Ft, míg a III. rendű felperes 87.900,- (nyolcvanhétezer-kilencszáz) Ft feljegyzett első-, másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. és II. r. felperesek házastársak, és a III. r. felperes és név1 szülei. Az I. és II. r. felperesek idős korukra tekintettel is együtt éltek leányukkal, név1val, aki a munkája mellett segítette a szüleit a mindennapokban, ügyeik intézésében, aktívan részt vett az összetartó család közös programjaiban. Együtt töltötték a hétvégéket, közösen művelték a kert ingatlanukat, minden téren segítették egymást. név1 tevékeny közösségi életet is élt.

2009. július 3. napján név1 a név2 által vezetett személygépkocsival történő közlekedés során súlyos balesetet szenvedett. A baleset következtében jobb felkartörést, jobb alkar nyúzatos sérülését, jobb oldali combnyaktörést, agyzúzódást, tüdővizenyőt, szívizomzatának elfajulását, üregeinek tágulatát, nyákos hörghurutot, felpuhult lépet és a tüdő verőerének rögös elzáródásat szenvedte el. A kórházi kezelés, a műtétek és a gondos ápolás ellátás ellenére név1 2009. augusztus 19. napján - az életfontosságú szervek durva sérülések következményeként kialakult tüdőverőér rögös elzáródás következményeként fellépő keringési- és légzési összeomlás miatt - meghalt. A közlekedési baleset és a bekövetkezett halál között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg.

A felperesek a kórházban naponta látogatták név1t, bíztak a felgyógyulásában. A kórházi ellátás, gondozás mellett a néhait intenzív jelenlétükkel, a legalapvetőbb tevékenységekben segítették, ápolták, részére mint egy 90.000,- forint értékben szívességi csomagot vittek.

A felperesek 2009. július 30. napján, majd augusztus 24. napján az alpereshez kárigény bejelentéssel éltek. A kárigényüket - további ügyintézés mellett - 2014. május 19-én pontosították.

Az alperes peren kívül megfizetett az I. és II. r. felpereseknek nem vagyoni kárként 1,2- 1,2 millió forintot, a III. r. felperesnek pedig 800.000,- forintot. A per folyamatban léte során kiegyenlített továbbá 304.450,- forint temetéssel járó költséget. A felperesek ezt meghaladó kárigényét, illetőleg a néhai kórházi tartózkodása idején felmerült 90.000,- forintot, továbbá az I. és II. r. felperesek részére háztartási kisegítés jogcímén igényelt járadékot, a temetőlátogatással kapcsolatos költséget és járadékigényt az alperes nem fogadta el.

A felperesek 2016. február 1. napján előterjesztett és az eljárás során módosított, pontosított keresetükben az I. és II. r. felperesek részére nem vagyoni kárigényként, további 2-2 millió forintot, a III. r. felperes részére 700.000,- forint megfizetését kértek, valamint ezen összeg után 2009. július 4. napjától a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatát. Vagyoni kárként a néhai kórházi tartózkodása idejére személyenként 30.000,-, összesen 90.000,- forintot, és ennek 2009. augusztus 20. napjától járó kamatát. Az I. és II. r. felperesek vonatkozásában 2010. január 1. napjától háztartási kisegítés jogcímén havi 30.000,- forint járadékot, míg temetőlátogatási költségként 2010. március 2. napjától az I-III. r. felperesek részére személyenként 1.500,-Ft/hó járadékigényt terjesztettek elő.

A keresetük jogalapját az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. § (1) bekezdésében, továbbá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv. 28. § (1) bekezdésében jelölték meg.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. A kereset jogalapját nem vitatta. Nem vitatta azt, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás okán helytállni tartozik. Álláspontja szerint a felperesek részére peren kívül megfizetett kárösszegekkel a felperesek kárigénye kiegyenlítésre került. Hivatkozott arra, hogy a felperesek jelen perben érvényesített kárigénye elévült, mert a perbeli balesetre a Ptk. 345. §-ában szabályozott veszélyes üzemi felelősségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelyek esetében az elévülés 3 év.

Vitatta továbbá a felperesek által előterjesztett kártérítési igény összegszerűségét is. A nem vagyoni kárigényük a felpereseknek eltúlzott, az alperes által korábban teljesített nem vagyoni kártérítés áll arányban a bekövetkezett kárral. A kórházi gondozás, a háztartási kisegítésért, és temetőlátogatás tekintetében pedig megalapozatlannak és eltúlzottnak tartotta a felperesek keresetét. Hivatkozott arra, hogy nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy a néhai halála után az I. és II. r. felperesek milyen hagyatéki vagyonhoz jutottak.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetének részben helyt adott. Kötelezte az alperest, hogy az I. és II. r. felpereseknek személyenként 800.000,- forint, míg a III. r. felperesnek 400.000,- forint nem vagyoni kárt, továbbá ennek 2009. július 4. napjától járó kamatát fizesse meg. Kötelezte továbbá, hogy a felpereseknek személyenként 30.000,-, mindösszesen 90.000,- forint kártérítést és ennek 2009. augusztus 20. napjától járó kamatát fizesse meg. Ezen túlmenően a felpereseknek személyenként minden hónap 15. napjáig esedékesen havi 500,- forint járadékot fizessen 2010. március 2. napjától. A lejárt járadékok megfizetésére egy összegben kötelezte az alperest annak középarányos időponttól számított kamataival együtt.