A Fővárosi Törvényszék P.24578/2016/38. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, (3) bek., 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 72/B. §, (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 81. §, (1) bek., 84. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, b) pont, 2:46. §, (1) bek., 2:51. §, (1) bek., 2:52. §, (1) bek., 2:54. §, (1) bek., 4:2. §, (1) bek., 4:147. §, 4:178. §, 4:179. §, (1) bek.] Bíró: Karaszi Margarita

Fővárosi Törvényszék

...P. .../2016/38.

A Fővárosi Törvényszék

a Grád és Regász Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljáró ügyvéd: dr. Regász Mária) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

dr. Spronz Júlia ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen,

személyiségi jog megsértéséből fakadó igények iránti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Köteles a felperes 15 napon belül az alperesnek megfizetni 30.000 ,- (harmincezer) Ft + 27% ÁFA, azaz 38.100,- (harmincnyolcezer-száz) forint perköltséget.

A peres eljárás 36.000,- (harminchatezer) forintos illetékét a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságnál elektronikus úton benyújtandó, a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, összegére, az előzetesen le nem rótt eljárási illeték viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha az csupán az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

I N D O K O L Á S

A felek 2003. augusztus 15-én kötöttek házasságot, közös lakóhelyük településben volt. Házasságukból 2007. március 20. napján 1-es személy, 2008. szeptember 25. napján 2-es személy utónevű gyermekük született.

A felek kapcsolata megromlott, így jelen per alperese 2010. évben házasság felbontása és járulékai iránt keresetet nyújtott be a Budai Központi Kerületi Bírósághoz. Az alperes 2011. november 20. napján gyermekeivel az édesanyjához költözött a 1-es ingatlan címe. szám alatti kétszobás lakásba, ahol az alperes édesanyja lakott az egyik szobában, míg a másik, galériázott szobába az alperes költözött a gyermekeivel. Az alperes ágya a galérián, a gyermekek hálóhelye a galéria alatt került elhelyezésre.

A gyermekek a költözés ellenére a 2011-2012. tanév végéig változatlanul a településben lévő óvodába jártak, ezt követően 2-es személy a ovoda címe utcában található óvoda Óvodába járt (mely intézmény egyúttal az alperes munkahelye is), 1-es személy az települési óvodában maradt.

Az alperes 2013 januárjától együttélés nélküli kapcsolatot létesített 3-as személlyel.

Az alperes 2013. március 18. napján beíratta 1-es személyt a lakóhelye szerinti körzetbe tartozó iskola Ének-zenei Általános és Sportiskolába. A beíratáskor bemutatta és átadta a Budai Központi Kerületi Bíróság 17.P.XI.31.164/2010/14. sz., a gyermekeket ideiglenes jelleggel az alperesnél elhelyező végzést, és a gyermek lakcímkártyáját. Az akkor hatályos jogszabályok alapján a közös szülői felügyeleti jog gyakorlásról szóló nyilatkozat bemutatására nem volt szükség.

2013. május 9. napján települési Gyámhivatala előtt a felperes úgy nyilatkozott, hogy jobban szeretné, ha 1-es személy a Naphegyen található név utcai iskolába járna, amely az ő lakóhelyéhez közeli intézmény. Ugyanitt az alperes úgy nyilatkozott, hogy a települési lakóhelyétől oda-vissza 2x50 percet kellene utaznia, hogy ehhez az iskolához odaérjen. A nyilatkozatokat rögzítő jegyzőkönyv szerint a 2-es óvoda Óvoda gyermekvédelmi felelőse, 4-es személy közölte, hogy a gyermekeknek két lakcímkártyája van. Az elsőfokú gyámhatóság ügyintézője, 5-ös személy feltette azt a kérdést, hogy "mennyire biztos, hogy a név Iskola felvenné-e 1-es személyt". A kérdésre a felek egyike sem adott választ. Ezt követően 5-ös személy közölte a felekkel, hogy a köztük folyamatban lévő gyermekelhelyezési per miatt van annak jelentősége, hogy melyik szülő lakóhelyéhez közeli intézménybe járnak a gyermekek; majd a felek egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy vállalják, hogy az alapellátás keretében a gyermekjóléti központtal együttműködnek.

A 2014. június 23-ai személyes kapcsolattartás során 1-es személy a csúszdáról való lecsúszás közben pofon ütötte a felperessel együtt élő 6-os személyt, aki az esetet követően az alábbi SMS-t küldte mobiltelefonon az alperesnek: "A 1-es személytől most kaptam 1 pofont és elmondta, h te biztattad fel, azzal a szöveggel, ha ők (mi) csúfoljuk a 4-es személyt, akkor te vágd pofon a 6-os személy nénit. Ebben nem hazudik a gyerek, hasonló hozzáállásra számítsál."

A felperes 2010-ben ismerkedett meg 6-os személlyel közös háztartásban és érzelmi kapcsolatban él, 2015 februárjában és 2017 novemberében születtek meg közös gyermekeik. Köztük a felperes nyilatkozata szerint gazdasági közösség nincs. 6-os személy a felperessel szemben a kisebbik, 2017 novemberében született gyermekük tartása iránt bírósághoz fordult.

A Budai Központi Kerületi Bíróság az előtte 17.P.XI.31.164/2010. számon folyt, házasság felbontása és járulékai iránti perben 2014. október 13. napján kelt 117. sorszámú végzésében - ideiglenes intézkedéssel - akként szabályozta a felperes kapcsolattartását, hogy a felperes jogosult gyermekeivel minden páros héten csütörtök 16 órától, de legkésőbb az iskolai foglalkozás végétől hétfő reggel 8 óráig kapcsolatot tartani úgy, hogy jogosult a gyermekeket az őket befogadó intézményből csütörtök délután elhozni és köteles őket hétfőn a tanítás kezdetére az iskolába vinni. A felperes jogosult továbbá gyermekeivel páros heteken hétfő, szerda, péntek és vasárnap 18:30 és 19:30 között telefonon kapcsolatot tartani, míg páros heteken ez a jog hétfőn és szerdán 18:30 és 19:30 között illeti meg.

2014. november 27. és 2015. január 8. napján a felperes 2-es személy nevű gyermekét - a személyes kapcsolattartás gyakorlása végett - nem tudta átvenni a óvoda Óvodában, ugyanis nem tartózkodott ott. 2-es személy 2015. január 8. napján 11:00 óra körüli időben a Kórház Gyermekkórházban járt édesanyjával, orvosi vizsgálaton vett részt.

A felperes mindkét alkalommal az alperes lakásáról vitte el 2-es személyt, 2014. november 27-én este 8 óra, 2015. január 8. napján este 9 óra körüli időben, utóbbi alkalommal rendőri intézkedés mellett.

A felperes részére megítélt, 2014. december 15., 2015. február 13-ai, április 20-ai, május 18-ai telefonos kapcsolattartások akadályozása okán az illetékes gyámhivatal az alperessel szemben pénzbírságot szabott ki, a 2015. június 5-ei és 15-ei, július 03-ai, 15-ei és 29-ei telefonos kapcsolattartások okán figyelmeztetésben részesítette.

A telefonos kapcsolattartások során a hívásokat esetenként az alperes, a felperes azonban minden alkalommal kihangosította, részben abból a célból, hogy élettársával közös, beszélni még nem tudó nagyobbik gyermeke - 7-es személy - is "beszélhessen" a testvéreivel. A kihangosított beszélgetésekről a felperes hangfelvételt is készített.