A Fővárosi Törvényszék K.35639/2006/25. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1989. évi III. törvény (Gyt.) 2. §, 3. §, 6. §, 14. §, 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 19. §] Bíró: Hajdú Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.35639/2006/25.*, Kúria Kfv.37690/2009/7.

***********

Fővárosi Bíróság

24.K.35.639/2006/25.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság

A ... hozzátartozó (cím.) által képviselt felperes (cím.) a dr. Rizmann Anikó jogtanácsos által képviselt Budapesti Rendőr-főkapitányság (cím.) ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 16.500.- (tizenhatezer-ötszáz) Ft eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 30.000.- (harmincezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A bíróság a rendelkezésre álló közigazgatási és peres iratok, valamint a felek személyes meghallgatása és a tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A rendőrség 2006. október 23-án hajnali 3.00 órától kezdődően feloszlatta a ... 2006. szeptember 27-e óta tartó tüntetést. A ... kiürítése után Budapest Rendőrfőkapitánya ún. személy- és létesítménybiztosítási intézkedést rendelt el, amelynek részeként a ... egy része a nyilvánosság elől lezárásra került. 2006. október hó 23. napján a Budapest, ... 8.00 óra és 9.25 között mintegy 50-80 főnyire duzzadt tömeg gyülekezett. A gyülekezők a kordon emelése miatt szabad véleménynyilvánítási jogukat gyakorolták, nemtetszésüknek adtak hangot és kiabáltak. A tömeg egy része a ... - ... felállított kordont rángatta az elzárt területre való behatolás szándékával, és a rendőrség többszöri felszólítására sem hagyta abba e tevékenységét. A rendőrség elrendelte a rendezvény feloszlatását, tekintettel arra, hogy a demonstráció nem volt bejelentve, és békés jellegét elvesztette. A tömeg kiszorítása 9.26 perckor kezdődött meg.

A felperes keresetet terjesztett elő a feloszlatás ellen. Keresetében előadta, hogy 2006. október hó 23. napján a ...re indult a meghirdetett állami ünnepségre. 9.30 óra körül érkezett a .... A ... a ... hátsó frontjánál le volt zárva rendőrkordonnal, a ... utca és a ... között. Körülbelül 50-80-an lehettek ott, és megdöbbenve tapasztalták azt az erődemonstrációt, amit a rendőrség tanúsított, mert több rendőr volt ott, mint ácsorgó állampolgár. Az ünnepre érkezők szabad vélemény-nyilvánítási jogukat gyakorolták, nemtetszésüknek adtak hangot, és - köztük a felperes is - kiabáltak. Egyéb atrocitás, dobálás vagy tettlegesség nem történt a gyülekezők részéről.

A rendőrség felszólította az ott lévőket, hogy hagyják el a környéket, oszoljanak, és ezzel egy időben elkezdték kiszorítani az embereket a ... utcából a ... épületének sarkáig, a ... déli oldalára. Az emberek békésen viselkedtek, folyamatosan hátráltak, a véleménynyilvánítás folytatódott. A felperes ekkor arra lett figyelmes, hogy a rendőrök elkapnak egy nőt, és kb. nyolcan ütik a földön. A nő idősebb volt, odament hozzá a férje, hogy segítsen neki, őt fejbe verték gumibottal, vérzett a feje. A tér déli részén az oszlatás továbbfolytatódott, végül mindenki elhagyta a teret.

Mindezek alapján a felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a feloszlatás jogellenes volt, az beleütközik a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 14. § (1) bekezdésébe. A felperes hangsúlyozta, hogy az állam által szervezett nemzeti ünnepségeken, amelyet közterületen rendeznek, az állampolgároknak joguk van részt venni, és nem sértik a gyülekezésről szóló jogszabályt. A megtiltást legkésőbb 24 órával a rendezvény előtt közölnie kell az alperesnek, azonban semmilyen felhívás nem volt, sőt az is köztudomású, hogy október 22-én az alperes közölte, hogy a ... hetek óta tüntetők maradhatnak, nem lesz erőszak, nem kell elhagyniuk a teret. Mindebből az következik, hogy a jogszerű ...i tüntetéshez is csatlakozhattak volna, akkor sem követtek volna el jogsértést.

A felperes keresetéhez mellékelte Budapest térképének vonatkozó részét, melyben bejelölte a kordon elhelyezkedését és az oszlatás irányát.

Az alperes ellenkérelmében előadta, hogy a perbeli napon került sor a ... a 2006. szeptember 27-e óta zajló demonstráció feloszlatására. Ezt követően a ... környékén kisebb-nagyobb csoportok kezdtek el demonstrálni anélkül, hogy azt előzetesen bejelentették volna.

A feloszlatással kapcsolatban két tényezőt emelt ki. Egyrészről, hogy a felperesi cselekmény nem volt békésnek nevezhető, mert a rendőröket megszurkáló, megdobáló tömeg távolról sem nevezhető békésnek. Másodsorban arra hivatkozott, hogy a gyülekezésnek alapvető feltétele, hogy a megkezdését megelőzően legalább három nappal bejelentésre kerüljön az illetékes rendőrhatóságnál. A gyülekezés be nem jelentésével kapcsolatban utalt az 55/2001. (XI. 29.) AB határozatban foglaltakra, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a "szabad" jelző használata olyan következtetésre, mely szerint a gyülekezéshez való jog korlátozhatatlan volna, nem ad alapot. A Gytv. ilyen korlátként nevesíti a rendezvény előzetes bejelentésének a kötelezettségét, és az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a bejelentési kötelezettség - mint a gyülekezés jogának a korlátja - szükséges és arányos. A fentiek alapján az alperesi álláspont szerint nem lehet kétségbe vonni azt, hogy a jogszerű gyülekezésnek a békés jellegén túlmenően további követelménye az is, hogy az adott rendezvény törvényes határidőben bejelentésre kerüljön.

Az alperes a Gytv. 14. § (1) bekezdésére való hivatkozással hangsúlyozta, hogy e szakasz jogkövetkezményt fűz ahhoz, ha valaki előzetes bejelentés nélkül kíván közterületen rendezvényt tartani, ez esetben a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. Rámutatott arra is, hogy a törvény nem lehetőségként, hanem kötelezően alkalmazandó jogkövetkezményként határozza meg a bejelentés nélküli rendezvény feloszlatását.

Álláspontja szerint pusztán az a tény is, hogy a ...i rendezvény feloszlatását követően a résztvevők előzetes bejelentés nélkül újabb helyszíneken kezdtek demonstrálni - utalva arra a közismert tényre, hogy egy rendőr szúrt sérülést szenvedett és a tüntetők egy működőképes harckocsit is eszközként használtak - megalapozottá és jogszerűvé teszi e rendezvények feloszlatását, ezért kérte a bíróságot, hogy a felperes keresetét utasítsa el.

A felperes 3. sorszámú beadványában előadta, hogy keresetében pontosan megjelölte, hogy a jogsértés helye a Budapest, ..., a ... épületének hátsó frontja; ideje 2006. október hó 23. de. 9.30 óra; tárgya a ...i állami ünnepségre tartó felperes gyülekezési jogának jogellenes akadályozása.

Ehhez képest érthetetlennek tartotta, hogy az alperes igyekszik a fenti tényállással a napi eseménysorozatot összemosni. Jelen pernek nem tárgya a délután történt esetleges rendzavarás, és a felperesnek érintőlegesen sem volt köze a harckocsi elmozdításához vagy bántalmazáshoz, amit természetesen az alperes sem állítja.