A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37690/2009/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 221. §, 1989. évi III. törvény (Gyt.) 14. §, 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 19. §, 92. §, 93. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Patyi András

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.35639/2006/25., *Kúria Kfv.37690/2009/7.*

***********

Kfv.IV.37.690/2009/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljáró felperesnek a dr. Romhányi Gábor rendőr főhadnagy főelőadó által képviselt Budapesti Rendőr-főkapitányság /1139 Budapest, Teve u. 4-6./ alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2009. április 7. napján kelt 24.K.35.639/2006/25. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 26. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 24.K.35.639/2006/25. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A rendőrség 2006. október 23-án hajnali 3 órától kezdődően a Kossuth téren 2006. szeptember 27. óta tartó tüntetést feloszlatta. A tér kiürítése után a Budapesti Rendőr-főkapitányság Vezetője személy- és létesítmény-biztosítási intézkedést rendelt el, ennek végrehajtásaként a tér egy része a nyilvánosság elől lezárásra került.

Ugyanaznap reggel 8 óra és 9 óra 25 perc között a Nádor utcában mintegy 50-80 főre duzzadt tömeg gyülekezett.

A gyülekezők a rendőrségi kordon miatt szabad vélemény-nyilvánítási joguk keretében nemtetszésüknek adtak hangot és kiabáltak. A tömeg egy része a Nádor utca - Garibaldi utca vonalában felállított kordont rángatta, az elzárt területre való behatolás szándékával. Ezt a rendőrség többszöri felszólítására sem hagyta abba, így a rendőrség elrendelte a rendezvény feloszlatását, arra tekintettel, hogy a demonstráció nem volt bejelentve, és békés jellegét elvesztette. A tömeg kiszorítása 9 óra 26 perckor kezdődött meg.

A felperes a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény /a továbbiakban: Gytv./ 14. § /3/ bekezdés rendelkezései alapján, mint a feloszlatott rendezvény résztvevője keresetet terjesztett elő a feloszlatás jogellenességének megállapítására. Ebben előadta, hogy ő a Kossuth térre indult, a meghirdetett állami ünnepségre. 9 óra 30 perc körül érkezett a Nádor utcába, ahol látta, hogy az le van zárva. Kb. 50-80 fős tömeg volt ott; ő megdöbbenve tapasztalta a rendőrségi erődemonstrációt, mert a rendőrök száma jelentősen meghaladta a jelenlévő állampolgárok számár.

A gyülekezés békés maradt, ennek ellenére a rendőrség felszólította őket, hogy hagyják el a környéket, oszoljanak, majd megkezdte kiszorításukat.

A rendőrök az egyik demonstrálót bántalmazták, és a védelmére kelt férjét is megütötték.

A felperes hangsúlyozta, hogy a rendőrség nem tiltotta meg a rendezvényt, mert azt legkésőbb 24 órával a rendezvény előtt közölnie kell.

A felperes későbbi beadványában hangsúlyozta, hogy ő részben a Kossuth téren tartandó állami ünnepségre tartott, és az ezen ünnepségen - mint a Gytv. hatálya alá tartozó rendezvényen - kívánt részt venni; másrészt a Kossuth téren hónapok óta bejelentett tüntetés volt, az ahhoz való csatlakozás bárki számára megengedett. Az éjszaka folyamán megtörtént feloszlatásról nem kellett, hogy tudomása legyen.

A bíróság a felperes keresetét elutasította.

Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a perbeli gyülekezés (Budapest, V. kerület Nádor utca - Garibaldi utca sarkánál) korábban bejelentve nem volt, és nem volt része az aznap éjjel feloszlatott Kossuth téri gyülekezésnek.

Ezen túlmenően az eljárás során meghallgatott tanúk (rendőrségi egységek vezetői) vallomásából azt a tényállást állapította meg, mely szerint a gyülekezés békés jellegét elvesztette. A rendőri beavatkozásnak ez volt a fő és törvényes oka, nevezetesen, hogy a rendőrségi kordont a gyülekezésben részt vevők közül többen rángatták, megpróbálták azt helyéről elmozdítani.

A bíróság hivatkozott a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény /a továbbiakban: Rtv./ 19. § /1/ bekezdésére, mely kimondja, hogy jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek - ha törvény, vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni.

Az Rtv. 19. § /2/ bekezdése szerint a rendőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.

E törvényi rendelkezés alapján a bíróság figyelembe vette azt, hogy a Kossuth tér kiürítését és lezárását rendőri intézkedés foganatosította; ezen intézkedéssel történő szembeszegülés az Rtv. 19. §-ával ellentétes magatartásnak minősül.

A bíróság a perbeli gyülekezéssel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Bukta-ügyben hozott ítéletében található indokolás, továbbá az Alkotmánybíróságnak a 75/2008. /V. 29./ AB határozatában rögzített Alkotmány-értelmezése alapján azt állapította meg, hogy a perbeli gyülekezés ún. spontán gyűlés volt, melyre a Gytv. rendelkezése annyiban terjedt csak ki, hogy ehhez nem volt szükség előzetes bejelentésre.

Megállapította azonban a bíróság azt, hogy a gyűlés feloszlatása törvényes volt, mert a bejelentéshez nem kötött rendezvény elvesztette békés jellegét.

Az eljárt bíróság rámutatott arra, hogy alapvető jogállami elv, hogy ha más (a rendőrség) magatartását jogellenesnek ítéli valaki, az nem jogosítja őt fel arra, hogy maga is jogellenes viselkedést tanúsítson.

A demonstráció résztvevői a rendőri intézkedésnek való ellenszegülés miatt a jogellenesség talajára kerültek, a rendezvény tehát ezen okból is elvesztette békés jellegét.

Az ítélet indokolása hangsúlyozta azt is, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 164. § /1/ bekezdésére tekintettel a peres eljárásban a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az alperes anyagi, vagy eljárási jogi szabályt sértett a döntése meghozatalakor, mert a rendezvény békés volt. Ezt azonban a felperes nem tudta bizonyítani, ezzel szemben az alperes a per során kétséget kizáró módon igazolta, bizonyította, hogy a demonstráció békés jellegét elvesztette.

Azt is kiemelte a bíróság, hogy az a tény, hogy az ítélete meghozatalakor figyelembe vette a Bukta-ügy ítéletének és az Alkotmánybíróság említett határozatának indokolásában foglalt jogértelmezést, nem változtatott azon, hogy a szóbeli formában megjelenő közigazgatási határozatot is a meghozatalakor hatályos tények, jogszabályok, jogértelmezés, ítélkezési és jogalkalmazói gyakorlat alapján kell felülvizsgálnia.

A perbeli időpontban az alperes feloszlatásról szóló döntésének jogalapját jelentő jogszabályhely (az Alkotmánybíróság által később részben hatályon kívül helyezett Gytv.) hatályban volt, és annak mérlegelést nem engedő megfogalmazása alapján a rendőrség köteles volt a be nem jelentett rendezvényt feloszlatni.