A Fővárosi Törvényszék Bf.9866/2007/2. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 137. §, 180. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 351. §, 361. §, 371. §, 372. §] Bírók: Bíró Emese, Csekéné dr. Szegedi Mónika, Masszi Katalin

Fővárosi Bíróság

mint másodfokú bíróság

20.Bf.9866/2007/2.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2008. évi május hó 13. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t

A becsületsértés vétsége miatt ... ellen indult büntető ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2007. évi október hó 18. napján kihirdetett 20.B.24.479/2007/4. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat bűnösnek mondja ki becsületsértés vétségben (Btk. 180. § (1) bekezdés b. pont)

Ezért 1 (egy) évi időtartamra próbára bocsátja.

A másodfokú eljárásban felmerült 6.000 (hatezer) forint bűnügyi költséget a vádlott köteles a magánvádló részére megfizetni.

A vádlott születési ideje helyesen: ...

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül a magánvádló jelenthet be fellebbezést.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében vádlottat az ellene becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette, bűncselekmény hiányában.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a magánvádló jelentett be fellebbezést, a bűnösség kimondása és büntetés kiszabása végett, mert álláspontja szerint a vádlott által használt kifejezések kifejezetten gyalázkodó jellegűek, túllépik azt a határt is, melyet egy közszereplőnek el kellene tűrnie, ezért a bűncselekmény elkövetése megállapítható.

A vádlott és védője tudomásul vette az ítéletet.

A magánvádló fellebbezését megalapozottnak találta a másodfokú bíróság.

Az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértés nélkül folytatta le a tárgyalást.

Fővárosi Bíróság

mint másodfokú bíróság

20.Bf. 9866/2007/2.szám

A tényállást az általa feltárt és értékelése körébe vont bizonyítékok alapján, azok okszerű mérlegelésével, megalapozottan állapította meg.

A tényállás mentes a Be. 351.§ (2) bekezdésében felsorolt hibáktól és hiányosságoktól, ezért az a felülbírálat során is irányadó volt.

Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is eleget tett, amikor kifejtette, hogy milyen bizonyítékok alapján állapította meg a tényállást. A vádlott a cselekmény elkövetését elismerte, elmondta, hogy az ő szerzeménye volt a vád tárgyává tett szöveg, melyet megalkotása után szerzői esten zenés formában előadott, majd a ... egy élő műsorban a műsorvezető kérésére a teljes szöveget felolvasta. Álláspontja szerint bűncselekményt azért nem követett el, mert abban a magánvádló vonatkozásában nem szerepelnek olyan durván sértő kifejezések, amelyeket a magánvádlónak, mint közszereplőnek ne kellene eltűrnie. Joga volt ahhoz, hogy a szándékosan alacsony színvonalúra készített műalkotásban véleményét kifejtse. A magánvádló csatolta írásban és ismertetésre is került a mű teljes szövege, CD-n is lejátszásra került, annak tartalma megismerhetővé vált. A tényállást ezek alapján az elsőfokú bíróság a vádlott és magánvádló tényeket illető egybehangzó vallomása és a lejátszott hangfelvétel, illetve az iratok tartalma alapján állapította meg. A bizonyítékok értékelése során az elsőfokú bíróság logikai hibát nem vétett, mérlegelési tevékenysége a másodfokú bíróság számára meggyőző volt.

A megalapozott tényállásból azonban nem vont le okszerű következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére, a cselekmény jogi minősítése tekintetében is tévedett, amikor bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottat.

A Btk. 180. § (1) bekezdés b. pontjában meghatározott és e szerint minősülő becsületsértés vétségét az valósítja meg, aki a 179. § esetén kívül mással szemben nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el.

A becsületsértés jogi tárgya a becsület, mint a személyiségi joglényeges része. A becsület, mint büntetőjogi védelemben részesülő jogi tárgy egyrészt az egyént megillető társadalmi megbecsülést, másrészt az emberi méltóságot foglalja magában. Az emberi méltóság független attól a társadalmi értékítélettől, melyet az egyén kivívott magának, ez az egyént akkor is megilleti, ha a társadalommal szembefordult, sőt jogellenes cselekedetet követett el. A becsületsértés sértettjének határozottan felismerhetőnek, személy szerint meghatározottnak kell lenni. Annak megítélésénél, hogy valamely kifejezés mely esetben alkalmas a becsület csorbítására, az objektív értelmezés az irányadó, vagyis nem a sértett egyéni érzékenysége, vagy az elkövető felfogása szempontjából, hanem objektív értelmezés útján, a társadalomban kialakult általános megítélés figyelembevételével kell eldönteni a becsület csorbítására való alkalmasságot.