A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33114/2014/19. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. §] Bíró: Varga Eszter

éáíööéáíááóíÉőÉőáááááééöűéáFővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

13.K.33.114/2014/19.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Fekete Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Fekete Csaba; cím.) által képviselt felperes (felperes címe) , dr. Karuczka Zoltán Péter jogtanácsos által képviselt Magyar Nemzeti Bank(cím.) alperes ellen, fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat (hiv. szám: H-FH-I-B-192/2014.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 30 000 (Harmincezer) forint kereseti illetéket az adóhatóság külön felhívására az állam javára fizessen meg.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 100 000 (Százezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 81. § (1) bekezdése alapján 2014. március 3-án hivatalból vizsgálatot indított a felperesnél a 2012. január 1-től 2014. április 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan.

Az alperes vizsgálta a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésekben foglalt díjak fogyasztók számára kedvezőtlen, egyoldalú módosításával kapcsolatos előzetes tájékoztatás tartalmát, és megállapította, hogy a felperes a 2012. szeptember 15-én, 2013. január 1-jén, 2013. február 4-én, 2013. február 5-én, 2013. szeptember 4-én és 2013. október 1-jén hatályba lépett - lakossági számlavezetésre és bankkártyákra vonatkozó - hirdetményeivel nem tett eleget a pénzügyi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 15. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének, nem nyújtott a fogyasztók részére tájékoztatást az őket az egyoldalúan kezdeményezett keretszerződés módosítására tekintettel megillető azonnali és díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentes felmondási jogról. Az alperes megállapította, hogy a Pft. hivatkozott rendelkezése szerint előírt tartalmú tájékoztatási kötelezettség a felperest a keretszerződés módosításának kezdeményezésekor terheli, azaz a kizárólag az ÁSZF-ben nyújtott tájékoztatás a Pft. 15. § (3) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg.

Az alperes vizsgálata a fentieken túl kiterjedt a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés új díj bevezetésével történő egyoldalú módosítására is, mellyel kapcsolatban megállapította, hogy a felperes a határozatban (13. oldal táblázat) felsorolt, korábban díjmentes, valamint "0 Ft" díjtétellel, illetve ellenérték feltüntetése nélküli szolgáltatások fizetendővé tételével új díjat vezetett be. Az alperes megállapította, hogy a felperes azzal, hogy a korábban díj nélküli szolgáltatásért akár fix, akár százalékos összeget, akár ezek kombinációjával kiszámított díjat határozott meg, új díjtételt vezetett be, mellyel megsértette a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 210. § (12) bekezdés első mondatában foglaltakat, azaz azt, hogy a szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével.

Az alperes a Hpt. 210. § (12) bekezdésében foglaltaknak való megfelelés szempontjából vizsgálta a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésben foglalt díj egyoldalú módosítását is, különös tekintettel a számítási mód megváltoztatására. Megállapította, hogy a felperes a vizsgálattal érintett időszakban a már nem forgalmazott számlák közül az "Eseti átutalás bankon belülre Ft-ban ügyfelek számlái között", a "Beszedési megbízás utalása", a "Rendszeres átutalási megbízás bankon belülre ügyfelek számlái között", "Rendszeres átutalási megbízás bankon kívülre", a "Csoportos beszedési megbízás", az "Internetbankból indított átutalás bankon kívülre Ft-ban", a "Rendszeres átutalási megbízás bankon kívülre", a forgalmazott számlák tekintetében pedig az "Eseti átutalás papíron bankon kívülre Ft-ban" és a "Csoportos beszedési megbízás" díjak tekintetében az egyoldalú szerződésmódosítást a díj számítási módjának hátrányos megváltoztatásával, azaz a Hpt. 210. § (12) bekezdésében foglaltak megsértésével hajtotta végre. A hivatkozott díjak esetében a korábbi fix díjait a felperes akként módosította, hogy azokat százalékszámítással állapította meg úgy, hogy minimum fix összeget is meghatározott, amely a fogyasztókra nézve hátrányos, mivel 2013. január 1. napjától olyan mértékű díj megfizetésére is kötelezetté válhattak, amely meghaladhatta a korábbi fix díj mértékét.

A fentiek alapján az alperes a 2014. július 23. napján kelt, H-FH-I-B-192/2014. számú határozatával a felperessel szemben a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés módosításának kezdeményezése során nyújtott előzetes tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - a jogszabályi rendelkezés betartására vonatkozó felhívás mellett - 1 500 000 forint, az új díj bevezetésével történő, hátrányosan egyoldalú módosítást tiltó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása mellett - 3 500 000 forint, a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésben foglalt díj számítási módjának a fogyasztó számára hátrányos, egyoldalú módosítását tiltó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása mellett - 8 500 000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. Emellett az MNB tv. 88. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással, 2014. szeptember 30-i határidővel kötelezte a felperest az új díj bevezetése tekintetében a jogsértő állapot megszüntetéséig felszámított díjak összegének fogyasztók részére történő visszatérítésére, 2014. október 15-i határidővel pedig az ennek végrehajtása érdekében megtett intézkedéseiről az alperes tájékoztatására. 2014. szeptember 30-i határidővel kötelezte továbbá a felperest, hogy a számítási mód megváltoztatásával a jogsértő állapot megszüntetéséig felszámított díjak összegét a fogyasztók számára térítse vissza, 2014. október 15-ei határidővel pedig az ennek végrehajtása érdekében tett intézkedéseiről az alperest tájékoztassa.

A bírság kiszabása során az alperes az MNB tv. 75. § (4) bekezdés a), c), e) és i) pontjait értékelte. Az alperes az előzetes tájékoztatási kötelezettség megsértése kapcsán kiszabott bírság meghatározásakor a szabályszegés súlyossága tekintetében figyelemmel volt arra, hogy a Pft. 15. § (3) bekezdése fogyasztóvédelmi célzatú rendelkezés, az ezen alapuló tájékoztatás biztosít lehetőséget a fogyasztóknak arra, hogy a módosítás tartalmát megismerjék, annak hallgatólagos elfogadásáról döntsenek, vagy éljenek a felmondási jogukkal. A cselekmény fogyasztókra gyakorolt hatását tekintve az alperes figyelembe vette, hogy a Pft. 15. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás elmulasztásával a fogyasztók nem kaptak megfelelő információt a szerződésmódosítást megelőzően, amely a szolgáltatással kapcsolatos jövőbeli teljesítéseikre, igényeikre, kötelezettségeikre is kihatással lehet. Az alperes az új díj bevezetésével és a számítási mód megváltoztatásával kapcsolatban kiszabott bírság megállapítása során értékelte, hogy a Hpt. 210. § (12) bekezdése olyan ügyfélvédelmi célzatú rendelkezés, amely azt a célt szolgálja, hogy az ügyfelek a szerződéskötéskor előre megismerhessék, hogy milyen díjak és költségek terhelik őket, és azokat a pénzügyi szervezet milyen módon állapítja meg és terheli az ügyfeleire. A szabályozással a jogalkotó azt kívánta lehetővé tenni, hogy a fogyasztók a szerződés megkötése előtt összehasonlíthassák a különböző pénzügyi szolgáltatók termékeit, és ez alapján választhassák ki a számukra megfelelő szolgáltatást. A cselekmény ügyfelekre gyakorolt hatását tekintve kiemelte, hogy a Hpt. 210. §-a az ügyfelek vagyoni érdekeit védi azzal, hogy az ügyfelek terheinek számukra hátrányos változtathatóságát korlátok közé szorítja. Kiemelte, hogy az új díjak bevezetésével a felperes megfosztja az ügyfeleket attól, hogy a szerződés megkötése előtt alaposan mérlegelt feltételekkel, a díjmentes jogcímen megismert és alkalmazott díjak felszámítása mellett álljanak fenn a megkötött szerződések. A jogsértés ismétlődése és gyakorisága körében megállapította továbbá, hogy a felperes a vizsgált időszakban összesen 12 számlacsomagot érintően vezetett be új díjakat, valamint sértette meg a díj számítási módjának megváltoztatását tiltó jogszabályi rendelkezést. Az alperes a bírság kiszabása során figyelemmel volt továbbá annak preventív hatására, és e körben arra, hogy a hitelintézetek a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása során jelentős gazdasági, társadalmi funkciót töltenek be a fogyasztók széles körének érintettsége, és a pénzforgalmi szolgáltatások rendszeres igénybevételének viszonylagos megkerülhetetlensége miatt. Az alperes tekintettel volt továbbá az MNB tv. 89. §-ában foglaltakra, azaz arra, hogy a felperes éves nettó árbevétele meghaladja a 100 millió forintot. A bírság kiszabásakor a felperes javára értékelte, hogy az eljárás során együttműködő magatartást tanúsított, a szükséges adatokat, iratokat teljes körűen rendelkezésre bocsátotta. Az alperes figyelemmel volt arra is, hogy a bankkártya szolgáltatások tekintetében a fogyasztó nem a felperessel, hanem a ... Zrt-vel szerződik, ezért a bankkártya termékekkel kapcsolatos, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés új díj bevezetésével történő, hátrányosan egyoldalú módosítására vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése tekintetében a bírság kiszabását mellőzte.