A Székesfehérvári Járásbíróság P.20803/2014/108. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában.

Az ügyvéd által képviselt felperesnek, - az ügyvéd által képviselt alperessel szemben tulajdonjog megállapítása iránt indult perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy a felperes Cs., belterület 1.. hrsz.-ú, ténylegesen Cs., M. köz 9. szám alatti ingatlanban 1896/3840 tulajdoni hányadot szerzett házastársi közös vagyon jogcímén, míg alperes tulajdoni hányada 1944/3840.

Fenti ingatlanban fennálló közös tulajdont megszünteti oly módon, hogy felperes 1896/3840 tulajdoni hányadát 12.590.625,- azaz tizenkettőmillió-ötszázkilencvenezer-hatszázhuszonöt forint megváltási ár fejében az alperes tulajdonába adja.

A fenti megváltási ár teljesítése és házastársi közös vagyon elszámolása címén az alperes az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles megfizetni felperesnek 5.696.568,- azaz ötmillió-hatszázkilencvenhatezer-ötszázhatvannyolc forintot megfizetni.

Kötelezi az alperest, hogy az Államnak külön felhívásra fizessen meg 360.000,- azaz háromszázhatvanezer forint eljárási illetéket és 145.125,- azaz száznegyvenötezer-százhuszonöt forint perköltséget.

A felek perköltségüket maguk viselik.

Egyebekben a keresetet elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Törvényszékhez címzett, de a Járásbíróságon 3 példányban, írásban terjeszthető elő fellebbezés.

A bíróság a feleket tájékoztatja arról is, hogy fellebbezésükben tárgyalás tartását kérhetik, ha

- a fellebbezés csak a kamat fizetésére, perköltség viselésére vagy

összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy állam által

előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési

határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ellenkező esetben a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A bíróság tájékoztatja a feleket arról is, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása is kérhető.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az elektronikus eljárásra köteles fél a fellebbezést is ezen szabályok szerint terjesztheti elő.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felek előadása, a csatolt okirati bizonyítékok, a csatolt Városi Bíróság polgári eljárásának iratai, a Városi Bíróság büntető ítélete, a Sz. 1. igazságügyi szakértői véleménye, T 1, T. 2, T 3, T 4, T 5, T 6, T 7, T 8, T 9. tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A peres felek házastársak voltak. Házasságukat a Városi Bíróság polgári ítéletével bontotta fel 2011. május 26. napjával. Az ítélet indoklásában rögzítette, hogy " a felek 1996. június 08. napján kötöttek házasságot, az életközösségük kezdő időpontja ez az időpont. 2009. augusztus végén szakadt meg a felek között a házassági életközösség. Felperesnek (jelen per alperesének) 2010. augusztus vége óta élettársi kapcsolata van."

Az életközösség megszakadását követően a felek egy darabig az utolsó közös lakóhelyet közösen használták, jelen per felperese 2009. október 19. napján költözött el otthonról.

A házasság felbontását jelen per alperese kezdeményezte 2009. szeptember 03.-án benyújtott kereseti kérelmében. A kereseti kérelemben megfogalmazottak szerint az egyik gyermek az egyik, míg másik gyermek a másik szülőhöz kerül elhelyezésre, és jelen per alperese kiegészítő gyermektartásdíj fizetését vállalná.

A bontóperi eljárás során a felperesnek (jelen per alperese) eredetileg volt igénye az utolsó közös lakóhely kizárólagos használatára. Az alperes (jelen per felperese) részéről az eljárás során kifejezett ellenértékű nyilatkozat a lakáshasználat körében nem volt, de bontóperi előkészítő iratában arra hivatkozott, hogy az utolsó közös lakóhelyet a rendőrség javaslatára hagyta el, menekülnie kellett a felperes (jelen per alperese) magatartása miatt. Ezen állítását jelen per alperese vitatta már akkor is. A későbbiekben alperes a kereseti kérelmét módosította, és mindkét fél jegyzőkönyvileg úgy nyilatkozott, hogy a lakáshasználat kérdésében nem kérik a bíróság döntését. A bontóperes eljárás során a bíróság az utolsó közös lakóhely elhagyásának módja, indoka vonatkozásában bizonyítást nem folytatott le, ténymegállapítást nem tett e körben.

Jelen per felperesének gyermektartásdíj vonatkozásában előterjesztett ellenkérelme gyermekenként 100.000,- Ft összegű gyermektartásdíjra vonatkozott.

A bontóperes eljárás során a felek a kiskorú gyermekek elhelyezése, a gyermektartásdíj fizetés, valamint a kapcsolattartás körében részegyezséget kötöttek 2009. november 26. napján jogerősen. A bíróság által jogerősen jóváhagyott részegyezségben gyermekenként havi 45.000,- Ft gyermektartásdíjban állapodtak meg a felek.

Jelen per felperese 2009. október 19. napján tett feljelentést a Rendőrkapitányságon az alperessel szemben, amelyben a lőfegyverrel kapcsolatos félelmeit adta elő. Ezt követően, még aznap a rendőrség házkutatást rendelt el a felek utolsó közös lakóhelyén, és lefoglalt 2 db lőfegyvert és tartozékaikat, valamint lőszert. A feljelentés kapcsán a Városi Ügyészségen folyt eljárás, majd büntető peres eljárás is folyamatban volt, melynek során mindkét felet elmarasztalta a Városi Bíróság büntető ítélete: I.rendű alperes 1 rb. lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettében, felperest 2 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntettében. Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy " I.rendű alperes I.r. vádlott ezen fegyvereket, valamint ... riasztótöltényt a fenti (perbeli) ingatlan hálószobájában található szekrényben elhelyezett páncélszekrényben elzárva tartotta. A páncélszekrény ajtaja kóddal volt nyitható, amelyet I.rendű alperes I.r és felperes II.r. vádlottak ismertek.... felperes II.r. vádlott 2009. október első felében- pontosabban meg nem határozható időben- a fenti ingatlan hálószobájában felfedezett egy dobozt benne 2 db lőfegyverrel valamint ... töltényeket. ... A bíróság I.rendű alperes I.r vádlottat az 1 rb. zaklatás vétségének vádja alól - tekintettel arra, hogy a büntető eljárás során kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást az, hogy felperes II.r. vádlottat félelemkeltés céljából személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegette volna - és 2rb kiskorú veszélyeztetése bűntettének vádja alól - arra tekintettel, hogy a büntető eljárás során kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást az, hogy a fegyvereket és a hozzájuk tartozó töltényeket ő tette volna az éjjeli szekrény nyitott polcára - bizonyítottság hiányában felmentette. "

A Cs., belterület 1.. hrsz.-ú, ténylegesen Cs., M. köz 9. szám alatti ingatlan az alperes 1/1 arányú tulajdonát képezi az ingatlan-nyilvántartás alapján. A kereseti kérelem benyújtásakor az ingatlant a II.rendű alperes 2.000.000 Ft-ra vonatkozó jelzálogjoga terhelte, ez az eljárás során törlésre került, felperes keresetét ennek megfelelően módosította, a bíróság a II.r. alperessel szemben az eljárást megszüntette.