Az Egri Törvényszék K.30081/2012/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 3. §, 6. §, 45. §, 47. §] Bíró: Beniczkyné dr. Kelemen Gyöngyi

Egri Törvényszék

13.K.30.081/2012/3.

Az Egri Törvényszék dr. Fodor Zoltán (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Ádám Gabriella (alperes címe) jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára a NAV Heves Megyei Adóigazgatóság külön felhívására 30.000.- (Harmincezer) Ft eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000.- (Tízezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2011. október 18. napján szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások és vásárlók könyvébe tett bejegyzések intézésének ellenőrzése témakörben helyszíni ellenőrzést végzett az gazdasági társaság neve-nél (üzlet címe) áruházlánc neve elnevezésű egységében. Az ellenőrzés során a felügyelők próbavásároltak 1 db márkanév márkájú ütve-fúrógépet 12.990.-Ft-ért. A termék próbavásárlása során átadták a jótállási jegyet, amelyen a következő tájékoztatás szerepelt:

- "Kizárólag csak eredeti márkanév tartozékok és alkatrészek alkalmazhatók, ellenkező esetben teljesítménycsökkenés léphet fel és a gép elveszti a garanciáját.

- Ha garanciális igénye van, feltétlen mellékelje a jótállási jegyet és a vásárlási okmányokat (számlát).

- A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti, ezért azt őrizze meg. Elveszett jótállási jegyet csak a vásárlási számla felmutatásával térítés ellenére tudunk pótolni.

- Nem terjed ki a garancia a termék nem hivatalos szervizben történt javításából eredő hibákra.

- Az olyan károsodásokra, amelyek nem eredeti márkanév készülékek és tartozékok használatából adódnak".

A Heves Megyei Kormányhivatal határozat száma sz. határozatával az gazdasági társaság neve terhére 1.500.000.-Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, ezen túlmenően megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, és felhívta a kötelezettet, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően tájékoztassa a vásárlókat szavatossági, jótállási jogaikról.

A határozat hivatkozott a fogyasztóvédelmi törvény 3. § (1) bek-re, (3) bek-re, 6. § (1) bek. i/pontjára, és megállapította, hogy a társaság kereskedelmi tevékenysége tisztességtelennek minősül, mert megtévesztő írásbeli tájékoztatást adott, amely alkalmas lehet arra, hogy a fogyasztókat megtévessze. Az ilyen magatartás a fogyasztók tisztességtelen befolyására alkalmas tevékenység. Ezért fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A bírság kiszabása a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása, és a hiányosságok megszüntetésére kötelezés során a fogyasztóvédelmi tv. 47. § (1) (4) bek-re volt tekintettel azzal, hogy a vállalkozás terhére értékelte a fogyasztók érdekeinek sérelmét, hogy a nem megfelelő tartalmú jótállási jeggyel a vállalkozás sérti a fogyasztók megfelelő tájékoztatáshoz való érdekét, és csorbíthatja a fogyasztók igényérvényesítési jogát.

Kötelező jótállás esetén a kötelezettség vállalás érvényességét nem befolyásolja a jótállási jegy átadásának esetleges elmulasztása, vagy annak hiánya, elvesztése sem. Az ezzel ellentétes tájékoztatás a fogyasztók tájékoztatáshoz és jogérvényesítéshez fűződő érdekét sérti. A garancia feltételekhez kötésével, vagy kizárásával sérti a fogyasztók jogérvényesítéséhez fűződő jogát, illetve megtévesztő információ közlésével a tájékoztatáshoz fűződő érdekét.

A jogsértéssel érintett fogyasztók száma tekintetében adat nem állt rendelkezésre, ezért azt a határozat hozatal során nem értékelte. A jogsértés kiterjedtségére és az érintett áruértéke tekintetében megállapította, hogy a hiányosság 1 féle volt 12.990.-Ft értékű terméket érintett. Ismételt tanúsításra tekintetében az ügyfél terhére értékelte, hogy a vállalkozást hasonló szabálytalanságok elkövetése miatt már fogyasztóvédelmi bírsággal sújtották, és megtiltották a további magatartás folytatását, és a hiányosságok megszüntetésére kötelezték. Ilyen jogerős határozat volt a határozat 2. száma.

Figyelembevette a vállalkozás éves nettó árbevételét, s a bírság összegét a tv. 47/C. § (1) (4) bek. alapján állapította meg.

A határozat ellen a felperes neve fellebbezéssel élt.

A alperes neve másodfokú határozat száma sz. határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és a fogyasztóvédelmi bírság összegét 800.000.-Ft-ra mérsékelte, ezen túl felhívta a társaságot, hogy az elsőfokú határozatban foglalt kötelezésnek tegyen eleget.

A másodfokú hatóság megállapította, hogy a fellebbező fél a Ket. 15. § (1) bek. alapján ügyfélnek minősül, így fellebbezés benyújtására jogosult. Megállapította továbbá, hogy az elsőfokú hatóság tévesen minősítette megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak a társaságnak a jótállási jegyen feltüntetett tájékoztatását, amely azt tartalmazta, hogy " A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti, ezért azt őrizze meg. Elveszett jótállási jegyet csak a vásárlási számla felmutatásával térítés ellenére tudunk pótolni".

Hivatkozott az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 4. § (1) bek-re, valamint arra, hogy a Fővárosi Bíróság ítélete is megállapította, hogy a fogyasztókat érintő magatartásokat mindig az ésszerűen eljáró fogyasztó esetét alapul véve kell figyelembe venni és vizsgálni, így az itt adott tájékoztatások megfelelnek a Korm. rendelet 4. § (1) bek-nek, és nem alkalmasak arra, hogy a fogyasztót olyan üzleti döntés meghozatalára késztessék, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Ugyanakkor a többi tájékoztatást jogsértőnek minősítette.

Megállapította, hogy az a tájékoztatás "ha garanciális igénye van, feltétlen mellékelje a jótállási jegyet és vásárlási okmányokat, számlát" megtévesztő, mert konjuktív feltételként írja elő a fogyasztó számára, hogy a szavatossági jótállási igény érvényesítéséhez mind a jótállási jeggyel, mind a vásárlást tényét igazoló dokumentummal (számlával) rendelkezni kell, és ezáltal az átlagfogyasztó alappal feltételezheti, hogy amennyiben bármelyik dokumentummal nem rendelkezik, a szavatossági, jótállási igényét nem tudja érvényesíteni.

Megtévesztőnek ítélte meg azt a tájékoztatást, hogy kizárólag csak az eredeti márkanév tartozékok és alkatrészek alkalmazhatók, ellenkező esetben teljesítménycsökkenés léphet fel, és a gép elveszti a garanciát. "Nem terjed ki a garancia a termék nem hivatalos szervizben történő javításból eredő hibákra. Nem terjed ki a garancia az olyan károsodásokra, amelyek nem eredeti márkanév kiegészítő készülékek és tartozékok használatából adódnak.