A Szolnoki Törvényszék P.21008/2010/53. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 348. §] Bíró: Kis István

Szolnoki Törvényszék

11.P.21.008/2010/53. szám

A Szolnoki Törvényszék dr. Borsányi Brigitta ügyvéd által képviselt felperesnek - jogi előadó által képviselt I. rendű és II. rendű alperesek ellen - személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és kártérítés iránt indított perében - melybe dr. Papp Dezső ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozó az I. rendű alperes pernyertességének az előmozdítása végett beavatkozott - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 300.000,- (háromszázezer) forint nem vagyoni kártérítést és ezen összeg után 2006. szeptember 27-étől számítva a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek 70.000,- (hetvenezer) forint, a beavatkozónak 63.500,- (hatvanháromezer-ötszáz) forint perköltséget.

A le nem rótt 458.022,- (négyszázötvennyolcezer-huszonkettő) forint eljárási illetéket az állam viseli.

A 686.726,- (hatszáznyolcvanhatezer-hétszázhuszonhat) forint előlegezett szakértői költséget az állam viseli.

A bíróság kötelezi az I. rendű alperest, hogy 76.300,- (hetvenhatezer-háromszáz) forint előlegezett költséget az államnak a Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívásának megjelölt módon térítsen meg.

A felperes pártfogó ügyvédjének a díját 90 %-ban az Állam, 10 %-ban az I. rendű alperes viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet írásban, négy példányban a Szegedi Ítélőtáblához címezve, a Szolnoki Törvényszéknél kell benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a feleket azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

A bíróság a per iratai, a peres felek és a beavatkozó nyilatkozata, 1. számú, 2. számú, 3. számú, 4. számú, 5.számú tanúvallomása és az igazságügyi orvosszakértői szakvélemények alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A II. rendű alperes az I. rendű alperes alkalmazottja. 2006. szeptember hónapban az I. rendű alperes nőgyógyászati osztályának megbízott osztályvezető orvosa volt.

Az 1964-ben született felperest 2006. szeptember 20-án az I. rendű alperes nőgyógyászatán vizsgálták, mely során emberfőnyi myomás uterust állapítottak meg. 2006. szeptember 22-én az I. rendű alperes nőgyógyászati osztályán erős alhasi panaszok miatt felvételre került, mely során a köldök magasságig érő tömött myomás jellegű uterust diagnosztizáltak. Szeptember 22-én aneszteziológiai és belgyógyászati konzíliumra került sor, majd a felperes kellő tájékoztatását követően 2006. szeptember 25-én a II. rendű alperes az uterus nagysága és kötöttsége miatt nehezített műtétet a felperesen elvégezte. A műtét során a méh vérellátását biztosító ereket lefogással elzárták, majd a lefogás utáni részt elmetszették, a lefogott érrészt aláöltéssel rögzítették. Ezt követően kb. 10 db-ban eltávolították az uterust, a hüvelycsonkot elzárták.

A méh vérellátását biztosító ér és a húgyvezeték egymás közelében található.

Az elvégzett műtét során a jobb oldali húgyvezeték a nőgyógyászati műtéttel okozati összefüggésben műtét szövődményeként meg nem határozható okból elzáródott. Az elzáródást előidézhette a lekötés, aláöltés, átvágás, a húgyvezeték megtörése is. A húgyvezeték elzáródása a műtéti beavatkozás kockázata volt. A műtétet megelőző tájékoztatás ezen szövődményre is kiterjedt.

Ilyen jellegű nőgyógyászati műtéteknél a húgyvezeték katéter alkalmazására rutinszerűen nem kerül sor.

A műtétet követően a felperest megfigyelő szobában helyezték el. E téren hiányos dokumentáció ellenére a felperes a szükséges gyógyszereket, így a véralvadásgátlót és a fájdalomcsillapító gyógyszert is megkapta, a bevitt folyadék és az ürült vizelet mennyiségét figyelemmel kisérték. A felperes jelzett fájdalmai miatt megtörtént, hogy az ügyeletes orvos rendelte el a fájdalomcsillapító gyógyszer kiadását. 3. számú tanú, a felperes gyermeke közbenjárására is kapott a felperes a nővérektől fájdalomcsillapító gyógyszert.

A műtét után felperesnél jelzett fájdalom okának kivizsgálása végett 2006. szeptember 27-én a nőgyógyászati osztály rendelkezésére a radiológián ultrahang-vizsgálatot végeztek, mely során megállapították a jobb vese üregrendszerének mérsékelt tágultságát. Mivel a felperes panaszai továbbra is fennállottak, 2006. október 3-án ismételt hasi ultrahang-vizsgálatot végeztek, mely során a jobb vese üregrendszerének közepes fokban tágult állapotát tárták fel. A vizsgálat jelezte, hogy a jobb húgyvezeték ábrázolódó felső fele mérsékelten tágult.

2006. október 5-én urographia-vizsgálatra került sor, mely során már észlelik a jobb oldali húgyvezetéknek az elzáródását.

A felperes a nőgyógyászati műtétet követően a műtétet végző II. rendű alperest fájdalmairól tájékoztatta, aki a műtét utáni néhány napos szabadságáról visszatérve a felperest a műtéti szövődményről tájékoztatta, mely során a felperes méltóságát sértő, panaszait lekicsinylő kézmozdulatot nem tett.

2006. október 5-én elvégzett urographiai-vizsgálatot követően az I. rendű alperes urológiai osztálya akként rendelkezett, hogy október 6-án a nőgyógyászatról kérik a felperest osztályukra átküldeni. A felperes az október 5-ei urológiai konzíliumra a beteghordót meg nem várva a nőgyógyászatról gyalog ment át az urológiára.

A felperest 2016. november 6-án az urológiai osztályra felveszik, ahol UH vezérelt punkciót végeznek a jobb vese alsó kelyhén, a szúrcsatornát röntgen alatt feltágítják, majd katéterrel fixálják. Mivel a katéter a veséből kifordult, a felső kehelybe katétert rögzítenek. Október 10-én, mivel a katéter nem vezetett, az alsó kelyhet megpungálták. 2006. november 6. - 22-e között a felperest az urológiai osztályon kezelik, mely során 2006. november 14-én 1. számú tanú műtétet végzett el a felperesen, mely során a jobb oldali vesevezetéknek a hólyag feletti szakaszán heges környezetben lezáródást talált. Ezen környezet feltárása nélkül a húgyvezetéket az elzáródott rész kiiktatásával a hólyagba beültette.