A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31218/2022/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 177. § (1) bek., 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (Eár.) 6/E. § (8) bek.] Bírók: Bicskei Ildikó, Kovács Edit, Kulisity Mária

A határozat elvi tartalma:

Önmagában a munkáltató mulasztása nem eredményezheti az elévülési idő nyugvását, ha az igény érvényesítéséhez szükséges ismeretek a munkavállaló rendelkezésére álltak, ám ő nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható.

A munkáltatói kártérítési felelősség objektív, vétkességre tekintet nélküli kártérítési felelősség, ezért nem kellett vizsgálni az alperesi munkáltató felróhatóságát, vétkességét. Ugyancsak nem kellett vizsgálni a jogellenes magatartást sem, hiszen maga a károkozás jogellenes.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

1.Mf.31.218/2022/7.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Prokopovitsch Ügyvédi Iroda (Cím17., ügyintéző dr. Prokopovitsch László ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím18.) felperesnek a dr. Katona István egyéni ügyvéd (CÍm16) által képviselt Alperes1 (cím1) alperes ellen kártérítés miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 24.M.70.054/2020/64. sorszámú ítélete ellen - melyet az elsőfokú bíróság 71. sorszámon kiegészített - a felperes által 69. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 103.950 (százháromezer-kilencszázötven) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 332.640 (háromszázharminckettőezer-hatszáznegyven) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Tényállás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás szerint a felperes 1988. április 13-tól 2014. szeptember 6-ig állt az alperes alkalmazásában munkaviszonyban, majd közalkalmazotti jogviszonyban. 2013. január 22-ig segédmosó, vasaló munkakörben, ezt követően szakképzetlen gondozó munkakörben dolgozott.

[2] A felperes 2001. november előtt ismeretlen időpontban, ismeretlen helyen és körülmények között betegség megnevezése2 vírusfertőzésen esett át. A felperesnél 2001. évben diagnosztizálták a primer biliaris cirrhosis megbetegedést. A felperesnél 2001. évben ekcematoid jellegű bőrbetegség is kialakult, mely 2009. táján került előtérbe.

[3] 2013. január 21-én az alperes foglalkozás-egészségügyi orvosának a felperes bemutatta az orvosi leleteit, és jelezte panaszként, hogy arcbőrén és kezén a gumikesztyű használata ellenére rendszeresen kiütések jelennek meg. A foglalkozás-egészségügyi orvos megállapította, hogy "miután több éve krónikus májproblémái vannak, emiatt a bőr neuro endokrin funkciója megváltozott, a beteg immunvédekező képessége jelentős mértékben csökkent, a mosóporok és a különböző mosáshoz alkalmazott egyéb vegyszerek bőrét állandóan ingerelhetik." Jelenlegi munkakörében ezért alkalmatlannak nyilvánította. Ezt követően a felperest szakképzetlen gondozói munkakörbe helyezték. Az alperes foglalkozás-egészségügyi orvosa 2014. január 29-én megállapította, hogy "Mindkét munkakörben a különböző vegyszerekkel, amivel a mosodában, valamint a gondozásban való tevékenysége folyamán érintkezett, különböző dermatitiseket okozott, a latex gumikesztyűt szintén nem bírta." A rendkívül megterhelő pszichikai megterhelés szintén problémákat okozott. Megállapította, hogy a felperes a munkakör ellátására alkalmatlan. Ezt követően a felperes munkaviszonya megszüntetésre került.

[4] 2015. március 23-án kormányhivatal1 I. fokú Szakértői Bizottsága a felperes össz-szervezeti egészségkárosodását 40%-ban, egészségi állapotát 60%-ban állapította meg biliaris cirrhosis, reflux, idült gastritis és nyelőcső varicositas vérzés nélküli megbetegedésére tekintettel. Ezt követően a felperes járadékban részesült.

[5] A felperes az alperesnél fennállt munkaviszonya alatt a mosodában vegyszerekkel dolgozott, továbbá a mosópor neve mosószerrel. A mosópor veszélyességi besorolása 2. osztályos a szem irritáció tekintetében. E mosószer biztonsági adatlapja a lehetséges egészségügyi hatások között a súlyos szemirritációt sorolja fel, a bőr, lenyelés, belélegzés és krónikus expozíció kapcsán rögzíti, hogy normál használat esetén egészségkárosodás nem ismert, illetve nem várható. Előírja, hogy műszaki intézkedésként jó általános szellőzést kell biztosítani, a szem- és arcvédelem érdekében biztonsági szemüveget kell biztosítani oldalvédővel, a kézvédelem, a bőr- és testvédelem tekintetében nincs szükség különleges védőfelszerelésre. A légutak védelme tekintetében az adatlap tartalmazza, hogy itt sem szükséges különleges védőfelszerelés, amennyiben a levegőben lévő koncentráció nem haladja meg a munkahelyi expozíciós határértéket. Ha a belégzési kockázatokat nem lehet elkerülni, vagy nem tudják megfelelően korlátozni azt megfelelő védelemmel, munkaszervezési intézkedésekkel vagy eljárásokkal, akkor tanúsítással rendelkező légzésvédőt kell rendszeresíteni. Külön is rögzíti, hogy bőrrel való érintkezés esetén nincsenek ismert vagy várható tünetek, miként lenyelés vagy belélegzés esetén sem.

[6] Az alperes a mosodában való munkavégzésre a munkavállalók részére munkaruhát biztosított, mely egyénileg került kiadásra, valamint gumikesztyűt, szájmaszkot, védőruhát, melyek nem egyénileg kerültek kiadásra, hanem azokat a munkavállalóknak kellett kivenni a tárolásra szolgáló szekrényből.

Kereset és ellenkérelem

[7] A felperes 2017. január 25-én előterjesztett keresetében havi 94.000.- forint jövedelempótló járadék, havi 2.500.- forint gyógyszerköltség, valamint 3.000.000.- forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozásképpen előadta, hogy máj- és bőrbetegségei foglalkozási eredetűek és minderről az általa felkért igazságügyi orvosszakértő 2016. december 23-i magánszakértői véleményéből szerzett tudomást. A mosópor neve mosószer biztonságos használata nem volt biztosított a mosodában, a megfelelő szellőzés hiányában a felperes jelentős vegyszer koncentrációnak volt kitéve, amely egészségkárosodáshoz vezetett. A mosószer használatához a porelszívó elengedhetetlen lett volna. Emellett az alperes jogszerűtlenül nem mérte a koncentrációt, nem volt megoldott a szellőztetés sem. A munkáltató nem biztosított megfelelő védőfelszerelést, biztonsági szemüveget, légutak védelmére szolgáló légzésvédőt, munkavédelmi oktatást sem tartott. A felperes májkárosodását, valamint bőrbetegségét a nem megfelelő szellőzés következtében felmerült koncentrált vegyszeres levegő belélegzése, illetve a mosószerrel való közvetlen érintkezés okozta. A bőrproblémák kapcsán kérte annak vizsgálatát, hogy a mosószerrel való kontakt érintkezés, valamint a szállópor belélegzése, vagy annak a szájra jutása és ebből kifolyólag a szervezetbe való bevitele létrehozhatta-e a betegséget vagy a szennyes ruhával való érintkezés.