A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27150/2018/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (PANASZ ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. §, 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (RSzSz.) 4. §] Bíró: Sipos Balázs

A bíróság a személyesen eljárt felperes neve (..., Horváth Kázmér u. 6. szám alatti lakos) felperesnek - a dr. Garadnay Kinga jogtanácsos által képviselt alperes neve (..., ... szám alatti székhelyű) alperes ellen rendőrségi panasz ügyben adott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- (tízezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[Tényállás]

A felperes 2015.02.13. napján ... Város nyilvános testületi ülésén, mint állampolgár, részt kívánt venni, arról kép,- és hangfelvételt kívánt készíteni, azonban a ...i Városháza bejáratánál feltartóztatta őt egy közterület-felügyelő és két biztonsági őr. A felperest az épületbe nem engedték be arra hivatkozva, hogy amennyiben lesz az ülésteremben a meghívottak körén kívül szabadon maradó ülőhely, akkor mehet fel az emeleten lévő terembe. Ekkor a felperes telefonon rendőri segítséget kért, mely bejelentésre két rendőrjárőr megjelent a helyszínen. Az intézkedő rendőrök egyikének egyenruháján nem volt látható az azonosító jelvénye, és hímzett azonosítószáma sem volt feltüntetve. A felperes kérésére szolgálati igazolványát a rendőr nem mutatta fel. Az intézkedő rendőrök ezt követően felmentek az ülésterembe, majd arról tájékoztatták a felperest, hogy az ülésterembe azért nem mehet be, mert a terem befogadóképessége ezt nem teszi lehetővé.

A felperes 2015.02.19. napján a Panasztestülethez benyújtott panaszbeadványában előadta, hogy nyilvános testületi ülés volt a ...i Városházán, amelyen mint állampolgár, és mint a mohacsivalosag.hu internetes újság szerkesztője részt kívánt venni és arról kép,- és hangfelvételt készíteni. A felperes sérelmezte, hogy a nyilvános testületi ülésre őt a Polgármesteri Hivatal biztonsági őrei nem engedték be, az épületben a szabad mozgásában akadályozták, a testületi ülésről így nem készíthetett kép,- és hangfelvételt. A hívásra kiérkező egyik rendőr nem viselt jelvényt, és az igazolványát sem volt hajlandó kérésére megmutatni, valamint az intézkedő rendőrök nem akartak alapos vizsgálatot tartani, nem állapítottak meg jogsértést, és nem jártak el a törvények szerint.

A ...i Rendőrkapitányság, mint elsőfokú hatóság 02030-.../2015.P. számú határozatával a panasznak részben helyt adott a tekintetben, hogy az intézkedő rendőr egyenruháján nem volt látható a rendőr azonosító jelzője, vagy hímzett azonosító száma, amely a vonatkozó jogszabályok szerint kötelező volt. Ez azonban a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát csak csekély mértékben sértette, de a panaszt e tekintetben megalapozottnak találta, egyebekben pedig a panaszt elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 02000-.../2011/P. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Ezen alperesi határozatot a ...i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság .../2016/11. számú ítéletével hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezte. A bíróság a megismételt eljárás során az alperest arra kötelezte, hogy a Ket. 72. § (1) bekezdésének megfelelő indokolással ellátott határozatot hozzon, a megismételt eljárás során foglaljon állást, hogy jogsértő volt-e a vagyonőrök, illetve a közterület felügyelők azon magatartása, amely a felperesnek a közintézménybe való bejutását megakadályozták. Foglaljon állást a tekintetben is, hogy a rendőri intézkedés fenti állásfoglaláshoz képest mennyivel volt célszerű és jogszerű, terhelte-e az intézkedő rendőröket annak kötelezettsége, hogy a felperes képviselő-testületi ülésre való bejutását biztosítsák. Bíróság felhívta az alperest, hogy amennyiben az alperes szerint a rendőröket ilyen kötelezettség nem terhelte, úgy meg kell jelölni ezt a jogszabály helyet határozatában, amelyre álláspontját alapítja. Amennyiben pedig az alperesi álláspont szerint is jogsértő volt a biztonsági őrök és a közterület felügyelők azon magatartása, amellyel a felperest megakadályozták az épületbe való bejutásban, úgy vizsgálni kell, hogy ehhez képest a rendőri intézkedés cél- és jogszerű volt-e. A jogszerűség vonatkozásában pedig a panaszt tevő felperes alapvető jogainak - szabad mozgás és tartózkodás - sérüléséből vagy azok hiányából kell kiindulni.

[Határozat]

Az alperes 02000-.../2016.P. számú határozatával az elsőfokú 02030-.../2016.P. számú határozatot helybenhagyta az indokolás részbeni megváltoztatásával.

Az alperes határozatát részletesen megindokolta és végül arra az álláspontra jutott, hogy a rendőröknek az adott helyzetben nem volt olyan valamely jogszabályban előírt kötelezettsége, amely alapján akár tevőlegesen, akár kényszerítő eszköz alkalmazásával biztosítania kellett volna a felperes bejutását az ülésterembe. Emiatt azt is megállapította az alperes, hogy az első fokon eljárt szervnek a közterület felügyelő, illetőleg a biztonsági őrök magatartásának jogellenessége vagy jogszerűsége tekintetében nem kellett állást foglalnia, hanem azt kellett vizsgálnia, hogy olyan jogellenes cselekmény gyanúja felmerült-e, amely a rendőri intézkedés kötelezettségét megalapozta, és a rendőri intézkedést annak elmulasztása a felperesnek jogsérelmet okozott-e. Az alperes határozatában arra jutott, hogy a Rendőrségi szolgálati szabályzatról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 4. § (3) bekezdése értelmében intézkedési kötelezettsége a rendőröknek perbeli esetben nem volt.