A Győri Ítélőtábla Fkf.49/2010/3. számú határozata testi sértés bűntette (SÚLYOS testi sértés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 12. §, 16. §, 73. §, 170. §, 316. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Kovács Tamás, Miklós Mária, Zólyomi Csilla

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék Fk.328/2009/12., *Győri Ítélőtábla Fkf.49/2010/3.*

***********

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Fkf.49/2010/3. szám

A Magyar Köztársaság nevében !

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrben, 2010. évi június hó 22. napján tartott tanácsülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A súlyos testi sértés bűntette kísérlete és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2010. évi február hó 11. napján kihirdetett Fk.328/2009/12. számú ítéletét megváltoztatja, a testi épség elleni bűncselekményeket 1 rb. a Btk.170.§./1/ bekezdése szerinti folytatólagosan elkövetett testi sértés vétségének minősíti.

Ezért és a terhére megállapított bűncselekmény miatt az első fokon alkalmazott intézkedést tekinti kiszabottnak.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban 3.000.- /Háromezer/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet a vádlott visel.

I N D O K O L Á S :

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, mint fiatalkorúak bírósága 2010. február 11. napján tartott tárgyalás alapján hozott, és ugyanezen a napon kihirdetett Fk.328/2009/12. számú ítéletével vádlottal szemben a Győri Városi Bíróság Fk.703/2008/2. számú ítéletének a vádlott 1 /egy/ évi próbára bocsátására vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette.

A vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 170.§ /1/ bekezdésébe ütköző és a /2/ bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének a Btk. 16.§-a szerinti kísérletében, valamint a Btk. 170.§ /1/ bekezdésébe ütköző és eszerint minősülő könnyű testi sértés vétségében.

Ezért, és a próbára bocsátással érintett ítéletben a terhére megállapított társtettesként elkövetett lopás vétsége / Btk. 316.§ /1/ bekezdése, /2/ bekezdése II. fordulatának d) pontja / miatt, halmazati büntetésül 1 év javítóintézeti nevelést rendelt el. Rendelkezett a bűnjelként lefoglalt gázspray és kutyapóráz elkobzásáról, kötelezte vádlottat 162.603.-forint elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen védelmi oldalról jelentettek be fellebbezést, a vádlott a javítóintézet elrendelésének mellőzéséért, védője felmentésért, a törvényes képviselő pedig csatlakozott a fellebbezésekhez.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.105/2010/1-I. számú átiratában a tényállás és jogi indokolás korrigálását, valamint a vádlott cselekményeinek 1rb. a Btk. 170.§ /1/ bekezdésébe ütköző, folytatólagosan elkövetett könnyű testi sértés vétségére való minősítésével az első fokú ítélet megváltoztatását indítványozta.

Az orvosszakértői vélemény adatai alapján a tényállás helyesbítését azzal indítványozta, hogy a vádlottnak a II. tényállási pontban írt cselekménye csak közepes, vagy ezt meghaladó erő esetén lehetett volna alkalmas a gégeporc-vagy nyelvcsonttöréssel járó, nyolc napon túli gyógytartamú sérülés okozására, illetve az alkalmazott erőbehatással a légutak huzamosabb elzárása, vagy a nyaki verőér, vagy környezete leszorítása esetén lett volna alkalmas az életveszélyes sérülés okozására. Mivel a ténylegesen okozott nyolc napon belül gyógyuló sérülésnél súlyosabb sérülés bekövetkezésének reális lehetősége nem állt fenn, és bizonyíthatóan a vádlott tudata súlyosabb sérülés okozására eshetőlegesen sem terjedt ki, erre figyelemmel ezt a cselekményét is a tényleges sérülés alapján, könnyű testi sértésként, együttesen pedig folytatólagosan elkövetett könnyű testi sértés vétségének indítványozta mindkét cselekményt minősíteni. Az enyhébb minősítés mellett is, - a súlyosító körülmények vonatkozásában azzal a kiegészítéssel, hogy a gyermekkorú sértett sérelmére történt az elkövetés, a fiatalkorú kortársak között egymás sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények elszaporodottak - indokoltnak és szükségesnek tartotta vádlottal szemben az első fokon alkalmazott intézkedést és egyebeken az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A vádlott védője az ítélőtábla nyilvános ülésén perbeszédében a fellebbezést enyhítésért tartotta fenn és a kiszabott javítóintézeti nevelés mellőzését indítványozta. Csatlakozott a minősítést illetően a fellebbviteli főügyészség átiratában írtakhoz, továbbá kifejtette, hogy az első fokon alkalmazott joghátrány védence pozitív személyiségfejlődését nem szolgálná, inkább hátrányosan befolyásolhatja, ezért helyette hosszabb idejű próbára bocsátást indítványozott.

A másodfokú eljárás nyilvános ülésén a Győri Fellebbviteli Főügyészség képviselője az írásbeli indítványt változatlan tartalommal fenntartotta. Kiemelte, hogy a sértett fojtogatása objektíve nem volt alkalmas 8 napon túl gyógyuló sérülés okozására és a vádlott a cselekményt nem abban a tudatban követte el, hogy súlyos sérülést okoz. A vádlott a próbára bocsátással már kapott lehetőséget, hogy helyes irányba fejlődjék, ezért az első fokú bíróság által alkalmazott intézkedés helybenhagyását tartotta indokoltnak.

A vádlott törvényes képviselője felszólalásában elmondta, hogy a vádlott szüleinek szülői jogai szünetelnek, jelenleg átmeneti neveltként gyermekotthonban lakik, magántanulóként jár iskolába, a 8 osztályt nem végezte el.

A vádlott felszólalásában megbánásának adott hangot, cselekményét gyermekes viselkedésnek tartotta.

Az ítélőtábla a bejelentett védelmi fellebbezések alapján a Be. 348.§ /1/ bekezdése szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében bírálta felül, és ennek eredményeként a fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.

Az első fokú bíróság a bizonyítási eljárást törvényesen, a megfelelő részletességgel folytatta le, és a bizonyítékok okszerű értékelésével a cselekmény elkövetésére vonatkozó történeti tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékokkal összhangban, megalapozottan állapította meg. A tényállásnak az a megállapítása azonban, hogy a vádlott II. tényállási pontban foglalt cselekménye az elkövetés módját, a sérülés jellegét és anatómiai helyét figyelembe, véve reálisan alkalmas volt az elszenvedett nyolc napon belül gyógyuló sérülésnél súlyosabb, nyolc napon túli gyógytartamú sérülés okozására, iratellenesen került megállapításra, téves ténybeli következtetés, ezért korrigálásra szorul.

Az ítélőtábla emiatt a Be. 352. §-a /1/ bekezdésének a) pontjára figyelemmel az elsőfokú ítéleti tényállást a következőkkel egészítette ki, illetve helyesbítette az igazságügyi orvosszakértő írásban csatolt véleménye / nyomozati iratok 47. és 50. oldala / és az első fokú tárgyaláson szóban tett kiegészítő véleményének / tárgyalási jegyzőkönyv 28-29. oldalalak / adatai alapján: