A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20240/2014/3. számú határozata jótállás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 82. §, 164. §, 252. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 207. §, 248. §, 306. §, 308. §, 340. §, 365. §, 402. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. §, 1995. évi LVII. törvény (Vgt.) 16. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 15. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 47. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet (Ljr.) 1. §, 2. §] Bírók: Pestovics Ilona, Sándor Ottó, Takácsné dr. Kükálo Judit

Fővárosi Ítélőtábla

3.Pf.20.240/2014/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Kálmándy Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek a Dr. Kozák Erika ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a Dr. Antal és Dr. Czakó Ügyvédi Iroda által képviselt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen jótállási jog érvényesítése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2013. szeptember 4. napján kelt 72.M/P.25.811/2011/60. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 63. sorszám alatt előterjesztett és 65. sorszám alatt indokolt fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Egyetemlegesen kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 289.000 (kétszáznyolcvankilencezer) Ft + áfa másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 1.009.600 (egymillió-kilencezer-hatszáz) Ft fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek módosított keresetükben kérték, hogy a bíróság az alpereseket egyetemlegesen kötelezze a részükre mint egyetemleges jogosultak részére 12.620.333 Ft és ezen összeg után 2008. november 5-től a törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére jótállási jogukra hivatkozással árleszállítás címén. Másodlagosan kártérítés címén terjesztették elő követelésüket azzal, hogy a kamatfizetés kezdő időpontját 2008. december 4. napjában jelölték meg. Tényként adták elő, hogy az alperesekkel mint eladókkal adásvételi szerződést kötöttek a perbeli ingatlanra vonatkozóan, egyidejűleg pedig vállalkozási szerződést az ingatlanon álló épület kijavítására. Az alperesek a szerződéseket hibásan teljesítették. A lakóházuk szuterén részében jelentkező vizesedés, elázás és az annak következtében folyamatosan terjedő nedvesség, penészesedés oka a csapadékvíz helytelen elvezetése, az épület szigetelésének elégtelensége. Az alperesek a hibák kijavítását nem vállalták, a szükséges munkák egy részét saját költségükön végezték el. A másodlagos jogcím vonatkozásában a vagyonukban bekövetkezett értékcsökkenés megtérítését kérték. A kárt a szerződésben feltüntetett és megfizetett érték, valamint a ténylegesen megvalósult műszaki tartalom alapján meghatározható érték közötti, illetve a tényleges érték és a kialkudott vételár között fennálló különbözetben jelölték meg. A perköltség körében a megbízási szerződés alapján meghatározott 600.000 Ft + áfa ügyvédi munkadíjra, az előlegezett szakértői díjra, a pert megelőzően általuk felkért magánszakértők részére kifizetett összegekre, a szivárgó tervezésével kapcsolatosan felmerült 175.000 Ft-ra, a műszaki ellenőr 112.500 Ft-os díjára, valamint a térkő burkolat pótlásának 16.800 Ft-os és a tulajdoni lap beszerzésének 6.250 Ft-os költségére alapították.

Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, mind a hibás teljesítés tényét, mind a jótállási kötelezettsége fennállását vitatta. Hivatkozott arra, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Állította, hogy konkrét építési munkálatok meghatározásának hiányában nem lehet megállapítani a vállalkozási szerződésből eredő pontos kötelezettségét és azt sem, hogy a szerződés teljesedésbe ment-e. A perben kirendelt szakértő által megállapított javítási költséget azért vitatta, mert a közreműködő szakértők által kibocsátott számlák ebben a körben nem vehetők figyelembe, illetve életszerűtlennek tartotta, hogy a 10.000.000 Ft-os javítási munkákhoz képest csak 16.800 Ft-os anyagszámla áll a felperesek rendelkezésére. Álláspontja szerint a még szükséges javítások díja nem kalkulálható. A kártérítésre alapított kereset tekintetében hivatkozott arra, hogy a késedelmes javítás miatt a javítási költség emelkedett, a felperesek ilyen módon nem tettek eleget kárenyhítési kötelezettségüknek. Eközben az ingatlan állaga is romlott, ami többletmunkát eredményezett, kérte ebben a körben a szakvélemény kiegészítését. Állította, hogy a vállalkozási szerződés színlelt, az adásvételi szerződés vételárát kívánták leplezni a felek. A külön megállapodásban foglalt munkálatok elvégzésére ténylegesen nem vállalkozott.

A II. rendű alperes védekezést nem terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. és a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. és II. rendű felperes mint egyetemleges jogosultak részére 12.620.333 Ft-ot, és ezen összegnek 2008. november 5. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű éves késedelmi kamatát, továbbá 2.080.190 Ft perköltséget.

Határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy a felek között 2008. november 5-én adásvételi szerződés jött létre, amellyel a felperesek megvásárolták az alperesek 1/2-1/2 arányú tulajdonát képező ingatlant 49.500.000 Ft-os vételárért. A szerződés 5.2. pontja szerint az alperesek mint az ingatlan építtetői a hatályos jogszabályok szerint jótállást és szavatosságot vállaltak. Ugyanezen a napon külön okiratban megállapodtak abban is, hogy az alperesek haladéktalanul megkezdik a lakóépület szigetelésének javítását, a lakóépület körüli járda kiépítését, a nyílászárók alatti könyöklő bádogozását, az esővíz-elvezető csatorna kiépítését, valamint a befejező tereprendezési és helyreállítási munkálatokat és azokat 2008. december 31. napjáig elvégzik. Ennek ellenértékeként 20.500.000 Ft-os átalánydíjat határozták meg. A szerződés 5. pontjában az alperesek jótállást és szavatosságok vállaltak a felsorolt munkálatok I. osztályú minőségben történő elvégzéséért.

Az ingatlant korábban az alperesek építtették és használták, 2007. december 6-án kaptak használatbavételi engedélyt. A felperesek az alperesek által elvégzett munkákat 2008. december 4-én átvették, a vételár és a díj teljes összegét megfizették. A birtokba adás 2009. január 7-én történt. 2009 áprilisától kezdődően tapasztalták nagy esőzések alkalmával az épület szuterén szintjét érintő vizesedést. Először az esővíz a szaunába és annak zuhanyozójába folyt be, majd egy későbbi esőzés alkalmával a pinceszint előterében a garázs jobb oldali sarkán, valamint a fürdőszoba padozatán buzgárként tört fel. 2009 nyarán és őszén tapasztalták, hogy a szuterén szinten a szaunában és a zuhany közötti válaszfalak találkozásánál a vakolat nedvesedett és az átázás miatt elvált. A garázs sarkában lévő elektromos aljzatban az áramvétel nem volt lehetséges. A hátsó terepszintre nyíló étkező ablak alatti falszakaszon szintén nedvesedés volt tapasztalható, az alagsorban lévő szekrény penészessé vált. Ezen jelenségek oka egyrészt az elégtelen, nem szakszerű talajnedvesség elleni szigetelés, másrészt pedig az volt, hogy a felszíni vizek elvezetése nem volt megoldott, mert az esőelvezető csatorna kiépítése csak az épülettel kapcsolatosan történt meg. A szükséges szivárgó rendszer, illetve komplex esővíz elvezetés megvalósítására nem került sor.