A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20919/2018/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Levek Istvánné, Lukács Zsuzsanna, Szabó Csilla

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.919/2018/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Regász Mária ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Spronz Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Spronz Júlia ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. május 18. napján meghozott 69.P.24.578/2016/38. számú ítélete ellen a felperes részéről 39. és 40. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint másodfokú perköltséget, és az államnak az illetékügyi hatóság külön felhívására 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 6. és 10. sorszám alatt pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperes családi élethez és családhoz, valamint zavartalan kapcsolattartáshoz való jogát azzal, hogy a bíróság által az alperesnél elhelyezett közös kiskorú gyermekeik vonatkozásában a jogerős határozatban előírt személyes kapcsolattartást 2014. november 27-én és 2015. január 18-án meghiúsította, a telefonos kapcsolattartást pedig 2014. november 5., 7., 9. napján, 2014. december 15-én, 2015. február 13-án, 2015. március 15., 16. és 23. napján, 2015. április 20. és 27. napján, 2015. május 18-án, 2015. június 5. és 15-én, 2015. július 3., 15. és 29. napján, valamint 2015. augusztus 2. és 16-án akadályozta, illetve zavartalanságukat nem biztosította.

Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperes szülői felügyeleti jogát azzal, hogy közös gyermeküket, B.-t a felperes tudta és beleegyezése nélkül 2013 márciusában a ...iskolába íratta be.

Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperes családi élethez, valamint a gyermekei belé vetett bizalmához való jogát azzal, hogy a gyermekeket ellene nevelte. Ez azzal valósult meg, hogy B.-t arra biztatta, hogy pofon üsse a felperes élettársát, a gyermekek előtt élte szexuális életét, és azt állította, hogy a felperes és élettársa is ezt fogják tenni. Az alperes ezzel a felperes számára a gyermekekkel töltött minőségi időt, annak tartalmas kihasználhatóságát rontotta. Azzal, hogy az alperes azt a valótlan tényt állította, hogy a felperes és élettársa előttük fog szexuális életet élni, megsértette a felperes jóhírnévhez és emberi méltósághoz való jogát, tekintettel arra, hogy ezen tényállítás valótlan. Ha a különélő szülő a gyermeknek a másik szülőhöz való viszonyulását, a felé tanú sított bizalmát akként befolyásolja, hogy a másik szülőről valótlan tényeket állít, vagy azt a szülőt negatív színben tünteti fel, akkor ezzel befolyásolja a másik szülőnek a gyermekkel való minőségi kapcsolattartását. Erre tekintettel nem okszerűtlen nevesíteni a gyermek szülőbe vetett bizalmához való jogát.

Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperes magántitokhoz való jogát azzal, hogy a telefonos kapcsolattartások során a telefon kihangosítva szól és így az alperes kihallgatja a beszélgetéseit.

Kérte az alperes további jogsértéstől való eltiltását, a jogsértés abbahagyására és elégtétel adására való kötelezését, továbbá összesen 195.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetését az elmaradt személyes és telefonos kapcsolattartások miatt.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy személyes kapcsolattartás nem maradt el, hanem csupán később került sor a gyermekek átadására. Azt elismerte, hogy a telefonos kapcsolattartás négy alkalommal meghiúsult, és annak akadályozása miatt a gyámhivatal négy alkalommal elmarasztalta és bírságot szabott ki vele szemben, azonban vitatta, hogy azt szándékosan akadályozta volna, illetve hogy ez a felperes személyiségi jogainak a sérelmére vezetett. A felperesnek a kérdéses időben a szokásos mértéket meghaladóan hosszú, egy óra időtartam állt rendelkezésére a telefonálásra, ami a gyerekek életkorából adódóan sem volt teljesíthető.

B. nevű gyermekük beiskolázása kapcsán az alperes azt adta elő, hogy a körzetes iskolába íratta be, amely a lakhelyükhöz közel van, a felperes pedig a beíratás előtt ez ellen nem tiltakozott. A felperes által megjelölt I. kerületi iskola tőlük messze található. Azt is kiemelte, hogy a szülői felügyeleti jog nem védett személyiségi jog.

Az alperes tagadta, hogy a gyermekeket a felperes és annak élettársa ellen nevelte volna, tagadta, hogy arra biztatta volna B. nevű gyermekét, hogy nyugodtan adjon pofont a felperes élettársának. Előadta, hogy nem élt szexuális életet a gyermekek előtt, ezt alátámasztja a Fővárosi Törvényszék bontóperben hozott 54.Pf.631.054/2016/43. számú ítélete is. Nem tett olyan kijelentést, hogy ugyanezt fogja csinálni a felperes és annak élettársa a gyermekek szeme láttára.

Nem vitatta, hogy a telefonbeszélgetéseket kihangosította, azonban arra hivatkozott, hogy ez nem sérti a felperes magántitok védelméhez való jogát. A kihangosítást sem jogszabály, sem határozat nem tiltja. Egy alkalommal fordult elő, hogy a hívást valóban megszakította, amikor a telefonos kapcsolattartás jogszerű kereteit túllépve a felperes őt szidalmazta a gyerekek előtt. Egyébként pedig a beszélgetéseket nemcsak ő, hanem a felperes is kihangosította, aki ezekről ilyen módon egyrészt bevallottan hangfelvételeket készített, másrészt pedig ennek során a beszélgetést a felperes élettársa és a vele közös kiskorú gyermekek is hallhatták, így magántitkok megosztására ekkor nyilvánvalóan nem került sor.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a kapcsolattartással összefüggően jogsértőnek állított magatartások nem tekinthetők a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépése előtt megkezdődött és folyamatosan tanúsított magatartásnak, így azok megítélésénél nem a kapcsolattartást szabályozó ideiglenes intézkedés létrejötte, hanem a személyiségi jog megsértésének felperes által megjelölt időpontja alapján kell az alkalmazandó anyagi jogszabályt meghatározni. Erre tekintettel pedig a 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (új Ptké.) 8. § (2) bekezdése alapján az új Ptk. szabályait kell a kapcsolattartásokra alkalmazni.

A családi élethez és a családhoz való jog sérelmét azon élethelyzetnek megfelelően kell elbírálni, mely az adott jogsértés időpontjában fennállt, ez pedig már nem azonos a felek kapcsolatának megromlása előtti harmonikus családi közeggel. Ekkor a felperes és az alperes házassági életközössége már nem állt fenn, közöttük a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás tárgyában házassági bontóper volt folyamatban, a felperes új párkapcsolatot létesített, akivel közös háztartásban élve gyermeket vállaltak, és az alperesnek is együttélés nélküli új párkapcsolata volt.