A Kúria Kf.37835/2019/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 148. §, (2) bek.] Bírók: Sperka Kálmán, Sugár Tamás, Vitál-Eigner Beáta

A határozat elvi tartalma:

Az ajánlattevő a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet akkor nyújthat be, ha bizonyítja, hogy közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelme van a támadott közbeszerzési eljárással kapcsolatban. A jog- vagy érdeksérelem akkor közvetlen, ha jogsértés megállapítása esetén az ajánlattevőnek az adott közbeszerzési eljárásban reális esélye lenne a szerződés elnyerésére.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.700851/2018/22., *Kúria Kf.37835/2019/4.*

***********

A Kúria

mint másodfokú bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kf.III.37.835/2019/4.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos

Az alperesi érdekelt: Alperesi beavatkozó

Az alperesi érdekelt képviselője: képviselő

A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A fellebbezést benyújtó fél: az alperes

A fellebbezés száma: 23.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék 2019. június 12-én kelt 103.K.700.851/2018/22. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 103.K.700.851/2018/22. számú ítéletét helybenhagyja.

A fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes, mint ajánlatkérő 2018. április 13. napján közétkeztetési feladatok tárgyban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Harmadik Rész XVII. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. A módosított ajánlattételi határidőig beérkezett 5 ajánlatból a felperes közbenső döntésekkel 4 ajánlattevő - köztük az alperesi érdekelt (a továbbiakban: érdekelt) - ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Az eljárásról készült összegezés szerint az eljárás nyertese a perben nem álló, egyedüli érvényes ajánlatot tevő vállalkozás lett. Az érdekelt - eredménytelen előzetes vitarendezést követően - jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alperesnél a felperes eljárást lezáró döntése ellen. A Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára, 69. § (1) és (2) bekezdéseire, 2. § (2) bekezdésére, valamint 75. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással kérte a nyertes ajánlatának érvénytelenné, a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítását. Pontosított jogorvoslati kérelme szerint a Kbt. 2. § (2) bekezdésében foglalt egyenlő bánásmód követelményének sérelmét nem kérte önálló kérelmi elemként vizsgálni, azt a felperes jogsértő eljárásának további alátámasztásaként jelölte meg. Előadta, hogy a felperes nem egyformán bírálta el az ajánlatokat; ami nála érvénytelenséget okozott, azt a nyertesnél elfogadta. Állította, hogy ajánlattevőként ügyfélképessége fennáll a Kbt. 148. § (2) bekezdésére figyelemmel. A felperesi döntés jogát és jogos érdekét közvetlenül érinti, az eljárás megsemmisítése esetén az új közbeszerzési eljárásban reális nyerési eséllyel részt vehet. Közvetlen sérelmet jelent, ha a felperes annak ellenére köt a nyertessel szerződést, hogy annak szakmai ajánlata nem felel meg a közbeszerzési eljárás érvényességi minimumkövetelményének.

[2] Az alperes a 2018. szeptember 3. napján kelt D.266/23/2018. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adva megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdését a nyertes ajánlattevő 4-6 éves korosztály mintaétlapjában szereplő burgonyalevesre és a tojások mennyiségére vonatkozó részében, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasította. Mindezeken túl az alperes megsemmisítette a felperes eljárást lezáró döntését és 8.500.000.- forint bírságot szabott ki vele szemben.

[3] Indokolásában az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelvére (a továbbiakban: Irányelv), Magyarország Alaptörvénye 28. cikkére, a Kbt. 2. § (7) bekezdésére, 148. § (1), (2) és (3) bekezdéseire, a Kbt. Kommentár (Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez, Wolters Kluwer, Budapest, 2016., szerkesztette Dezső Attila) 148. §-ához fűzött magyarázatára, továbbá a Kúria közbeszerzésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatával foglalkozó Joggyakorlat-elemző Csoport által készített összefoglaló véleményre (a továbbiakban: Összefoglaló vélemény), valamint a Kúria Kfv.II.37.111/2015/9. számú és Kfv.II.37.674/2015/6. számú eseti döntéseire utalással kifejtette, hogy a jogorvoslati eljárásban az lehet kérelmező, akinek a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés elnyerése az érdeke, és az állítólagos jogsértés jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti. Leszögezte, hogy az érdekelt jogorvoslati kérelmében a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti egyenlő bánásmód alapelv sérelmét is megjelölte azzal, hogy a felperes nem egyformán járt el az ajánlatok szakmai ajánlati részének bírálata során. Erre figyelemmel az érdekelt közvetlenül kimutatható jogsérelme bekövetkezett, őt, mint a közbeszerzési eljárás résztvevőjét megilleti az a jog, hogy egyenlő elbánásban részesüljön az ajánlata elbírálása során.

[4] Az ügy érdemét illetően részletes elemzést követően leszögezte, hogy a felperes nemcsak az általa kifejezetten nevesített érvényességi küszöbhöz kapcsolódó jogszabálynak való megfelelést vizsgálta, ezért jogsértően járt el a nyertes ajánlattevő ajánlatának bírálata során.