A Tatabányai Törvényszék P.20977/2014/51. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 6. §, 77. §, 78. §, 141. §, 206. §, 220. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 188. §, 339. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 8. §] Bíró: Kiss Csaba

ííööáóÉőTatabányai Törvényszék

mint első fokon eljáró bíróság

A Tatabányai Törvényszék dr. Juhász László (........................................) ügyvéd által képviselt ................. (............................) felperesnek - dr. Farkas Roland Ügyvédi Iroda (...................................., üi.: dr. Farkas Roland ügyvéd) által képviselt ........... (............................) alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 76.200,- (azaz Hetvenhatezer-kettőszáz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezést a Győri Ítélőtáblához címzetten, de a Tatabányai Törvényszéknél kell 3 (Három) azonos példányban előterjeszteni.

A Pp. 220. § /3/ bekezdésére és 256/A. §-ára utalással tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § /1/-/2/ bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni,

- a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

- a felek ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték,

- megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A Pp. 256/A. § /1/ bekezdés b/-d/ pontjaiban felsorolt esetekben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

A Győri Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező a Pp. 235. §-ban meghatározott fellebbezést előterjesztő fél számára.

I n d o k o l á s :

A bíróság a Komáromi Járásbíróság P......./..... számú ügyirata, a felperes keresete, az alperes ellenkérelme, a kihallgatott tanúk vallomása, valamint a peres felek személyes meghallgatása, a beszerzett hatósági iratok és a per egyéb, lényegesebb adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

2006-ban már a felperes tulajdonában állt a M., ....................... szám alatti lakóingatlan, míg az alperes tulajdonát képezte a felperes ingatlanától átlósan szemben elhelyezkedő, M., ....................... szám alatti lakóingatlan. Az alperes egyéni vállalkozó kisiparosként az ingatlanán található műhelyben végezte munkáját, ennek keretében géplakatosként gépalkatrészeket gyártott. Az alperes tevékenységéből eredően értékelhető mértékű zavaró zajhatás nem keletkezett. Az alperes korábban végzett fémmegmunkálást is, amit az arra illetékes hatóság telephelyengedély hiánya miatt átmenetileg megtiltott. Az alperes ingatlanán ipari tevékenység nem volt végezhető, de olyat az alperes nem is végzett.

Az alperes a felperes személyiségi jogait nem sértette meg, a felperes hátrányára birtokháborítást nem követett el.

A felperes az alperes ellen hatóságok előtt több bejelentést tett. A hatósági eljárások lefolytak, melynek keretében M. Község Jegyzője részéről előzetesen be nem jelentett időpontban többször helyszíni ellenőrzés történt. Az ilyen ellenőrzések során zajhatást a hatóság nem tapasztalt.

A felperes pontosított keresetében kérte, hogy a törvényszék tiltsa el az alperest a M., ....................... szám alatti ingatlan területén végzett zaj- és szaghatással járó birtoksértő magatartástól. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes a birtoksértő magatartásával megsértette a felperes egészséggel kapcsolatos személyiségi jogát. Kérte az alperest 300.000,- forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezni, valamint kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 2014. január hó 01. napjától kezdődően havi 13.000,- forint gyógyszerköltség, mint kártérítési járadék megfizetésére. Hivatkozott a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban : Ptk.) 75., 76., 84. és 339. és 188. §-aira.

Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte jogalap hiányában. Tagadta, hogy az ingatlanán zavaró zaj- vagy szaghatással járó tevékenységet végzett volna.

A felperes keresete nem megalapozott.

A peres eljárás a Komáromi Járásbíróságon indult P. ....../.... számon, majd áttétel folytán a jelen peres ügyszámon folytatódott.

A felperes keresete nem alapos.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 8. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az új Ptk. hatályba lépése előtt megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre a jogsértés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A Ptk. hatályba lépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra - ide értve a mulasztást is - akkor is az új Ptk. hatályba lépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a jogsértő magatartás befejezése az új Ptk. hatályba lépése utáni időpontra esik.

A Ptk. 75. § (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.

A Ptk. 76. §-a értelmében a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a testi épség vagy az egészség megsértése.

A Ptk. 84. § (1) bekezdése értelmében akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;