A Fővárosi Törvényszék P.20359/2017/20. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. §, 2:42. §, 2:43. §, 2:51. §, 2:52. §, 2:53. §, 5:23. §, 6:127. §, 6:129. §, 6:148. §, 6:238. §, 6:240. §, 6:247. §, 6:518. §, 6:519. §, 6:520. §, 6:521. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VI. cikk (1) bek.] Bíró: Pákozdi Zoltán

Fővárosi Törvényszék

...P.../2017/20.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Gácsi Gabriella (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.r. felperes címe.) I.r. felperesnek, II.rendű felperes neve (II.r. felperes címe.) II.r. felperesnek, Lázár Zsigmond Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.), dr. Lázár Zsigmond eljáró ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indult ügyében

a bíróság meghozta az alábbi

Í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes a felpereseknek a magánéletét, a magánlakás használatához kapcsolódó személyiségi jogát megsértette azzal, hogy elmulasztotta arról tájékoztatni a felpereseket, hogy a 2016. szeptember 5-i ázást követően a II. emeleten lévő két fürdőszobából az ázással érintett fürdőszoba gépészeti berendezéseinek ellenőrzésére a rendeltetésszerű használat mellett nem került sor és nem figyelmeztette őket arra, hogy az ázással érintett lakásuk helyreállításával a próba elvégzéséig várjanak, amellyel szükségtelenül idézte elő a lakásuk indokolatlan felújítását.

A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság felhívja a felpereseket, hogy a Magyar Államnak az állami adóhatóság külön felhívására, az abban foglalt módon és határidőben fizessenek meg egyetemlegesen 24.000.- (huszonnégyezer) Ft eljárási illetéket.

A bíróság felhívja az alperest, hogy a Magyar Államnak az állami adóhatóság külön felhívására, az abban foglalt módon és határidőben fizessen meg 24.000.- (huszonnégyezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Törvényszéken kell előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A.

Tényállás.

Mind a felperes, mind pedig az alperes annak a tulajdonközösségnek a tagja, amely a ingatlan címe. szám alatti társasházban jött létre. A perbeli társasházként üzemeltetett épület 1828-ban jött létre, majd a II. világháború után a sérüléseit rendbe hozták, de mind az építési, mind a helyreállítási munkálatok dokumentációi elvesztek.

Az I. és II. r. felperesek 1/2-1/2 arányban tulajdonosai az I/5. szám alatti ingatlannak, míg az alperesi gazdasági társaság a .../A/17. hrsz.-on felvett, II/10. szám alatti ingatlannak a kizárólagos tulajdonosa, az ingatlan tulajdonjogát 2007. június 19-i adásvételi szerződéssel szerezte meg.

A két ingatlan egymáshoz képest oly módon helyezkedik el, hogy a II/10. szám alatti ingatlan egyik fürdőszobájának padlózata az I/5. szám alatti ingatlannak a fürdőszoba, nappali, gyerekszobának a találkozási pontja felett helyezkedik el. A II. emeleti ingatlan két fő strangról a konyhán kívül két darab fürdőszobával biztosította a víz vételi lehetőséget az ingatlan használójának. Az alperes az ingatlant bérbeadás útján hasznosítja, a lakást perbeli időszakban angol anyanyelvű bérlők használták. Az alperes, amelynek a tulajdonosa brit illetőségű magánszemély megbízta a Magyarországon huzamosabb ideje tartózkodó 1-es személyt, szintén brit állampolgárt, aki a magyar nyelvet elsajátítva a II. emeleti ingatlan működtetését több más ingatlan mellett nagy gyakorlattal végezte. Az alperes képviseletében a bérlőkkel, a lakásnak helyt adó társasház közös képviselőjével, továbbá az esetleges meghibásodások esetén a javítást végző vállalkozóval, valamint esetenként a szomszédos ingatlanok tulajdonostársaival és a közmű szolgáltatókkal a kapcsolatot tartotta, a folyó ügyeket intézte.

2016 nyár végén a II. emeleti ingatlannak a fürdőszobája kettő darab csepegést, lassú szivárgást, illetőleg egy darab nagyobb mennyiségű víz elfolyását lehetővé tevő, a vizet továbbító csőszakasz meghibásodását rejtette, amelyek az alábbiak voltak.

A fürdőszoba nappali szobából nyíló, a fürdőszoba jobb oldalára eső bejárati ajtaja mellett a fürdőszoba ajtótól kb. 20-25 cm-re lévő kisebb szoba ajtaja és a fürdőszoba ajtaja közötti falszakaszon térd magasságig azért volt sárgás színre színeződve a felszíne, mert az alperest megelőző valamelyik tulajdonos a korábban ezen a helyen (amikor még nem volt ajtó a nappali és a fürdőszoba ezen falszakaszán) a víz vételt biztosító, a falban függőlegesen elhelyezkedő ólomcsövet a vízvételi lehetőség elbontását követően nem számolta fel, hanem azt a falban hagyva, azt csupán elkalapálva leforrasztotta. Ugyanakkor a nyomás alatti, de használaton kívüli cső szakasz felső, lekalapált, forrasztott, függőlegesen a megjelölt falban álló része szétnyílt és abból csepegő víz szivárgott a falba, amely elszínezte a tapétát.

A másik szivárgást jelentő meghibásodás a fürdőszobába vezető ajtótól kb. 1 méterre balra lévő, a kazán alatt elhelyezkedő, a mosógép vízellátását biztosító PVC cső gumi anyagának elöregedése miatti csepegő folyás alakult ki.

A fürdőszoba bejárati ajtóval szemben lévő wc kifolyójától a fürdőszobába vezető ajtótól szintén bal kézre eső, a kád és a mosógép közötti sarokba vezető, az ott lévő fő szennyvíz ejtőcsőbe csatlakozó csőszakasz, sarokhoz legközelebb eső, kb. 30-40 cm-es szakaszán az oda legalább 30-35 éve beépített ólomcsőnek az alsó szakasza a szennyvízben lévő gázoktól elrothadt és így a csőből akadálytalanul engedte a szennyvizet az alatta lévő födémbe.

A felperesek 2016. szeptember 5-én tapasztalták, hogy az I. emeleti lakásuk fürdőszobai, hálószobai, kisszobai részét a plafonon és oldalfalon teljesen leáztatta az akkor még tisztázatlan gépészeti meghibásodás. A felperes az ázásról jelentett a társasház közös képviselőjének, aki értesítette az alperes képviselőjét, 1-es személyt, illetőleg a társasházzal állandó kapcsolatban lévő vízvezeték szerelőt.

A vízvezeték szerelő először a sárgás, kiszáradt elszíneződés melletti, a nappali és fürdőszoba ajtóhoz közel eső szakaszon, a bejárati ajtó előtti részen bontotta fel a padlózatot, de - mivel a megadott szakaszon vízvételre alkalmas gépészeti kialakítást nem talált, a víz elfolyás utáni kutatást, a meghibásodás feltárásával kapcsolatos bontást a továbbiakban nem folytatta.

A vízelfolyás utáni kutatást ezt követően a kazán alatt, a mosógép felett található PVC nyomócső kibontásával folytatta. A PVC cső megvizsgálását követően megállapította, hogy annak gumitömítése elrothadt, ezért azt eltávolította és újra cserélte.