A Kecskeméti Törvényszék Mf.20699/2018/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §] Bírók: Bulla László, Kárpátiné dr. Erdődi Andrea, Kispálné dr. Józsa Adrienn

Z városi TÖRVÉNYSZÉK

6.Mf.20.699/2018/7. szám

A Z városi Törvényszék a felperesi képviselő által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek,- alperesi képviselő által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a alperesi beavatkozó képviselő által képviselt Alperesi beavatkozó alperesi beavatkozó címe szám alatti székhelyű beavatkozó - kártérítés megfizetése iránti perében a Z városi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. március 14. napján kelt elsőfokú ügyszám számú ítélete ellen a felperes részéről 130. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az állam által viselt le nem rótt eljárási illeték összege helyesen 1.511.137 (Egymillió-ötszáztizenegyezer-százharminchét) forint.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperes részére 63.500 (Hatvanháromezer-ötszáz) forint, az alperesi beavatkozó részére 50.000 (Ötvenezer) forint másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt 1.414.850 (Egymillió-négyszáztizennégyezer-nyolcszázötven) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében az alperest a 2012. február 17. napján történt balesetével összefüggésben vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, hogy a megjelölt időpontban az alperesi polgármesteri hivatal udvarán a hivatal épületének hátsó bejáratán kilépve a jeges, havas járdán megcsúszott és az esés következtében koponyasérülést szenvedett el. A balesettel összefüggésben epilepszia, valamint látótér-kiesés alakult ki.

Az alperes és az alperesi beavatkozó ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontjuk szerint az a körülmény, hogy a baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősül, nem tekinthető a kárfelelősség jogalapjának. Kifejtették továbbá, hogy amennyiben bizonyosságot nyer a felperes balesete és a felmerült kár közötti összefüggés, akkor sem tartozna az alperes kártérítéssel, mert a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, az alperes mindent megtett annak érdekében, hogy a kárt elhárítsa.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 700.000 forint +189.000 forint áfa perköltséget, valamint az alperesi beavatkozónak 400.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy az állam által előlegezett 1.097.791 forint eljárási költséget és a le nem rótt 1.367.000 forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállás alapján a felperes keresetét nem találta megalapozottnak. Az eljárás során részletes bizonyítási eljárást folytatott le, tanúkat hallgatott meg, dr. szakértő 3 igazságügyi szakértőt kirendelte igazságügyi szakvélemény elkészítésére, a felperes által becsatolt magánszakértői vélemény, illetve a bírósági eljárás során kirendelt szakértői vélemény közötti ellentmondások feloldása érdekében szakértőként az Intézet rendelte ki, amely szakértői intézet szakvéleményét négy társszakértő bevonásával készítette el, illetve a szakvéleményét az eljárás során ki is egészítette. Dr. szakértő 3 a szakvélemény elkészítéséhez radiológus szakértő közreműködését is igénybe vette, továbbá a szakértők a vélemények elkészítésekor a felperes baleset előtti egészségügyi dokumentációját is figyelembe vették, illetve értékelték. Mindezek összegzéseként az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az ily módon felderített tényállásból egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes 2012. február 17. napján a polgármesteri hivatal udvarán a jeges járdán megcsúszott, elesett, azonban az eleséssel kapcsolatban semmilyen külsérelmi nyommal járó sérülése, illetve egyéb megbetegedése nem keletkezett. Az a körülmény, hogy a felperes által elkészített munkabaleseti jegyzőkönyv alapján a Magyar Államkincstár a felperes balesetét üzemi balesetnek ismerte el, a bíróság álláspontja szerint nem alapozza meg az alperes kártérítési fizetési kötelezettségét. Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá azt is, hogy nem volt helytálló a felperes azon hivatkozása, hogy a balesetet megelőzően nem volt mozgásszervi megbetegedése, illetve arra vonatkozóan nem merült fel adat. Mindezeket egybevetve és mérlegelve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes egészségi állapota és a 2012. február 17-én történt üzemi baleset közötti ok-okozati összefüggés nem áll fenn, ezért a keresetet elutasította.

Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az ítélet megváltoztatásával az alperes kereseti kérelme szerinti marasztalását kérte, másodlagosan indítványozta az ítéletben meghatározott ügyvédi költség mint perköltség mérséklését. Álláspontja szerint az első fokon eljárt bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerűtlen mérlegelése miatt nem megfelelően állapította meg, és abból helytelen jogi következtetést vont le. A perbeli esetben megállapítható, hogy a balesete társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősül, mint ahogyan egyértelműen dokumentált az is, hogy 2012. február 17-én a munkahelyén a polgármesteri hivatal hátsó bejáratánál, a hátsó ajtón kilépve megcsúszott és hanyatt esett, azaz balesetet szenvedett el. A munkabaleseti jegyzőkönyvben foglaltakat az alperes nem is vitatta, azt az alperes képviseletében eljáró polgármester aláírta és pecsétjével is ellátta. Hivatkozott továbbá arra is, hogy A Város Polgármestere a 2013. március 28. napján kelt határozatában a felperes közszolgálati jogviszonyát felmentéssel egészségi állapotára hivatkozással szüntette meg. Maga az eljáró bíróság is rögzítette a felperes által elszenvedett, munkaviszonyával összefüggő baleset tényét. Erre figyelemmel az alperesi munkáltató kárfelelősségét kizárni nem lehet, az alperesi munkáltatót kártérítési felelősség terheli. Az alperes az érdemi ellenkérelmében hivatkozott ugyan az Mt. 166. § szerinti kimentési körülményekre, ezt meghaladóan a bíróság azonban bizonyítási eljárást ebben a körben nem folytatott le, illetve bizonyítási indítványt az alperes sem ajánlott fel. Mindezen bizonyítékokat és körülményeket azonban az elsőfokú bíróság a tényállás tisztázása körében indokolás nélkül mellőzte, nagymértékben GL tanúvallomására, illetve dr. szakértő 3 igazságügyi szakértő szakvéleményére támaszkodott. Fenntartotta, hogy ok-okozati összefüggés van az egészségi állapota és a 2012. február 17. napján történt balesete között. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a magánszakértői vélemény, illetve a bírósági eljárás során kirendelt dr. szakértő 3 igazságügyi szakértő véleménye közötti ellentmondásokat nem oldotta fel. A perben beszerzett szakértői vélemények nem tudtak olyan kórelőzményt feltárni, amely kizárólagos okozati tényezőként merült volna fel a jelenlegi egészségi állapotát tekintve. Ezen kórelőzmények közrehathatnak a megromlott egészségi állapota kialakulásában, de közvetlen kiváltó okként nem merülhetnek fel.