A Fővárosi Törvényszék K.700851/2018/22. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 2. §, 69. §, 73. §, 148. §, 172. §] Bírók: Barsi-Fodor Bea, Bögös Fruzsina, Bőke Katalin Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.700851/2018/22.*, Kúria Kf.37835/2019/4.

***********

A Fővárosi Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

103.K.700.851/2018/22.

A Fővárosi Törvényszék a Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda (... ügyintéző: dr. Bűrös László ügyvéd) által képviselt ... felperesnek, a dr. Dajka Gabriella kamarai jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat (D.266/23/2018.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében az Illés és Társai Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Niederfiringer Ágnes ügyvéd) által képviselt ... érdekelt belépett, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Törvényszék az alperes 2018. szeptember 3. napján kelt, D.266/23/2018. számú határozatát megváltoztatja, a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdése megsértésének megállapítását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és a bírságot mellőzi, és a jogorvoslati eljárást megszünteti.

Az 510.000 (ötszáztízezer) forint kereseti illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen a közléstől számított 15 napon belül a Kúriához címzett, de a Fővárosi Törvényszéken benyújtandó fellebbezésnek van helye, amelyet az elektronikus eljárás szabályai szerint, jogi képviselő útján kell előterjeszteni.

I n d o k o l á s

A felperes a 2018. április 13-án feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2018. április 18-án megjelent ajánlati felhívásával "Közétkeztetési feladatok ellátása" tárgyban (... közigazgatási területén közétkeztetés biztosítása iskolák, óvodák részére) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Harmadik rész XVII. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. Értékelési szempontként a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontját jelölte meg, a dokumentációban rögzítette az értékelési szempontok részletes követelményeit, a szakmai ajánlat elvárt tartalmi elemeit. Az étlapok, nyersanyag kiszabatok és kimutatások kifejezetten olyan ajánlati elemekként kerültek megjelölésre, amelyek a beszerzés tárgyára, a szerződéses feltételekre adott tartalmi, szakmai ajánlatot képezik. Az ajánlathoz csatolandó mintaétlapokat a 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet szerint kellett elkészíteni, amely rendelet előírásai a nem részletezett elemek tekintetében is irányadók voltak.

A módosított ajánlattételi határidőig beérkezett öt ajánlatból a felperes közbenső döntésekkel négy ajánlattevő - köztük az alperesi érdekelt - ajánlatát érvénytelenné, míg - a 2018. július 12-én kelt összegzésben - az eljárást eredményesnek nyilvánította. Az eljárás nyertesének a legkedvezőbb és egyben egyedüli érvényes ajánlatot tevő - perben nem álló - ... Kft.-t minősítette.

Az alperesi érdekelt iratbetekintést követően, 2018. július 19-én az ajánlatkérőhöz benyújtott előzetes vitarendezési kérelmére, amelyben kérte a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelenségének megállapítását, továbbá az eljárás eredménytelennek nyilvánítását, az ajánlatkérő 2018. július 25-éig nem adott választ. Ezt követően az alperesi érdekelt jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen. Kérte, hogy az alperes a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján nyilvánítsa érvénytelennek a nyertes ajánlattevő ajánlatát, mivel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, valamit a Kbt. 2. § (2) bekezdését, továbbá nyilvánítsa eredménytelennek az eljárást a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján. A Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti egyenlő bánásmód követelményének a sérelmére nem önálló kérelmi elemként, hanem az ajánlatkérő jogsértő eljárása alátámasztásaként hivatkozott. Állította, hogy az ajánlatkérő nem egyformán bírálta el az ajánlatokat, sérült az egyenlő bánásmód alapelve (bizonyos tételeknél, ami az alperesi érdekeltnél érvénytelenséget okozott, azt a nyertes ajánlattevőnél elfogadta). Kérelmezői jogosultságát azzal indokolta, hogy a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő volt, ügyfélképességét a Kbt. 148. § (2) bekezdésére alapította. Hivatkozott arra is, hogy az ajánlatkérői döntés jogait és jogos érdekeit közvetlenül érinti. Az ajánlatkérő erőforrással nem rendelkezik, a korábbi szolgáltatóval a szerződést felmondta, amennyiben az alperes megsemmisíti az eljárást, az ajánlatkérőnek új közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia, ahol az alperesi érdekelt is részt vehet és a 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet megfelelő alkalmazása esetén reális eséllyel nyerheti meg az újonnan lefolytatandó eljárást. Közvetlenül sérti jogait és jogos érdekét, ha az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szerződést köt annak ellenére, hogy szakmai ajánlata nem felel meg a közbeszerzési eljárás érvényességi minimum követelményeinek, és vele szemben egy érvénytelen ajánlat alapján látnák el a közbeszerzés tárgyát képező közfeladatot. Érvényességi minimum követelményként előírt 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet kogens rendelkezéseinek a nyertes ajánlat nem felelt meg, azt ezért érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.

A felperes elsődlegesen a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte az alperesi érdekelt ügyfélképességének hiánya miatt. Hivatkozott a Kúria Kfv.II.37.111/2015/9. számú ítéletére, valamint arra, hogy a Kbt. 148. § (2) bekezdése a jogalkotói célkitűzést rögzítő indokolásban foglaltak szerint értelmezhető és az ügyfélképesség megállapításához a jog-, vagy jogos érdeksérelem fennállása az ajánlattevő esetében is szükséges. Az alapelvi sérelem állításával kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az alperesi érdekelt az ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása kapcsán jogorvoslati eljárást nem kezdeményezett, így ajánlata érvénytelenné nyilvánítása és annak szakmai indokai megalapozottsága jelen eljárásnak tárgya nem lehet. Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem érdemben sem megalapozott. A 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet mellett a mintaétlapok és kiszabatok megfelelősége tekintetében a szolgáltatás tárgyát képező közétkeztetési tevékenységre vonatkozó irányadó egyéb jogszabályi követelményeknek való megfelelőséget is figyelembe kellett venni, így a 152/2009. (XI.12.) rendelettel kihirdetett Magyar Élelmiszerkönyv előírásait. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) az élelmezésügyi jogszabályokban foglalt rendelkezések értelmezésére vonatkozóan közzétett álláspontja (a továbbiakban: OGYÉI értelmezés) irányadó a jogalkalmazók részére, ezért az étlapok és kiszabatok jogszabályi megfelelőségének vizsgálatakor a Magyar Élelmiszerkönyvre és az OGYÉI értelmezéseire alappal hivatkozott.

Az alperes a 2018. szeptember 3-án kelt D.266/23/2018. számú határozatában a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését a nyertes ajánlattevő 4-6 éves korosztály mintaétlapjában szereplő burgonyalevesre és a tojások mennyiségére vonatkozó részében, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasította. Megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését és az ajánlatkérővel szemben 8 500 000 forint bírságot szabott ki.