A Kúria Kfv.38091/2018/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (PANASZ ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 13. §, 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (RSzSz.) 4. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kovács András, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Rendőri intézkedés igénybevehetőségének lehetőségei és korlátai.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.38.091/2018/4.

A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke

Dr. Fekete Ildikó előadó bíró

Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

A felperes: (...)

A felperes képviselője: Dr. Molnár Beáta ügyvéd

Az alperes: Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság

Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos

A per tárgya: rendőrségi panasz elbírálása tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.150/2018/7. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.150/2018/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2015. február 13. napján (...) város nyilvános testületi ülésén mint állampolgár részt kívánt venni, arról kép-és hangfelvételt készíteni. A (...)i Városháza bejáratánál feltartóztatta őt egy közterület-felügyelő és két biztonsági őr. A felperest az épületbe nem engedték be arra hivatkozva, hogy amennyiben lesz az ülésteremben a meghívottak körén kívül szabadon maradó ülőhely, akkor mehet fel az emeleten lévő terembe. A felperes telefonon rendőri segítséget kért, amely bejelentésre két rendőrjárőr megjelent a helyszínen. A rendőrök egyikének egyenruháján nem volt látható az azonosító jelvénye, és hímzett azonosító száma sem volt feltüntetve. A felperes kérésére szolgálati igazolványát a rendőr nem mutatta fel. Az intézkedő rendőrök ezt követően felmentek az ülésterembe, majd arról tájékoztatták a felperest, hogy az ülésterembe azért nem mehet be, mert a terem befogadó képessége ezt nem teszi lehetővé.

[2] A felperes 2015. február 19. napján a Panasztestülethez benyújtott panaszbeadványában előadta, hogy nyilvános testületi ülés volt a (...)i Városházán, amelyen mint állampolgár, és mint a (...).hu internetes újság szerkesztője részt kívánt venni, és arról kép- és hangfelvételt készíteni. Sérelmezte, hogy a nyilvános testületi ülésre őt a Polgármesteri Hivatal biztonsági őrei nem engedték be, az épületben a szabad mozgásában akadályozták, a testületi ülésről így nem készíthetett felvételeket. A hívásra kiérkező egyik rendőr nem viselt jelvényt és igazolványát sem volt hajlandó kérésére megmutatni, valamint az intézkedő rendőrök nem akartak alapos vizsgálatot tartani, nem állapították meg a jogsértést, és nem jártak el a törvények szerint.

[3] A (...)i Rendőrkapitányság mint elsőfokú hatóság a 02030-105/16-1/2015.P számú határozatával a panasznak részben helyt adott a tekintetben, hogy az intézkedő rendőr egyenruháján nem volt látható a rendőr azonosító jelzője, vagy hímzett azonosító száma, amely a vonatkozó jogszabályok szerint kötelező. Ez azonban a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát csak csekély mértékben sértette, de a panaszt e tekintetben megalapozottnak találta, egyebekben a panaszt elutasította.

[4] A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 2016. február 12. napján kelt 02000-105/12-1/2016.P számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Ezen alperesi határozatot a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.173/2016/11. számú ítéletével hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte és azzal, hogy a Ket. 72. § (1) bekezdésének megfelelő indokolással ellátott határozatot hozzon, a megismételt eljárás során foglaljon állást abban, hogy jogsértő volt-e a vagyonőrök, illetve a közterület-felügyelők azon magatartása, amely a felperesnek a közintézményre való bejutását megakadályozta. Döntsön a tekintetben is, hogy a rendőri intézkedés ezen állásfoglaláshoz képest mennyiben volt célszerű és jogszerű, terhelte-e az intézkedő rendőröket annak kötelezettsége, hogy a felperes képviselő-testületi ülésre való bejutását biztosítsák. Kötelezte a bíróság az alperest arra is, hogy határozatának indokolásában döntése jogszabályi alapját jelölje meg. Felhívta a bíróság az alperest, hogy amennyiben az alperes szerint a rendőröket ilyen kötelezettség nem terhelte, úgy meg kell jelölni ezt a jogszabályhelyet, amelyre álláspontját alapítja, amennyiben pedig álláspontja szerinti is jogsértő volt a biztonsági őrök és a közterület-felügyelők azon magatartása, amellyel a felperest megakadályozták az épületbe való bejutásban, úgy vizsgálni kell, hogy ehhez képest a rendőri intézkedés cél- és jogszerű volt-e. A jogszerűség vonatkozásában a felperes alapvető jogainak - szabad mozgás és tartózkodás - sérüléséből, vagy azok hiányából kell kiindulnia.

[5] Az alperes megismételt eljárásában a 2016. november 29. napján kelt 02000-105/12-8/2016.P számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot az indokolás részbeni megváltoztatásával helybenhagyta. Az alperes határozatának indokolásában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendőröknek az adott helyzetben nem volt olyan, valamely jogszabályban előírt kötelezettsége, amely alapján akár tevőlegesen, akár kényszerítő eszköz alkalmazásával biztosítania kellett volna a felperes bejutását az ülésterembe. Megállapította az alperes, hogy a közterület-felügyelő, illetve a biztonsági őrök magatartásának jogellenessége vagy jogszerűsége tekintetében nem kellett állást foglalnia, hanem azt kellett vizsgálnia, hogy olyan jogellenes cselekmény gyanúja felmerült-e, amely a rendőri intézkedés kötelezettségét megalapozta volna, és a rendőri intézkedés elmulasztása a felperesnek jogsérelmet okozott-e. Az alperes álláspontja szerint a Rendőrségi Szolgálati Szabályzatról szóló 30/2011. (IX.22.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 4. § (3) bekezdése értelmében intézkedési kötelezettsége a rendőröknek a perbeli esetben nem volt.

A kereseti kérelem és védirat

[6] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az alperest a panaszeljárásban sérelmezett esetben intézkedési kötelezettség terhelte. Kifogásolta, hogy az alperes a megismételt eljárás során határozatában nem foglalt állást a tekintetben, hogy jogsértő volt-e a vagyonőrök, illetve a közterület-felügyelő magatartása, amellyel a felperes közintézménybe való bejutását megakadályozták. Részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint miért volt a nyilvános ülésre való bemenetel megakadályozása jogszabálysértő. Hivatkozott a képviselő-testület üléseinek nyilvánosságáról szóló (...)i Városi Önkormányzat SzMSz-ére, amelynek 13. § (1) bekezdése egyértelműen előírja, hogy a képviselő-testület ülése nyilvános, a nyilvános testületi ülésen a hallgatóság a kijelölt ülőhelyeken foglalhat helyet és köteles tartózkodni a véleménynyilvánítás bármely formájától. Utalt még a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 13. § (1) bekezdésére, amely álláspontja szerint a perbeli ügyben a rendőri intézkedés foganatosítását megalapozta.