A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.708/2006/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §] Bíró: Kőrösi Gábor

Kapcsolódó határozatok:

*Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.708/2006/2.*, Kúria Mfv.10116/2007/6.

***********

Szegedi Munkaügyi Bíróság

8.M.708/2006/2.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Szegedi Munkaügyi Bíróság Dr. Kiss Imre ügyvéd (6726 Szeged, Fő fasor 16-20.) által képviselt felperes neve felperes címeszám alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Csapóné Dr. Tóth Vilma jogtanácsos által képviselt Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alperes címeszám alatti székhelyű alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - külön felhívásra - 16.500.-Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS

sérült biztosított 2005. szeptember 29.napján a felperesi üzemben félkésztermékek mozgatását végezte munkatársával. A 4 db félkésztermék (1 db erkélyajtó, valamint ezen 3 db műanyagajtó) az erre rendszeresített tároló kalodának volt támasztva. sérült az erkélyajtóra rátámasztott 3 db műanyagajtót két kézzel bal oldalon megtámasztotta, amíg a munkatársa az alul lévő erkélyajtót kihúzta a kaloda és a műanyagajtók közül, eközben a 3 db műanyagajtó súlypontjukon átbillenve, a biztosított irányába esett, amit a biztosított meg akart akadályozni, de a műanyagajtók elsodorták és a bal lábára estek.

sérült balesetet szenvedett, a balesetből kifolyólag orvosi ellátásra szorult és keresőképtelen állományba került.

Az alperes a 2006. július 31.napján kelt 443-20-5/2006. nyilvántartási számú és 558/2005. ügyszámú fizetési meghagyásával kötelezte a felperest összesen 1.045.459.-Ft egészségbiztosítási ellátási költség megfizetésére.

A fizetési meghagyás indokolása szerint a baleset azért következett be, mert a munkavállalók nem tartották be a biztonságos anyagmozgatásra vonatkozó előírásokat. A baleset elkerülhető lett volna, ha a dolgozók egyenként helyezik át az ajtókat és utolsóként veszik ki az erkélyajtót, amelynek a befejezését kellett elvégezni. A fizetési meghagyás állítása szerint a munkáltató nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el, amikor a munkavégzés megkezdése előtt nem részesítette a dolgozót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeiről a munkavédelmi előírásoknak megfelelő oktatásban. Ezt bizonyítja, hogy a munkabaleseti jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltató hasonló balesetek elkerülése érdekében a baleset bekövetkezése után anyagmozgatásról szóló munkabiztonsági oktatás tartását rendelte el.

A felperes a fizetési meghagyással szemben keresettel élt és kérte, hogy a bíróság a közigazgatási határozat felülvizsgálata folytán a fizetési meghagyást helyezze hatályon kívül.

Előadta, hogy a balesetet szenvedett munkavállaló a balesetet megelőzően 2005. január 25-én vett részt munkavédelmi oktatáson, illetve szintén ismerte a felperes ISO minősítésének alapjául szolgáló "műanyag nyílászárók gyártási folyamata" eljárási útmutatót, mely 2005. augusztus 01.napján lépett hatályba. Kifejtette, hogy a baleset után tartott soron kívüli munkavédelmi oktatást, ez azonban nem helyettesítésre, vagy pótlásra volt az egyébként is megtartott munkavédelmi oktatásnak, hanem a történtek fényében annak megerősítésére szolgált.

Álláspontja szerint a munkáltatót a baleset bekövetkezésében felelősség nem terhelheti, hiszen a munkavállaló a munkavédelmi oktatáson részt vett, egyúttal mint csoportvezető pontosan tisztában kellett lennie a munkavédelmi követelmények betartásával.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra, hogy a felperes munkavédelmi oktatásának nem képezte anyagát a 2/1972. KPM rendelet anyagtárolásra vonatkozó rendelkezései, illetve, hogy a munkavállalók a nyílászáró gyártás folyamata I. című minőségirányítási eljárás dokumentum értelmében maximum csak 50 kg-ot emelhettek volna, ezt azonban megszegték.