A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37744/2010/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 54. §] Bírók: Bauer Jánosné, Kovács Ákos, Kovács András

Kfv.III.37.744/2010/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Horváth M. Gábor ügyvéd által képviselt H. M. felperesnek a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott a dr.Horváth M. Gábor ügyvéd által képviselt T. I. - a Pest Megyei Bíróság 2010. február 18. napján kelt 8.K.26.759/2009/5. számú jogerős ítélete ellen a felperes 6. sorszám, a felperesi beavatkozó Kfv/3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 8.K.26.759/2009/5. számú ítéletét - az alperes 2007. február 2. napján kelt 30.411-5/2006. számú határozatára, és az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000.- /azaz harmincezer/ forint elsőfokú-, és 30.000.- /azaz harmincezer/ forint felülvizsgálati perköltséget, továbbá ugyanezen határidő alatt fizessen meg a felperesi beavatkozónak 15.000.- /azaz tizenötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget.

A le nem rótt kereseti- és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I N D O K O L Á S

A 4625 telekkönyvi betétben 10268/2 hrsz-on nyilvántartott ingatlant korábban egy e perben nem álló személy vette meg, és az ügylet alapján 1973. március 5. napján benyújtott kérelme elintézéseként e vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Az ingatlan lényegében azonos a perbeli zártkert 10268/6 hrsz-ú kert művelési ágú 652 m² területű ingatlannal, melyre az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor az 1973-as vevő tulajdonjogát a nyilvántartási adatok figyelmen kívül hagyása miatt nem jegyezték át. Az ingatlanra ehelyett tévedésből egy szövetkezet földhasználati joga került bejegyzésre. E ténylegesen feltüntetett bejegyzésre tekintettel az ingatlanra részarány kiadás jogcímén földkiadási határozattal a felperes tulajdonjogát jegyezték be. Ez ellen a határozat ellen a korábban bejegyzett tulajdonos fellebbezéssel élt, valamint 2005. május 6. napján kijavítás címén kérte tulajdonjogának visszajegyzését. Az elsőfokú hatóság a jelen perrel érintett utóbbi kérelemnek helyt adott. Az alperes a 2007. február 1. napján kelt 30411-5/2006. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, mert kijavításnak helye volt, amit a felperes jóhiszeműen szerzett joga nem akadályozott, mert tulajdonjogának az elsőfokú bejegyzést évekkel követő fellebbezése miatt nem jogerős bejegyzése előtt jogszerzését kérdésessé tették.

A felperes keresetében a határozat megváltoztatását és tulajdonjoga bejegyzését kérte. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a kijavítást az alperes a rendelkezésére álló adatok alapján végezte. A tulajdonos személyének megállapításához ezen túlmenő bizonyításra volna szükség, melynek lefolytatására az alperesnek hatásköre nincs.

Az ítélet ellen a felperes és a felperesi beavatkozó nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, és a megyei bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyzését. Előadták, hogy hatósági határozattal szerezték a tulajdonjogot, mely joguk annak bejegyzése nélkül is fennáll. A kijavításnak előadásuk szerint azért sem volt helye, mert a tulajdonjogot korábban javukra bejegyezték. A kijavítás szabályait egyébként sem lehetett volna alkalmazni, mert az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény /a továbbiakban: Áe./ szabályai a kijavítást egy éves határidőhöz kötötte. Az ítélet egyéb eljárásjogi szabályszegéseire is utaltak. Jogszabálysértésként a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ 120. §-át, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./ 25. és 54. §-ait, valamint az Áe. 61. §-át jelölték meg.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt alapos.

Az ügyben a Legfelsőbb Bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perbeli ingatlan korábban bejegyzett tulajdonosának jogsérelme az alperes által eszközölt kijavítással orvosolható volt-e.