A Fővárosi Törvényszék P.20765/2007/37. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 349. §]

őFővárosi Bíróság

7.P. 20.765/2007/37.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

a Fővárosi Bíróság

dr. Marsi Edit ügyvéd által képviselt

felperes nevefelperesnek

dr. Szekfű Gábor ügyvéd által képviselt

(alperes címe)

közigazgatási jogkörben okozott kár iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.983.067.- Ft-ot, azaz Egymillió-kilencszáznyolcvanháromezer-hatvanhét forintot, valamint az ezen összeg után 2003 március 7. napjától 2004. 12. 31. közötti időszakra járó évi 11 %-os kamatot, valamint 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot is.

A bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 241.236,- Ft, azaz Kétszáznegyvenegyezer-kétszázharminchat forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az Adóhatóság külön felhívására fizessen meg 38.300,- Ft, azaz Harmincnyolcezer-háromszáz forint le nem rótt eljárási illetéket.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az Adóhatóság külön felhívására fizessen meg 119.000.,- Ft, azaz Száztizenkilencezer forint le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, jelen bíróságnál lehet írásban benyújtani 3 példányban.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

I n d o k o l á s :

A használt személygépkocsira a felperes 2002 október 5-én adásvételi szerződést kötött Ft. ellenében. Az eladó nyilatkozatot tett, hogy a gépjármű per-teher és igénymentes.

Az adásvételi szerződés teljesedésbe ment a vételár kifizetése az eladó felé megtörtént és a felperes a gépjárművet birtokba vette.

A felperes az eladótól átvette a törzskönyvet és az ssz. forgalmi engedélyt, amelyekből megállapítható volt, hogy az eladó a gépjármű tulajdonosa és a gépjármű tehermentes.

A felperes a gépjármű tulajdonjogának átírása során, 2002 december 4. napján szerzett arról tudomást, hogy gépkocsira a tulajdonjog nem jegyezhető be, figyelemmel arra, hogy a gépjármű nyilvántartás szerint elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a javára vételi jog állt fenn a felvett kölcsön időtartamára, tekintettel arra, hogy 2004 május 24-én, a gépkocsi megvásárlásakor kölcsönszerződést kötött. A a 2002 május 27-én kelt, a gépjármű nyilvántartásba történő bejegyzése, valamint a törzskönyvbe vételi jog és elidegenítési, valamint terhelési tilalom bejegyzés iránti és a törzskönyvnek a részére történő kiszolgáltatásra vonatkozó kérelmeket a alperes részére megküldte. Az alperes az átvett kérelem ellenére a forgalmi engedélyt, valamint a törzskönyvet bejegyzés nélkül küldte meg.

A Városi Bíróság a felperes által kártérítés iránt indított sz. alatt folyamatban volt perben 42. sz. jogerős ítéletével Ft összeg megfizetésre kötelezte. A jogerős ítélet alapján indult végrehajtási eljárás, figyelemmel arra, hogy az adósnak végrehajtás alá vonható vagyona nem volt, nem vezetett eredményre.

A felperes a per során módosított keresetében az alperes Ft és járulékai megfizetésére kötelezését kérte.Utalt arra a felperes, hogy 2002 október 5-én kötött adásvételi szerződés értelmében vételárként megfizetett Ft. és a meghiúsult gépkocsi átírással kapcsolatos 21.552 Ft. összegű kára keletkezett. Előadta, hogy a gépjármű törzskönyv előállítását a Választási Hivatal végezte az ehhez szükséges adatokat pedig az alperes szolgáltatta. Utalt arra, hogy az alperes a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységgel, a téves adat szolgáltatással okozott kárt. Utalt arra is, hogy az alperes a jogszabályi előírásoktól eltérően járt el a perbeli gépjármű törzskönyvének megküldése tekintetében, amikor figyelmen kívül hagyva a kérelmét a törzskönyvet, a teher bejegyzése nélkül az eladónak, és nem az -nek küldte meg. Hivatkozott arra is, hogy ezen alperesi mulasztás következtében, értékesíthette részére az eladó a gépkocsit, mivel a törzskönyvben az elidegenítési és terhelési tilalom nem lett feltüntetve.Előadása szerint a tulajdon szerzés akadályáról, arról hogy a gépjájármű nem átírható csak 2002 dccember 4-én, a tulajdonos-változás gépjármű nyilvántartásba történő átírásának intézésekor szerzett tudomást. Utalt arra, hogy kölcsönadó 2002 december 27 napján vételi jogát a perbeli gépkocsi tekintetében bejelentette,ezért a gépjárművet 2003 március 7 napján a részére át kellett adnia.Hivatkozott a felperes a Ptk. 349.§-ra, a 35/2000 (XI.30.) BM rendelet 71.§, 74.§-ra.