A Budapest Környéki Törvényszék K.26759/2009/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 120. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 54. §, 87. §] Bíró: Dávid Irén

8. K. 26759/2009/5.

A Megyei Bíróság a felperes neve felperesnek,

dr. Kiss Balázs által képviselt alperes neve alperes ellen,

közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében Felperesi beavatkozó beavatkozó beavatkozott - az alulírott helyen és napon tárgyaláson meghozta a következő

ÍTÉLETET

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Illetékkiszabási Főosztályának külön felhívására fizessen meg 16.500,- (azaz: tizenhatezer-ötszáz) Ft kereseti illetéket.

A perben felmerült költségeket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS:

A megyei bíróság a felek nyilatkozatai, valamint a közigazgatási ügy iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A telekkönyvi helyrajzi számú ingatlan a Járási és Városi Földhivatal telekkönyvi számú határozatával a számú telekkönyvi betétben és a telekkönyvi helyrajzi számú a Dunakanyar Értékesítési Társulat tulajdonában álló ingatlanok megosztásával keletkezett. A helyrajzi számú ingatlan tulajdonjogát zártkert rendezés jogcímén szerezte meg. Az 1972. november 6. napján adásvételi szerződést kötött. Az adásvételi szerződés 2. pontja szerint 5.000,- Ft vételárért megvásárolta a telekkönyvi helyrajzi számú ingatlant.

A Járási és Városi Földhivatal 1973. december 18. napján kelt számú határozatával a számú telekkönyvi betétben hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanra adásvétel jogcímén bejegyezte a tulajdonjogát. A Nagyközség Tanács VB. Szakigazgatási Szerve 1977. november 21. napján kelt számú határozatával építési engedélyt adott részére szerszámkamra építésére.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Inytvr.) szerkesztése során a telekkönyvi hrsz-ú ingatlan helyrajzi száma - egyidejű térmérték kiigazítással - hrsz-re módosult, a tulajdonjogának átvezetése helyett azonban a Dunakanyar Értékesítési Társulás (jogutóda a Dunakanyar Mezőgazdasági Kistermelők Szövetkezete) földhasználati joga került bejegyzésre a tulajdoni lapra.

A Körzeti Földhivatal (a továbbiakban: elsőfokú földhivatal) 2004. július hó 22. napján kelt számú határozatával a zártkerti hrsz-ú, kert művelési ágú földrészletről törölte a Dunakanyar Mezőgazdasági Kistermelők Szövetkezetének földhasználati jogát, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földművelésügyi Hivatalának számú földkiadásról szóló határozata szolgálta alapján az ingatlanra részarány kiadás jogcímen bejegyezte a felperes tulajdonjogát.

Az örököse 2005. május hó 06. napján kérelemmel fordult az alpereshez a hrsz-ú ingatlan tulajdoni helyzetének rendezése érdekében. Az elsőfokú földhivatal kiigazítási kérelmet elutasító, 2005. június hó 16. napján kelt számú határozatát fellebbezése folytán az alperes 2006. április hó 11. napján kelt számú határozatával megsemmisítette, és e ranghelyen a földhivatali eljárást megszüntette. Ugyanezen határozatával az alperes megsemmisítette az elsőfokú földhivatal számú határozatát, e körben új eljárás lefolytatására utasította.

Az elsőfokú földhivatal 2006. június hó 29. napján kelt számú megismételt eljárásban hozott határozatával a hrsz-ú ingatlanra a felperes javára részarány kiadás jogcímen bejegyzett tulajdonjogot törölte, a felperes tulajdonát képező 1,02 aranykorona értéket a nagymarosi Dunakanyar Mezőgazdasági Kistermelők Szövetkezete használatában álló termelőszövetkezeti külön lapra visszajegyezte, ezzel egyidejűleg tulajdonjogát adásvétel és kiigazítás jogcímen bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba. Határozatának indokolásában arra hivatkozott, hogy az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor a tulajdonjogának átjegyzése helyett tévedésből jegyezték be az ingatan tulajdoni lapjára a Dunakanyar Értékesítési Társulás (utóbb: Dunakanyar Mezőgazdasági Kistermelők Szövetkezete) földhasználati jogát, ezért azt az Inytv. 54. § (1) és (2) bekezdése alapján a földhivatal saját hatáskörben kijavította.

A felperes fellebbezése folytán az alperes 2007. február 2. napján kelt számú határozatával az elsőfokú földhivatal számú határozatát helyben hagyta. Indokolásában hivatkozott arra, hogy az Inytv. - elsőfokú eljárás idején hatályos - 25. §-a értelmében az ingatlan nyilvántartási eljárást elsődlegesen az Inytv., másodlagosan az Áe. szabályozza. A fellebbezésben előadottakkal ellentétben egyik jogszabály sem állapít meg határidőt a közigazgatási szerv részére a határozatok kijavítására. Hivatkozott az alperes arra is, hogy az Inytv. 54. § (2) bekezdésében foglaltak ellenére a kijavításhoz nem volt szükség a felperes hozzájárulására, mivel jóhiszemű jogszerzőnek csak az tekinthető, akinek joga jogerősen bejegyzésre került az ingatlan nyilvántartásba, a felperes tulajdonjogát bejegyző határozat ezzel szemben fellebbezés folytán nem emelkedett jogerőre.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperes számú határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben annak megváltoztatásával tulajdonjogának visszajegyzését kérte. Hivatkozott arra, hogy a Ptk. 120. §-a értelmében a hatósági határozat eredeti szerzésmódnak minősül, ezért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földművelésügyi Hivatala számú földkiadásról szóló határozatának jogerőre emelkedésével tulajdonjogot szerzett. Jelen esetben az Inytv. 54. § (1) bekezdése nem alkalmazható, mivel nem nyilvánvaló elírás történt. A kijavításra az Inytv. 54. § (2) bekezdése és az Áe. irányadó rendelkezései értelmében csak a határozat közlését követő egy éven belül, az időközben esetleg jóhiszeműen jogot szerző harmadik személy hozzájárulása birtokában lett volna lehetőség. A felperes perköltséget igényelt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy elírás történt, amikor a telekkönyvi rendszer helyébe lépő egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztése során a tulajdonjogának átvezetése helyett az ingatlanra a Dunakanyar Értékesítési Társulás (utóbb: Dunakanyar Mezőgazdasági Kistermelők Szövetkezete) földhasználati jogát jegyezték be. Az elírás az Inytv. 54. §-a értelmében saját hatáskörben orvosolható volt. Az alperes perköltséget igényelt.