A Fővárosi Törvényszék P.25081/2007/20. számú határozata megfizetésre kötelezés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 277. §, 423. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 42. §] Bíró: Csíkyné dr. Szobácsi Julianna

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

...P..../2007/20.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság dr. Peszlen Zoltán ügyvéd /Peszlen és Mészáros Ügyvédi Iroda - ..../ által képviselt felperes neve. /.... szám/ felperesnek

dr. Kovács János ügyvéd /..../ által képviselt alperes neve /..../ alperes ellen

megfizetésre kötelezés iránt indított perben meghozta és kihirdette a következő

Í T É L E T E T :

A Fővárosi Bíróság a felperes kereseti kérelmeit elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000 Ft + ÁFA összegű perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Fővárosi Bíróságnál 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság kérelemre - a tárgyalás mellőzésének a törvényben meghatározott eseteiben is - tárgyaláson bírál el, illetőleg a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemre tárgyaláson kívül bírál el.

Az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő peres fél számára a jogi képviselet kötelező. Amennyiben az első fokú eljárásban jogi képviselő nélkül járt el a fellebbezést benyújtó peres fél, úgy fellebbezéséhez csatolja jogi képviselője meghatalmazását, illetve amennyiben pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő a lakóhelye szerint illetékes Igazságügyi Hivatalnál, ennek igazolását.

I N D O K O L Á S :

A felperes ügyvezetője, ... 2006. január 27-i keltezéssel árajánlatot adott a alperes neve részére /a felperes egyesülés előtti jogelődje/ egy devizahitel nyilvántartó programra vonatkozóan.

Az árajánlatban a felperes ügyvezetője megemlítette, hogy január 24-én és január 27-én már bemutatták az alperesnek és munkatársainak a felperes saját fejlesztésű devizahitel nyilvántartó programját, és arra hivatkozással, hogy erről már egyeztetés is történt, megküldte az árajánlatot a devizahitel nyilvántartó rendszer használatára.

Az árajánlatban leírta a felperes ügyvezetője a devizahitel nyilvántartó rendszer funkcióit, annak főbb jellemzőit, és arra is utalt, hogy megvan már a kapcsolati lehetőség azzal az analitikus rendszerrel, amelyet ... rendszerként ismertek.

Az ajánlatban közölték azt is, hogy milyen minimális környezeti feltételek szükségesek a web alapú rendszerek üzemeltetéséhez.

Végül az árajánlatban megjelölte az ügyvezető, hogy a devizahitel nyilvántartó rendszernek milyen licencdíja van, azzal, hogy a különböző későbbi verziók és a jogszabálykövetés a garanciális idő leteltétől milyen fizetési kötelezettséggel járna, közölte azt is, hogy a bevezetési szolgáltatásoknak milyen díja van, de említést tett az ajánlat arról is, hogy egyre több takarékszövetkezet használja ezt a devizahitel nyilvántartó programot, a meglévő ügyfelek számára már kedvezményt is jóvá fognak írni a rendszer eredeti licencdíjából.

Az árajánlatban azt is megemlítették, hogy milyen egyéb opciós szolgáltatásokat tudnak nyújtani és milyen áron. Az ajánlat a kiadástól számított egy hónapig volt érvényes /vagyis eddig tartotta azt a felperes/, és azt vállalta, hogy a megrendeléstől számított két héten belül teljesít.

A 2007. január 27-én elküldött árajánlatra február 16-án az alperes ügyvezetője és gazdasági igazgatója egy telefonos egyeztetést követően megrendelte a devizahitel nyilvántartó programot a vállalási feltételeknek megfelelően.

2006. április 5-én a felperes az alperesi ügyvezetőnek írt levelében közölte, hogy az árajánlatban szereplő feltételekkel megrendelt kész, működő program és ahhoz szükséges szolgáltatások megrendelése folytán a szerződéses jogviszony létrejött.

Mivel a devizahitel nyilvántartó programot az alperes egy külső informatikai szolgáltató vállalkozás által üzemeltetett hardver eszközökön kívánta használni és erre az alperes ajánlatot kért a vállalkozástól, az ajánlat megérkezését követően megrendelték a szolgáltatást.

Az alperes és a ... Kft. /ez utóbbi volt a jelzett külsős cég/ folyamatosan tájékoztatta a felperest, azaz megtörtént az üzemeltetésre való egyeztetés, a ... ajánlatot tett az üzemeltetésre, az alperes visszaküldte a szerződés-tervezetet, amely szerint kéri, hogy foglalják bele a külső szolgáltató ajánlatát is, ennek ellenére a felperes csak és kizárólag amiatt nem tudta elvégezni a rendszer üzembe helyezését, mert a szükséges hardver feltételeket az alperes nem biztosította.

Mindezekre figyelemmel kérte a felperes, hogy jelezze az alperes, hogy a technikai feltételek mikor állnak rendelkezésre, ugyanis addig a szerződést az alperes hibájából nem tudják teljesíteni és minden ezzel összefüggő kárt meg fognak téríttetni. Arról is tájékoztatást adott a felperes, hogyha három napon belül nem biztosítják a szoftvertelepítéshez szükséges hardver feltételeket, a szoftvert ügyvédi letétbe fogják helyezni és a licencdíjról számlát fognak kiállítani.

Ez megelőzően azonban az alperes 2006. április 4-i levelében már közölte, hogy az alperes igazgatósága úgy döntött, hogy nem támogatja a devizahitel nyilvántartó szoftver és a kapcsolódó alkalmazások bevezetését. Kérték a megrendelést tárgytalannak tekinteni, egyébként az nem is teljesített, hiszen a 2006. január 30-án az alpereshez érkezett ajánlat szerinti vállalás, vagyis a két héten belüli rendszertelepítés nem is történt meg.

A felperes azonban ezzel ellentétes álláspontot elfoglalva azt közölte az alperessel, hogy nem tudta sem a vállalt határidőben, sem azt követően az üzemképes rendszer átadását biztosítani, amely azonban nem az alperesen, hanem azon múlott, hogy a felperes nem tudott megegyezésre jutni a ... Kft-vel. Az alperes szerint viszont a megrendeléssel a szerződéses viszony nem jött létre, hiszen a megrendelést követő szerződés-tervezetben már az áll, hogy a szerződés tárgya egy, az egyedi informatikai fejlesztés eredményeként született devizahitel nyilvántartó rendszer. A forgalmazó pedig arra vállalkozik, hogy a bemutatott és megismert PHP programozási nyelven megírt szoftvert a felhasználó számára leszállítja és bevezeti. A szerződés-tervezetben állapodtak meg egyébként a licenchez kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről is.

Később a szerződés-tervezetet többször egyeztették és módosították, végül is nem írták alá. Ebből pedig az következik, hogy a szerződés nem jött létre.

Az alperes feltétele a szerződés létrejöttéhez mindvégig az volt, hogy a háromoldalú megállapodás létrejöjjön, vagyis a felperes, az alperes és a ... Kft. megegyezzen, hiszen az alperes a tevékenységét kiszervezte, a ... Kft. üzemeltette a banki nyilvántartási rendszert. Ha a szerződés mégis létrejött volna, az alperes közölte, hogy a felperes késedelme miatt attól eláll.

Miután sem szerződés nem volt, sem teljesítés, ezért azt a számlát, amelyben az ellenértéket követelte a felperes, az alperes részéről visszaküldték.

Ezt követően a felperes keresetet nyújtott be a bírósághoz, amelyben azt állította, hogy a 2006. január 27-i írásbeli ajánlat elfogadásával, azaz 2006. február 16-ával elküldött megrendeléssel a felek között a szerződés létrejött.