A Fővárosi Törvényszék P.25811/2011/60. számú határozata jótállás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 82. §, 130. §, 132. §, 164. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 207. §, 248. §, 298. §, 301. §, 305. §, 306. §, 308. §, 310. §, 334. §, 335. §, 340. §, 365. §, 402. §] Bíró: Matosek Edina

Fővárosi Törvényszék

...P..../2011/60.

A Fővárosi Törvényszék a Kálmándy Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Kálmándy László ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. r., és II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. r. felperesnek a dr. Kozák Erika ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. r., és a személyesen eljárt II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe.) II. r. alperes ellen jótállási jog érvényesítése iránt indított perében meghozta a következő

Ítéletet

A bíróság kötelezi az I. és II. r. alperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. és II. r. felperes, mint egyetemleges jogosultak részére 12.620.333,- (azaz tizenkétmillió-hatszázhúszezer-háromszázharminchárom) forintot, és ennek 2008. november 5. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű éves késedelmi kamatát, továbbá 2.080.190,- (azaz kétmillió-nyolcvanezer-százkilencven) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Fővárosi Törvényszéken lehet 4 példányban, írásban benyújtani.

A Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha az csupán az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve ha a fellebbező a fellebbezésében vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

Indokolás

A peres felek között 2008. november 5. napján létrejött szerződés szerint a felperesek egymás közt 1/2-1/2 arányban megvásárolták az alperesek 1/2-1/2 arányú tulajdonát képező ingatlan címe szám alatti ingatlant 49.500.000,- forint vételárért.

A szerződés 5.2 pontja szerint az alperesek, mint az ingatlan építtetői a hatályos jogszabályok szerinti jótállást és szavatosságot vállaltak az ingatlan megfelelőségéért, továbbá szavatoltak azért, hogy az ingatlannak rejtett hibája nincs.

A szerződésre a Ptk., valamint a 11/1985. (VI.22.) IVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet rendelkezéseit kellett alkalmazni.

A peres felek a fenti napon megkötött, külön okiratba foglalt szerződésben megállapodtak abban, hogy az alperesek haladéktalanul megkezdik a lakóépület szigetelésének javítását, a lakóépület körüli járda kiépítését, a nyílászárók alatti könyöklők bádogozását, az esővíz elvezető csatorna kiépítését, valamint a befejező tereprendezési és helyreállítási munkálatokat, és azokat 2008. december 31. napjáig I. osztályú minőségben elvégzik. A felperesek a fenti tevékenységek ellenértékeként 20.500.000,- forint átalánydíj megfizetésére voltak kötelesek, amit utólag, a munkák hiánytalan elvégzése esetén kellett teljesíteni azzal a feltétellel, hogy az ingatlan adásvételi szerződés teljesítésbe megy.

E szerződés 5. pontjában az alperesek mint az ingatlan építtetői a hatályos jogszabályok szerint jótállást és szavatosságot vállaltak a felperesek felé a felsorolt munkálatok I. osztályú minőségben történő elvégzéséért, az ingatlan megfelelőségéért, továbbá szavatoltak azért, hogy az ingatlannak nincs rejtett hibája.

Kikötötték, hogy a megállapodás mindenben osztja az ingatlan adásvételi szerződés jogi sorsát. A felperesek a munkák befejezését, a díj és a vételár kifizetését követően léphettek az ingatlan birtokába.

A fenti ingatlant az alperesek építtették. Az építésügyi hatóság a 2007. december 6. napján kelt határozatával adta meg rá, mint beépített új lakóépületre a használatbavételi engedélyt, és az alperesek azt az értékesítést megelőzően használatba is vették.

A felperesek a munkákat 2008. december 4-én átvették, egyben azok hiánytalan elvégzésének elismerésére és nyugtázására vonatkozó - a szerződéskötéskor letétbe helyezett - nyilatkozat kiadására vált jogosulttá a letéteményes és az ügyvédi letétbe helyezett összeg kifizethetővé vált. A felperesek a vételár és a díj teljes összegét megfizették az alperesek részére, az ingatlant 2009. január 17-én vették birtokba, majd tulajdonjoguk az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.

A felperesek 2009 áprilisától kezdődően tapasztalták a nagy esőzések alkalmával, főképp az ingatlan szuterénszintjét érintő vizesedést. Először zivatar során zárt ajtó mellett folyt be az esővíz a szaunába, és annak zuhanyzójába is, majd egy ismételt heves esőzés során a pinceszint előterében a garázs jobboldali sarkán, valamint a fürdőszoba padozatán a víz buzgárként tört fel. A garázs padlózatán a víz keresztülfolyt.

Később 2009 nyarán és őszén tapasztalták, hogy a szuterénszinten, a szaunában, és a zuhany közötti válaszfalak találkozásánál a vakolat nedvesedés és átázás miatt elvált. A garázs sarkában lévő elektromos aljzatban az áramvétel nem volt lehetséges. A hátsó terepszintre nyíló étkezőablak alatti falszakaszon szintén nedvesedést tapasztaltak, a vizesedés miatt az alagsorban lévő szekrény penészessé vált.

A fenti jelenségek oka egyrészt az elégtelen, nem szakszerű talajnedvesség elleni szigetelés, másrészt pedig az volt, hogy a felszíni vizek elvezetése nem volt megoldott, mert az esőelvezető csatorna kiépítése csak az épülettel kapcsolatosan történt meg. Az ehhez szükséges szivárgó rendszer, illetve komplex esővíz elvezetés megvalósítására viszont nem került sor.

A felperesek a 2010. augusztus 2-án kelt és az alperesek részére augusztus 5-én kézbesített nyilatkozatukkal - jogi képviselőjük útján - közöltek a vizesedéssel kapcsolatosan tapasztalt hibajelenségeket. A 181/2003. (XI.5.) Kormányrendelet alapján felszólították az alpereseket a hiba felmérésének megkezdésére, és a megszüntetéssel kapcsolatos javaslatokról történő tájékoztatásra. A szakszerű kijavítás módját és annak költségeit az általuk felkért igazságügyi szakértő megállapítása alapján közölték, miszerint a kijavítás várható költsége 5-15 millió forint. Felhívták az alpereseket, hogy a javítási költségek biztosítására 5.000.000,- forintot helyezzenek ügyvédi letétbe.

Az alperesek a 2010. szeptember 6. napján kelt nyilatkozatukban vitatták a kifogásolt hibajelenségek fennálltát. Arra az esetre, ha valamely hiba mégis fennállna azzal érveltek, hogy az a birtokba adást követően keletkezett, mivel a 2008. november 5-én kelt megállapodásban felsorolt munkák elvégzését a felperesek nyilatkozatukkal ismerték el, és az átadás-átvétel alkalmával minőségi kifogást nem támasztottak.