A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30576/2017/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 1. §, 28. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. §] Bíró: Kovács Mária

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

16.K.30.576/2017/9.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Pozsonyi Katalin ügyvéd (cím.) által képviselt felperes neve (cím.) a dr. Juhász Mariann jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (alperes címe.) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat (2154026324. iktatószámú) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az illetékügyi hatóság külön felhívására az állam javára fizessen meg 1.500.000 (azaz egymillió-ötszázezer forint) forint illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az ítélet kézbesítését követő 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000 (azaz kétszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Főosztály (a továbbiakban elsőfokú adóhatóság) a 1113838343 számú megbízólevéllel a felperesnél 2010. január 1 - 2012. december 31. közötti időszakra vonatkozóan személyi jövedelemadó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés megállapításait az elsőfokú adóhatóság a 2016. február 18-án kelt, 3264724695 számú jegyzőkönyvben rögzítette.

Az elsőfokú adóhatóság a 2016. május 30-i 3624730821 iktatószámú határozatában felperes terhére 2010. évre 15.244.432,-Ft, a 2012. évre 141.012,-Ft adókülönbözetet állapított meg, mely adókülönbözet összegeket teljes egészében adóhiánynak minősítette. Az elsőfokú adóhatóság kötelezte a felperest összesen 15.385.444,-Ft személyi jövedelemadó adókülönbözet, adóbírság címén 11.715.348,-Ft, késedelmi pótlék címén 4.787.697,-Ft adóhatóság részére történő megfizetésére. Határozatának indokolásában rögzítette még, hogy a felperes a vizsgált időszakban a ... Kft. ügyvezetője, az "... Kft."-nek tulajdonosa és képviselője volt. Az elsőfokú adóhatóság határozatában megállapította, hogy a felperes a ... Kft. pénzforgalmi bankszámlájáról 2010. évben felvett 49.624.000,-Ft, valamint 2012. évben az "... Kft." bankszámlájáról felvett 1.766.268,-Ft készpénzt kétséget kizáróan megszerezte. A felperes azonban ezen pénzösszegeknek a cégek működése, tevékenysége érdekében, a cégeket terhelő kötelezettségek teljesítése céljából való felhasználását, vagy a társaságok házipénztárába való befizetését nem bizonyította. A cégnyilvántartás adatai szerint a Fővárosi Törvényszék elrendelte 2012. május 21-én a ... Kft. felszámolását. A felszámolási eljárás befejezését követően a Fővárosi Törvényszék, mint Cégbíróság a céget 2014. július 14-i hatállyal törölte a cégjegyzékből. ... felszámoló biztos arról tájékoztatta az elsőfokú adóhatóságot, hogy a ... Kft. volt képviselője a felszámolási eljárás során a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Csődtv.) 31.§-ában előírt kötelezettségeit nem teljesítette, az adós társaság iratanyagát részére nem adták át, és nincs információja pénztári kifizetésekről. Az elsőfokú adóhatóság határozatának indokolásában a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 1.§ (3) bekezdésére, 28.§ (1) bekezdésére, valamint a 2010. és a 2012. évben hatályos Szja tv. 29.§ (1) bekezdésére hivatkozott.

Az elsőfokú határozattal szemben felperes fellebbezést nyújtott be, aminek nyomán eljárt alperes a 2016. november 14-i 2154026324 iktatószámú határozatában az elsőfokú adóhatóság határozatát akként változtatta meg, hogy a felperes terhére 2012. évre megállapított adókülönbözetet törölte, az adóbírság összegét 11.433.324,-Ft-ra, a késedelmi pótlék összegét 4.770.426,-Ft-ra csökkentette. Az alperes a felperes terhére 2010. évre megállapított 15.244.432,-Ft adókülönbözetet fenntartotta. Az alperes álláspontja szerint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 97.§ (4) és (6) bekezdése alapján az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a felperes a jövedelmet megszerezte. Az alperes határozatában megállapította, hogy az elsőfokú adóhatóság által beszerzett ... Kft. pénzforgalmi bankszámlájának forgalmi kimutatása alapján egyértelműen igazolt, hogy a felperes 2010. évben összesen 49.624.000,-Ft készpénzt vett fel a társaság bankszámlájáról, melynek tényét a felperes is elismerte. Az alperes határozatában rögzítette, hogy az elsőfokú adóhatóság az Szja tv. 28.§ (1) bekezdése alapján a felperes egyéb jövedelmének minősítette a ... Kft. bankszámlájáról a felperes által 2010. évben felvett készpénzt. Ugyanakkor alperes álláspontja szerint az Szja tv. 1.§ (4) bekezdése és az Art. 97.§ (4) bekezdése alapján a felperesnek kell bizonyítania, hogy az általa felvett készpénzösszegek nem esnek adófizetési kötelezettség alá, azaz a bizonyítási teher ebben a körben a felperesen van, melynek sikertelenségét is neki kell viselnie. A felperes azon állításával kapcsolatban, hogy a ... Kft. bankszámlájáról általa felvett készpénz összegek a társaság házipénztárába kerültek ügyvezetőségének időszaka alatt és azokat a cég működési költségeire, kölcsöntartozásaira fordította, az alperes kifejtette, hogy a társaság a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) hatálya alá tartozott. Ennél fogva a társaságot a bankszámlájáról felvett készpénzek vonatkozásában bizonylatolási, nyilvántartási, könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettség terhelte. Alperes megállapította, hogy a társaság gazdasági tevékenysége körében történő készpénzfelhasználás esetén felperes rendelkezésére olyan számviteli bizonylatoknak kell állniuk, melyek megfelelnek a számviteli törvényben rögzített követelményeknek (számviteli törvény 15.§ (2)-(3) bekezdései, 165.§ (1)-(4) bekezdései, 166.§ (1)-(2) bekezdései és (6) bekezdése, 167.§-a, 169.§ (1)-(2) bekezdései). Alperes szerint a készpénzfelvételeknek a társaság gazdasági tevékenysége körében történt felhasználását a felperes a számviteli törvénynek megfelelően kiállított bizonylatokkal bizonyíthatta volna, melyek nem vitatottan nem állnak felperes rendelkezésére és azokat a felperes nyilatkozatai nem pótolhatják.

Alperes feltárta, hogy az elsőfokú adóhatóság a ... Kft. "f.a."-nál ellenőrzést végzett, azonban a társaság iratanyagát nem találta, ezért iratok hiányában nem állapítható meg, hogy a felperes a társasági bankszámláról felvett összegekkel a társaság felé elszámolt volna, azokat a cég házipénztárába befizette volna. Alperes megállapította, hogy az elsőfokú adóhatóság felhívására a felperes nem csatolt olyan iratot, melyekkel a társaság bankszámlájáról felvett összegek jogcímét, felhasználását igazolta volna. Erre tekintettel alperes szerint az elsőfokú adóhatóság helytállóan állapította meg, hogy felperes a társasági bankszámláról felvett összegekkel elszámolni nem tudott. Tévesen hivatkozik a felperes arra, hogy az ügyvezetői tisztségének 2010. december 15-én történt megszűnését követően magánszemélyként iratmegőrzési kötelezettség nem terheli az általa végzett gazdasági események kapcsán. Alperes megállapította, hogy a felperes és a ... Kft. között a társaság bankszámlájáról történt készpénzfelvételek okán elszámolási kötelezettség terhelte a felperest a cég felé. Alperes hangsúlyozta, hogy azon gazdasági eseményekről, melyek szerint a felperes a társasági bankszámláról felvett pénzösszegeket a társaság házipénztárába befizette, a számviteli törvény szerinti bizonylatot kellett a társaságnak kiállítania. Ezen iratok egy példányával a felperesnek is szükségszerűen rendelkeznie kell, mivel a gazdasági esemény közte és a társaság között merült fel és ezekkel az iratokkal bizonyíthatja, hogy a tárasaság ügyvezetőjeként annak pénzeszközeivel elszámolt. Alperes megállapította, hogy a felperesnek azon iratok vonatkozásában iratmegőrzési kötelezettsége merült fel, melyek az általa vagy részére teljesített gazdasági eseményeket tükrözik, azonban felperes az adóhatósági eljárás során nem csatolt olyan bizonylatot, mely a felvett készpénzösszegeknek a társaság részére történő átadását igazolta volna. Alperes szerint tévesen hivatkozik a felperes arra is, hogy azon tény alapján, miszerint a társaság ügyvezetőjeként vett fel készpénzösszegeket a társaság bankszámlájáról önmagában megalapozza a felvett pénzösszegek társaság érdekében történt felhasználását. Alperes kiemelte, hogy a társaság képviselője elszámolási kötelezettséggel tartozik az adott cég vonatkozásában a számviteli rend betartásáért. Megállapítása szerint a ... Kft. vonatkozásában a bizonylati fegyelem megsértése, a társaság iratanyagának hiánya, valamint a felperes iratmegőrzési kötelezettségének hiánya, hanyag magatartása vezetett oda, hogy a céges bankszámlakivonatok alapján a felperes által megszerzett pénzösszegek felperesnél adóhiányt eredményeztek. Az elsőfokú adóhatóság a tényállás és a hivatkozott jogszabályhelyek alapján helyesen vonta egyéb jövedelemként adózás alá a felperes által a ... Kft. bankszámlájáról a 2010. évben felvett készpénzösszegeket, mivel ezen összegek adómentes jellegét sem a felperes, sem a társaság iratanyaga nem bizonyította. Az Szja tv. alapján a társaságtól 2010. évben felvett 49.624.000,-Ft pénzösszeget a felperes tárgyévi jövedelmeként kell értékelni, mely összeg az Szja. tv. 28.§.-a értelmében egyéb jövedelemnek minősül. Alperes szerint az elsőfokú adóhatóság - a 2010. évben hatályos jogszabályi rendelkezések alapján - jogszerűen állapította meg, hogy a 2010. évre feltárt 15.244.432,-Ft adóhiány a bevétel eltitkolásával függ össze, ezért e tekintetben az adóbírság mérséklésére nincs mód, valamint helyesen alkalmazta a megállapított adóhiány után a legfeljebb 75%-os mértékű adóbírság rendelkezéseket. Alperes az adóbírság összegét 11.433.324,-Ft-ban határozta meg, a késedelmi pótlék összegét az Art. 165.§ (1)-(4) bekezdései alapján 4.770.426,-Ft-ban állapította meg. Alperes a 2011-2012. évekre vonatkozóan adókülönbözetet nem tárt fel.