A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20810/2013/5. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20040/2013/6., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20810/2013/5.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.810/2013/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Árnyasi Katalin ügyvéd) által képviselt (I.r. felperes neve, címe) I. rendű és a (II.r. felperes neve, címe) II. rendű felpereseknek a Lehner Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Lehner Katalin ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2013. február 4. napján kelt 25.P.20.040/2013/6. számú ítélete ellen az alperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés és a felperes részéről Pf. 4. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperes által szerkesztett lapot kiadó ...-t (címe), hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 24.000 (Huszonnégyezer) forint csatlakozó fellebbezési illetéket.

A peres felek a fellebbezési eljárással felmerült költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett ... hetilapban, az ugyanott ...-i számban megjelent "..." című cikkel azonos helyen és betűszedéssel az ítélet jogerőre emelkedését követő 8 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt:

"Helyreigazítás: Lapunk ...-i számában a "..." című cikkben

Valótlanul állítottuk, hogy ... és társai mindent megkaptak a 3,1 milliós vételárért, ami egy működőképes színházhoz kell.· Valótlanul állítottuk, hogy ... és társai megvették a vagyonkezelőtől a ... helyiségének bérleti jogát 20 évre. Ezzel szemben a valóság az, hogy a bérleti szerződés határozatlan időtartamra szól.

· Valótlanul állítottuk továbbá, hogy a ...hoz tartozó egynéhány négyzetméteres kis jegyiroda bérleti jogát a ...on 6.000.000 forintért értékesítette a ... Ezzel szemben a valóság az, hogy több, mint 300 négyzetméteres jegyiroda bérleti joga nem került értékesítésre.

· Azt a valós tényt, miszerint a ... üzletrészeit ... és társai 3,1 millió forintért megvásárolták, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ... a ... üzletrészeit fillérekért, a tényleges értéküknél jóval alacsonyabb vételáron szerezte meg.

Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította.

Kötelezte az I. rendű felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül alperesnek 33.020 forint perköltséget.

A tárgyi-illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 36.000 forint illetékből a ... 10.800 forintot, míg I. rendű felperes 25.200 forintot kötelesek megfizetni a Magyar Államnak külön felhívásra.

Ítéletének indokolásában hivatkozott az Alaptörvény B cikk 1. pontjában, a Szabadság és Felelősség fejezetének I. cikk (1)-(2) bekezdésében, a IX. cikk (1), (2), (3) bekezdésében, a Ptk. 79. § (1) bekezdésében, az Smtv. 4. § (1), (3) bekezdésében, 10. §-ában, 12. § (1) bekezdésében, a Ptk. 85. § (1) bekezdésében, a PK 12. és 14. számú állásfoglalásban, az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB számú és a 36/1994. (VI. 24.) AB számú határozatának indokolásában, valamint a Pp. 164. § (1) bekezdésében és a 206. § (1) bekezdésében foglaltakra.

Az elsőfokú bíróság a felperesek által megjelölt alábbi sérelmezett részek vonatkozásában folytatta le a bizonyítási eljárást.

"A telt házas minőségi bulvárszínház állami támogatását előbb elvonták, majd nemrég az ... 3,1 millió forintért - pályázat nélkül - értékesítette a teátrumot. [...] Múlt heti cikkünkben arra is kerestük a választ: hogyan lehetséges, hogy Budapest központjában egy elegáns, kitűnő állapotú színház csak ennyit ér."

Mit is kaptak az új tulajdonosok a pénzükért? Először is a színházi brandet. De övék lett a díszlet- és jelmeztár, a komplett hangstúdió és lámpapark, a színpadi technika, a bútorok és a számítógépes rendszer is. A vörös bársonyszékekkel, klímával felszerelt 300 férőhelyes nézőtér ugyancsak. Mindent megkaptak, ami egy működőképes színházhoz kell."

"Megvették a vagyonkezelőtől a ... helyiségének bérleti jogát is húsz évre."

"A bérleti jog - szakértőink szerint - vagyoni értékű jognak számít. Azaz önmagában is sokat ér: általában az ingatlan értékének 20-30 százalékát. A ... 1640 négyzetméteres ...i ingatlan. Csakhogy lássuk, mennyit ér: [...] A ...hoz tartozott egy néhány négyzetméteres kis jegyiroda is a ...on. [...] a ... állami támogatását is megvonták még a bezárás előtt, súlyos anyagi nehézségeik miatt eladták a jegyirodájuk bérleti jogát. Méghozzá 6 millió forintért..."

"A ...t - minden felszereléssel együtt - 3,1 millió forintra árazta be az .... Nem különös? Közben az is tudomásunkra jutott: az elmúlt évben az állam több tízmillió forintot költött a ... rendszeres karbantartására, felújítására. A 3,1 millió az "állagóvás" költségeit sem fedezi."

"Ezt - Titkosították a ... privatizációjának aktáját címmel - online közzétettük a ...-n. [...] Mégis: kit veszélyeztetnének a ... értékbecslésének adatai? Az ...-t? A kormányt? Netán a miniszterelnök ...t, ...t, aki - állítólag - támogatta ... privatizációs ötletét?"

A "Mit kaptak a vevők ennyi pénzért?" kérdéskörben a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az okirati bizonyítékok, tanúvallomások alapján azt állapította meg, hogy az I. rendű felperes és társai, valamint az ... között létrejött adásvételi szerződés tárgya a ... üzletrészei voltak. A vételár 3.100.000 forintban került meghatározásra. Az adásvételi szerződés alapját képező szakértői vélemény az üzletrész vagyonértékét 2.914.000 forintra értékelte, míg az annak mellékletét képező tárgyi eszközök analitikája szerint az üzletrész eladással együtt a vevő tulajdonába kerülő tárgyi eszközök értéke 1.284.773 forint. Megállapította továbbá azt is, hogy a 3,1 millió forintos vételárért a felperesek valóban egy "színházi brandet" is kaptak, az azonban nem nyert bizonyítást, hogy egy működőképes állapotban lévő színházat vettek át 2012. októberében. ...nak, a ... korábbi igazgatójának a távozása, valamint a II. rendű felperes üzletrészeinek megvásárlása és az átadás-átvétel időpontja között eltelt hónapokban kifizetésre kerültek a végelszámolással járó tartozások. A II. rendű felperesnek a munkaszerződések megszüntetéséből adódóan 6.900.000 forint adótartozása és 1.330.754 forint egyéb tartozása állt fenn, ehhez járult a végelszámoló részére kifizetett 1.000.000 forint munkadíj. Mindezt ... tanúvallomása, ... gazdasági igazgató nyilatkozata, ... végelszámoló nyilatkozata és az I. rendű felperes személyes előadása támasztotta alá, az értékesítéssel kapcsolatos okiratok (adásvételi szerződés, szakértői vélemény, vagyonmérleg, éves beszámoló, számviteli bizonylatok) mellett. A csatolt bérleti szerződés 6. pontjában foglaltak alapján az elsőfokú bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a nézőtér bársonyszékei, valamint a klímaberendezés nem alkotja a bérlemény részét, így ezek nem tartoznak a megvásárolt üzletrészhez. A csatolt tárgyi eszköz analitikában szereplő klímák, az iroda és az üzemeltetés klímái nem a nézőtérhez tartoznak, míg ... tanúvallomását ... gazdasági igazgató vallomása megcáfolta, mely vallomást a bérleti szerződésben foglaltak is alátámasztottak. A felperesek bizonyították, hogy az átadás-átvétel időpontjára a munka és produkciós szerződések felmondásra kerültek, ezt ... tanúvallomása is alátámasztotta. A hiányos kellékek és berendezések nem voltak elégségesek egy működő színházhoz, új szerződések megkötése, új műszaki engedélyek beszerzése, új díszletek, új jelmezek beruházása vált szükségessé.