A Fővárosi Törvényszék P.21836/2019/47. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §] Bíró: Zilahyné dr. Schőnviszky Anna Márta

Fővárosi Törvényszék

2.P.21.836/2019/47.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Fehér János ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek,

a dr. Kovács Ildikó Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen

biztosítási szolgáltatás teljesítése iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet.

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 4.590.057,-(négymillió ötszázkilencvenezer ötvenhét) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] Felperes 2010. augusztus 01-i díjfizetési kezdettel biztosítási szerződést kötött alperessel a felperes címe. (hrsz. szám: helyrajzi szám1) kockázatviselési helyre. Az Ajánlat 2. oldalának alján a felperes aláírásával igazolta és megerősítette többek között, hogy az ajánlat aláírását megelőzően átvette és megismerte a biztosításra vonatkozó Ajánlat másolatát és a Szabályzatot. A szabályzat 1. bevezetője és 1.1 pontja határozza meg a biztosítási esemény és a vagyonbiztosítás biztosítási esemény fogalmát:

1. Biztosítási események fogalmai

A biztosító a jelen feltételek és a biztosítás általános feltételei szerint szolgáltatást teljesít azoknál a biztosítottakat érintő biztosítási eseményeknél, amelyek a kockázatviselési időszakban következnek be.

1.1 Vagyonbiztosítás

Biztosítási esemény épület- és ingóbiztosítás vonatkozásában:

Minden olyan esemény, amely a szerződő/biztosított akaratától függetlenül, a kockázatviselési helyen, hirtelen, váratlanul lép fel és a biztosított vagyontárgyakban károsodást okoz, kivéve, ha az a szerződésből kizárásra került.

3. Biztosított vagyontárgyak

3.1. Épületek

A biztosító kockázatviselése a megadott kockázatviselési helyen lévő, saját tulajdonú, az építésügyi szabályok által épületnek, építménynek minősített (továbbiakban: épületek, építmények), azaz

a) állandó lakás céljára szolgáló magánszemély biztosított tulajdonában álló épületek (lakóház, lakás),

b) nem lakás céljára szolgáló, de azt kiegészítő biztosított tulajdonában álló épületek, épületrészek (garázs, stb.),

c) építmények (medence, kerítés, járda, kerti építmények, stb.), amelyekre a biztosító kockázatát a szerződésben kiterjesztették az épületek vagyoncsoport biztosítási összegén belül.

A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított épületek, épületrészek, építmények felújítás és bővítés alatt álló részeire, beleértve azok beépített alkotórészeit és tartozékait, valamint az adott ingatlanba beépítésre tervezett és ugyanott elhelyezett épületfelszerelési tárgyakra is. A kárrendezésre irányadó a Szabályzat 19.2. pontja értelmében:

19.2. A biztosítási összeg

19.2.1 A biztosítási összeget a szerződő határozza meg. Önállóan határozandó meg és kezelendő minden vagyoncsoport.

A vagyoncsoportok biztosítási összegei kárrendezéskor sem vonhatók össze.

19.2.2. A biztosítási összeg megállapításának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerződés-kötéskori helyreállítási, újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy helyreállítási, újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke, akkor alulbiztosítás következik be.

19.2.3. A biztosító szolgáltatásának felső határa eseményenként a tényleges kár összege, amely a kötvényben az adott vagyoncsoportra (szolgáltatásra) meghatározott biztosítási összegnél magasabb nem lehet.