A Győri Ítélőtábla Pf.20269/2018/6. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 84. §, 228. §, 230/A. §, 231. §, 235. §, 253. §, 257. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 355. §, 360. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 154/A. §, 171. §, 221. §, 222. §] Bírók: Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Szabó Péter, Világi Erzsébet

Győri Ítélőtábla

Pf.III.20.269/2018/6.szám

A Győri Ítélőtábla a pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya által képviselt alperes ellen bírósági jogkörben okozott kártérítés iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék 2018. június 27-én kelt 7.P.20.152/2017/39/I. számú ítélete ellen az alperes által 40. és 41., valamint a felperes által 43. sorszámon benyújtott fellebbezések folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

Í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy

a felmerült 456.600,- (Négyszázötvenhatezer-hatszáz) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli;

a felperes pártfogó ügyvédjének a másodfokú eljárásban felmerült díja 16 (tizenhat) százalékát az alperes, 84 (nyolcvannégy) százalékát az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 916.393,- Ft-ot; ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 25.200,- Ft perköltséget, valamint az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg 42.039,- Ft szakértői díjat az államnak. Megállapította, hogy a felmerült 407.500,- Ft kereseti illetéket, valamint 220.707,- Ft szakértői díjat az állam viseli, míg a felperes pártfogó ügyvédje díjának 16 százalékát az alperes, 84 százalékát az állam viseli.

Határozatának indokolásában rögzítette, hogy felperes 2006. november 3-án kötött kölcsönszerződést az O B Nyrt.-vel, melyet a bank 2008. november 20-án azonnali hatállyal felmondott, majd követelését 2009. április 15-én az O F Zrt.-re engedményezte. A T-né dr. P Á ...i közjegyző által készített közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést az engedményes kérelmére 2010. augusztus 4-én a Székesfehérvári Városi Bíróság végrehajtási záradékkal látta el. A bíróság a fennálló tartozást 104.211 CHF tőke, 2.023 CHF ügyleti kamat, 181 CHF kezelési költség, 42,08 CHF késedelmi kamat, valamint 2008. december 13-ától a kifizetés napjáig a tőke után 7,1 százalék ügyleti és 2,83 százalék késedelmi kamat, a lejárt ügyleti kamat és a lejárt kezelési költség után pedig 8,5 százalék késedelmi kamat összegben határozta meg.

A felperes (adós) 2011-ben végrehajtás megszüntetése iránti pert indított. T J önálló bírósági végrehajtó a felperes tulajdonát képező Település 1. helyrajzi számú lakásingatlant 2011. április 4-én elárverezte, majd 2011. július 25-én felosztási tervet készített, amelynek alapján a befolyt 14.000.000,- Ft-ból a végrehajtást kérőt mindösszesen 12.215.337,- Ft illette meg.

A felosztási terv ellen a felperes (adós) terjesztett elő végrehajtási kifogást; a végrehajtási kifogást a Székesfehérvári Városi Bíróság a 2011. augusztus 30-án kelt 0701-22.Vh.4300/2009/20. számú végzésével elutasította; végzését a bíróság megküldte a végrehajtónak, aki nem intézkedett az árverési vételár kiutalása végett. 2011. szeptember 6-án a végrehajtó arról tájékoztatta a városi bíróságot, hogy a felosztási tervben szereplő összegeket azért nem utalta ki, mert az adós a felosztási terv ellen végrehajtási kifogást nyújtott be.

A végzés fellebbezés hiányában 2011. szeptember 27-én jogerőre emelkedett, azonban azt a végrehajtást kérő kérelmére a városi bíróság csak 2013. november 7-én látta el jogerősítő záradékkal.

A végrehajtó a végrehajtást kérőnek járó összeget 2013. november 18-án utalta át.

A felperes tartozása 2011. szeptember 27-én 33.168.925,- Ft, míg 2013. november 8-án 38.989.400,- Ft volt.

A felperes végleges kereseti kérelmében - hivatkozással az Alaptörvény "Szabadság és felelősség" Rész XXIV. cikk (1) és (2) bekezdéseire, valamint a régi Ptk. 339. § (1) bekezdésére, 355. § (1) bekezdésére és 359. § (1) bekezdésére - 5.707.365,- Ft kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Álláspontja szerint azáltal, hogy a Székesfehérvári Városi Bíróság 2011. szeptember 27-én jogerőre emelkedett végzését csak 2013. november 7-én látta el jogerősítő záradékkal, ilyen összegű kárt szenvedett el. Mindamellett, hogy időközben törlesztést nem teljesített, vitatta, hogy az árverés és az árverési vételárnak a végrehajtást kérő részére történő kiutalása közötti időszakban tartozása tőle független okokból, a kedvezőtlen árfolyamváltozás miatt nőtt. Utalt arra, ha a végrehajtó a 2011. szeptember 27-étől számított tizenöt napon belül a végrehajtást kérőnek a végrehajtási költségen túlmenően járó 11.629.437,- Ft-ot átutalta volna, úgy az ekkor fennmaradó tartozása 21.858.705,- Ft lett volna, mely 2013. november 18-ára 27.566.070,- Ft-ra nőtt volna.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Hangsúlyozta, hogy a Vht. 221. § és 222. §-ai szerint a végrehajtási kifogásnak nincs halasztó hatása. A Vht. 154/A. § (2) bekezdése értelmében az ingatlan árverése esetén a jogorvoslatot elbíráló bíróság a határozat jogerőre emelkedéséről a végrehajtót tájékoztatja, és részére a határozatot megküldi; ehhez képest a felosztási terv elleni jogorvoslatot szabályozó Vht. 171. § (4) bekezdése nem tartalmazza, hogy a jogerőről a végrehajtót külön értesíteni kellene. A végrehajtó a felosztási terv elkészítése után már köteles lett volna átutalni az ennek érdekében őt 2011. augusztus 5-én meg is kereső végrehajtást kérőnek járó összeget. A végrehajtó 2011. augusztus 31-én arról is értesült, hogy a városi bíróság a végrehajtási kifogást elutasította. Mindebből következően a végrehajtónak e végzés jogerőre emelkedését nem kellett bevárnia. A végrehajtó egyébként már abból a körülményből is tudott a végzés jogerőre emelkedéséről, hogy fellebbezés esetén azt a régi Pp. 257. § (1) bekezdése folytán neki is kézbesíteni kellett volna.

Az alperes véleménye szerint nem sértett jogszabályt azzal, hogy az érintett végzés jogerőre emelkedéséről a végrehajtót nem értesítette. Hivatkozott viszont arra, hogy a végrehajtót harminc naponként a bíróság felé értesítési kötelezettség terhelte. Hangsúlyozta továbbá, hogy a végzés jogerőre emelkedésének megállapításával kapcsolatos intézkedése és a felperes tartozásának növekedése között okozati összefüggés nem áll fenn.

Az alperes kitért arra, hogy a végrehajtási kifogást elutasító végzés jogerőre emelkedésére vonatkozó értesítést a végrehajtó 2013. november 8-án vette át, így nem lehet a terhére róni, hogy végrehajtást kérő részére járó összeg átutalására csak 2013. november 18-án került sor. Mindebből az következik, hogy felperes kizárólag a 2011. szeptember 28-a és a 2013. november 8-a közötti időszakra és legfeljebb 12.200.000,- Ft vonatkozásában érvényesíthet követelést.