A Kúria Kfv.38139/2015/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. §, 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) 15. §, 2012. évi CXVI. törvény (Pti. törvény) 5. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kovács Ákos, Kovács András

A határozat elvi tartalma:

A szerződésben díj önmagában nem állhat, csak a hozzá kapcsolódó szolgáltatással együtt nevesíthető.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.38.139/2015/6.

A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke

dr. Fekete Ildikó előadó bíró

dr. Kovács Ákos bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Fekete Ügyvédi Iroda

Az alperes: Magyar Nemzeti Bank

Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos

A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 13.K.33.114/2014/19.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.33.114/2014/19.számú ítéletét és az alperes 2014. július 23-án kelt H-FH-I-B-192/2014. számú határozatát részben, az alperesi határozat II. pontjára vonatkozóan hatályon kívül helyezi. Egyebekben a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati rész-perköltséget.

A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes 2014. március 3-án hivatalból vizsgálatot indított a felperesnél a 2012. január 1-től 2014. április 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan. A vizsgálat során tett megállapításokra tekintettel a 2014. július 23-án kelt H-FH-I-B-192/2014. számú határozatának I. pontjában a felperest a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés módosításának kezdeményezése során nyújtott előzetes tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt - az azok betartására való felhívás mellett - 1.500.000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.

[2] A határozat II. pontjában a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés új díj bevezetésével történő, hátrányosan egyoldalú módosítását tiltó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása mellett - 3.500.000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A II./A. pontban kötelezte a felperest a jogsértő állapot megszüntetéséig felszámított díjak fogyasztók számára történő visszatérítésére. A II./B. pontban kötelezte a felperest, hogy a végrehajtásról tett intézkedéseiről meghatározott határidőkön belül tájékoztassa az alperest.

[3] A határozat III. pontjában a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésben foglalt díj számítási módjának a fogyasztó számára hátrányos, egyoldalú módosítását tiltó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása mellett - 8.500.000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A III./A. pontban kötelezte a felperest, hogy a felszámított díjak összegét a jogsértéssel érintett valamennyi fogyasztó számára térítse vissza, és a III/B. pont szerint a megtett intézkedésekről tájékoztassa az alperest.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. A tájékoztatási kötelezettség megsértésével kapcsolatos alperesi megállapítás vonatkozásában idézte a fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló 2009. évi CLXII. törvény 18., 19. §-ait, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 10. § (1) bekezdés dd) pontját, 14. § (1) bekezdés k) pontját, és arra hivatkozott, hogy amennyiben a honlapján teszi közzé a változásokat, az megfelel a Pft. 15. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatásnak. Hangsúlyozta, hogy az "Általános Szerződési Feltételek forintban és külföldi, konvertibilis pénznemben nyilvántartott fizetési számlák vezetéséhez" megnevezésű dokumentum a tájékoztatási kötelezettség vonatkozásában rögzíti, hogy a felperes az ÁSZF és Hirdetményei kirendeltségeiben és honlapon történő hozzáférhetővé tételével tesz eleget ezen kötelezettségének. A keretszerződésében nem vállalt külön kötelezettséget arra, hogy az ügyfeleit írásban is értesíti. Arra hivatkozott, hogy a Hirdetmény a felmondás lehetőségét tartalmazza, és megjegyezte, hogy az ÁSZF 17. fejezetének 17.3. pontja szerint az ügyfél a keretszerződést bármikor jogosult díjmentesen azonnali hatállyal megszüntetni, függetlenül attól, hogy történik-e módosítás. Összességében arra hivatkozott, hogy az alperesi határozat indokolásának hiánya okán, valamint azért, mert a hivatkozott jogszabályok nem tiltják a Pft. 15. § (3) bekezdésében foglaltak felperes által alkalmazott formában történő teljesítését, az alperesi határozat jogszabálysértő.

[5] Az új díj bevezetésére vonatkozó alperesi megállapítással kapcsolatban kifejtette, hogy a hivatkozott díjtételek már a keretszerződés megkötésének időpontjában nevesítve voltak, de ezekért nem számított fel díjakat, azaz a díjak összegszerűvé tétele nem minősül új díj bevezetésének. E körben hivatkozott a PSZÁF 2012. november 13-án kiadott hírlevelére, valamint a szóvivő nyilatkozatára, mely szerint a díjak és költségek esetében, amelyek a kondíciós listában "díjmentes" vagy "jutalékmentes" megjelöléssel már szerepeltek, nem érvényesül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 210. § (12) bekezdése szerinti kizárás, azaz a 0 forint díjtétel megemelhető.