A Fővárosi Törvényszék Gf.75605/2020/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet 15. § (9) bek.] Bírók: Hímer Gabriella, Kiss Szilvia, Miklós János

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

1.Gf.75.605/2020/7.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Gál Tamás ügyvéd (cím.) által képviselt felperes neve. (cím1.) felperesnek a dr. Horváth- Czinger Annamária ügyvéd (cím2) által képviselt alperes neve. (cím3.) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 13. sorszámú végzésével kijavított, 2020. szeptember 2. napján kelt 6.G.40.043/2020/9. számú ítéletével szemben az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - a tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú bíróság kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 250.000,-(Kettőszázötvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

[1] Az alperes, mint eladó és a felperes, mint vevő 2014. március 31. napján adásvételi szerződést kötöttek. A szerződésben a felek megállapodtak abban, hogy az alperes jelenlegi állapotában eladja és átadja, a felperes pedig megvásárolja és átveszi a szerződésben felsorolt hírközlési eszközöket, valamint az alperes a szerződésben meghatározott területre vonatkozó hatósági engedélyeket és a hírközlési eszközök fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges engedélyeket átengedi, a felperes pedig ezeket átveszi a szerződésben meghatározott vételáron. A szerződés III.1. pontjában az adásvétel tárgyának vételárát 46.500.000,- Ft nettó összegben határozták meg a felek. A szerződés V. pontja szerint a teljesítésre 2014. október 15. napjáig kerül sor, a felperes részéről a teljesítés a teljes vételár alperes bankszámlájára való utalásával valósul meg, míg az alperes részéről a teljesítés a tulajdonjogok és engedélyek átszállására vonatkozó nyilatkozat aláírásával valósul meg. Az alperes a szerződés VI.1. pontjában kijelentette, hogy rendelkezik mindazokkal az engedélyekkel, amelyek a hírközlési eszközök kiépítéséhez, határozatlan idejű fennmaradásához, a területen való határozatlan idejű működtetéséhez szükségesek (kivétel elnevezés1 használatbavételi engedély és elnevezés2 használatbavételi engedély, amelyet az alperes 2014. október 15-ig átad a felperes részére). A 6.III. pontban az alperes szavatosságot vállalt azért, hogy a hírközlési eszközöket jogszerűen üzemelteti, és ennek megfelelően kijelenti, hogy az azok működéséhez szükséges minden bejelentést megtett és megtesz, továbbá minden szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik. A szerződés 3. számú melléklete részletesen tartalmazza az alperes által megtett bejelentések és az alperes által megkapott engedélyek felsorolását, illetve a folyamatban lévő 2 db használatbavételi engedélyezési eljárást. A VIII.4.1. pont szerint azon körülményekre hivatkozással, amelyek a szerződésből, annak mellékleteiből, avagy a lezárt felmérési jegyzőkönyvből a felperes számára ismertek, szavatossági igény nem érvényesíthető, azt hiba esetén is úgy kell tekinteni, hogy a felperes a hibát ismerte, és erről tudva fogadta el a teljesítést.

[2] Az alperes 2014. december 5. napján fizetési felszólítást küldött a felperesnek azzal, hogy még nem fizette ki 7.302.500,- Ft összegű számláját.

[3] Az alperes 2015. január 5. napján kelt fizetési felszólítását megismételte, egyben arról tájékoztatta a felperest, hogy karácsony előtt benyújtotta a elnevezés1 és elnevezés2 hálózatok használatbavételi engedélye iránti kérelmét. A hatóságnál azt javasolták, hogy a felperes legyen az "Engedélyt kérő" és hatalmazza meg az alperest arra, hogy a használatbavételi engedély ügyében eljárjon a hatóságnál. Közölte azt is, hogy a használatbavételi engedélyek hiánya miatt településenként 400.000,- Ft visszatartása van arányban az engedély megszerzésének költségeivel, számára legfeljebb ez az összeg elfogadható.

[4] A felperes a hatóság előtti eljárásra az alperesnek meghatalmazást adott.

[5] A felperes a hírközlési eszközök teljes vételárát 2015. január 16. napján fizette meg.

[6] A vevő 2017. május 10. napján írásbeli vételi ajánlatot tett a felperes tulajdonát képező elnevezés1i, megnevezés oszlopsoron megvalósított hálózatnév hálózat megvásárlására. Ajánlati árként 12.000.000,- Ft + áfa összeget jelölt meg azzal, hogy az ár akkor érvényes, ha az adásvételi szerződés megkötésekor átadásra kerülnek mindazon az engedélyek, amelyek a hírközlési eszközök kiépítéséhez, határozatlan idejű fennmaradásához, a területen határozatlan idejű működtetéséhez szükségesek.

[7] A felperes, mint eladó és a vevő, mint vevő 2017. szeptember 25. napján adásvételi szerződést kötöttek. A szerződés tárgyát a felperes tulajdonában álló hírközlési rendszerek átruházása képezte. Az adásvétel tárgyának vételárát 12.500.000,- Ft nettó összegben határozták meg. A megállapodás szerint a vevő a teljes vételárból 2.500.000,- Ft + áfa, mindösszesen 3.175.000,- Ft vételárat fizet a szerződés aláírásától számított 5 napon belül a felperes részére, a fennmaradó vételárat a vevő abban az esetben köteles megfizetni a felperesnek, amennyiben az üzemeltetéshez szükséges minden vállalt dokumentumot a felperes átad a vevőnek. A felperes a dokumentumok átadására 30 napos határidőt vállalt a szerződés aláírásától számítottan azzal, hogy ezek csak részben állnak rendelkezésére, figyelemmel arra, hogy a korábbi tulajdonos szerződéssel ellentétesen még nem adta át részére, azonban vállalja beszerezni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a vevő jogosult 2.500.000,- Ft + áfa összeges vételáron megvásárolni a szerződés tárgyát azzal, hogy nem köteles megfizetni a még ki nem egyenlített vételárat, hiszen a vállalások és dokumentumok részét képezik az adásvétel tárgyának, és ennek hiányában a használhatóság nagy mértékben csökken, és az adásvétel tárgyának értéke elenyésző, így ennek hiányában a felek a vételárat 2.500.000,- Ft + áfa összegben határozzák meg. Amennyiben 30 napon belül a vállalt dokumentáció átadásra kerül, úgy az átadástól 5 napon belül a vevő köteles számla ellenében megfizetni a teljes vételárat, azaz a még fennmaradt 10.000.000,- Ft+ áfa összeget.

[8] A felperes 2017. október 5. napján kelt levelében felszólította az alperest, hogy 8 napon belül minden szerződésben vállalt dokumentációt adjon át a felperesnek. Az alperes a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget, 2014. október 15. napjáig nem adta át a működtetéshez szükséges engedélyeket, nyilatkozatokat, és ezzel jelentős kárt okozott, amely azzal orvosolható, ha nyolc napon belül eleget tesz kötelezettségeinek. Ellenkező esetben a felperesnek 10.000.000,- Ft összegű kára keletkezik.

[9] Az alperes a elnevezés1i hálózat használatbavételi engedélyét a felperesnek nem adta át.

[10] A felperes keresetében kérte az alperest kötelezni 10.000.000,- Ft, és annak 2017. október 26. napjától a kifizetésig számított, a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:155. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatai, valamint a perköltség megfizetésére. Keresetének jogalapjául a Ptk. 6: 142. §-ára, 6:143. § (1) és (3) bekezdésére hivatkozott. Előadta, hogy a felek közötti szerződést a felperes teljesítette, az abban foglalt vételárat megfizette az alperesnek. A felperes ezért tulajdonjogot szerzett a szerződéssel megvásárolt hírközlési rendszereken, az alperes azonban az engedélyek átadására vonatkozó szerződéses kötelezettségét nem teljesítette. A felperes a hírközlési hálózat elnevezés1i részét értékesítette a vevő részére, és amennyiben át tudta volna adni a szerződés szerint a vevőnek a elnevezés1i hírközlési hálózat használatára vonatkozó hatósági engedélyeket, úgy a felperes részére a vevő 12.500.000,- Ft + áfa összeget fizetett volna meg. Az alperesnek felróható szerződés következtében azonban a felperes nem tudta teljesíteni a dokumentáció átadására volna kötelezettségét, így a felperesnek 10.000.000,- Ft összegű kára keletkezett.