A Kecskeméti Törvényszék Mf.20699/2018/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §] Bírók: Bulla László, Kárpátiné dr. Erdődi Andrea, Kispálné dr. Józsa Adrienn

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.412/2014/129., *Kecskeméti Törvényszék Mf.20699/2018/7.*, Kúria Mfv.10523/2018/7.

***********

Z városi TÖRVÉNYSZÉK

6.Mf.20.699/2018/7. szám

A Z városi Törvényszék a felperesi képviselő által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek,- alperesi képviselő által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a alperesi beavatkozó képviselő által képviselt Alperesi beavatkozó alperesi beavatkozó címe szám alatti székhelyű beavatkozó - kártérítés megfizetése iránti perében a Z városi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. március 14. napján kelt elsőfokú ügyszám számú ítélete ellen a felperes részéről 130. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az állam által viselt le nem rótt eljárási illeték összege helyesen 1.511.137 (Egymillió-ötszáztizenegyezer-százharminchét) forint.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperes részére 63.500 (Hatvanháromezer-ötszáz) forint, az alperesi beavatkozó részére 50.000 (Ötvenezer) forint másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt 1.414.850 (Egymillió-négyszáztizennégyezer-nyolcszázötven) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében az alperest a 2012. február 17. napján történt balesetével összefüggésben vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, hogy a megjelölt időpontban az alperesi polgármesteri hivatal udvarán a hivatal épületének hátsó bejáratán kilépve a jeges, havas járdán megcsúszott és az esés következtében koponyasérülést szenvedett el. A balesettel összefüggésben epilepszia, valamint látótér-kiesés alakult ki.

Az alperes és az alperesi beavatkozó ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontjuk szerint az a körülmény, hogy a baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősül, nem tekinthető a kárfelelősség jogalapjának. Kifejtették továbbá, hogy amennyiben bizonyosságot nyer a felperes balesete és a felmerült kár közötti összefüggés, akkor sem tartozna az alperes kártérítéssel, mert a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, az alperes mindent megtett annak érdekében, hogy a kárt elhárítsa.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 700.000 forint +189.000 forint áfa perköltséget, valamint az alperesi beavatkozónak 400.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy az állam által előlegezett 1.097.791 forint eljárási költséget és a le nem rótt 1.367.000 forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállás alapján a felperes keresetét nem találta megalapozottnak. Az eljárás során részletes bizonyítási eljárást folytatott le, tanúkat hallgatott meg, dr. szakértő 3 igazságügyi szakértőt kirendelte igazságügyi szakvélemény elkészítésére, a felperes által becsatolt magánszakértői vélemény, illetve a bírósági eljárás során kirendelt szakértői vélemény közötti ellentmondások feloldása érdekében szakértőként az Intézet rendelte ki, amely szakértői intézet szakvéleményét négy társszakértő bevonásával készítette el, illetve a szakvéleményét az eljárás során ki is egészítette. Dr. szakértő 3 a szakvélemény elkészítéséhez radiológus szakértő közreműködését is igénybe vette, továbbá a szakértők a vélemények elkészítésekor a felperes baleset előtti egészségügyi dokumentációját is figyelembe vették, illetve értékelték. Mindezek összegzéseként az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az ily módon felderített tényállásból egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes 2012. február 17. napján a polgármesteri hivatal udvarán a jeges járdán megcsúszott, elesett, azonban az eleséssel kapcsolatban semmilyen külsérelmi nyommal járó sérülése, illetve egyéb megbetegedése nem keletkezett. Az a körülmény, hogy a felperes által elkészített munkabaleseti jegyzőkönyv alapján a Magyar Államkincstár a felperes balesetét üzemi balesetnek ismerte el, a bíróság álláspontja szerint nem alapozza meg az alperes kártérítési fizetési kötelezettségét. Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá azt is, hogy nem volt helytálló a felperes azon hivatkozása, hogy a balesetet megelőzően nem volt mozgásszervi megbetegedése, illetve arra vonatkozóan nem merült fel adat. Mindezeket egybevetve és mérlegelve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes egészségi állapota és a 2012. február 17-én történt üzemi baleset közötti ok-okozati összefüggés nem áll fenn, ezért a keresetet elutasította.