Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

EH 2000.298 Valamely szervezet nyilvános ülésén elhangzott, az ott jelen nem levő személyre vonatkozó valótlan tényállítás miatt a rendezvényről tudósító sajtószerv helyreigazítási kötelezettségét nem érinti az a körülmény, hogy a nyilvános rendezvényről jogosult volt tudósítani [Ptk. 79. § (1) bek., Pp. 342. § (2) bek., PK 14. szám, 1986. évi II. tv. 5. §, 19. § (3) bek., 20. § e) pont].

Az M. H. 2000. január 17-i számában jelent meg a "Bírálta a közszolgálati médiát az Ny. Klub" című sajtóközlemény, amely a társadalmi szervezet tisztújító közgyűléséről, az ott elhangzottakról tudósított. A sajtóközlemény részletesen ismertette a V. M. előadását, amelyben az előadó egyebek között elmondta, hogy "az M. Televízióban cenzúra működik, amelyet a FIDESZ, a Kisgazdapárt, esetenként a MIÉP székházából irányítanak". Példaként említette, hogy "tévések beszámolója szerint S. M., a miniszterelnök tanácsadója rendszeresen egyeztetett szerkesztőkkel a híradó tartalmáról". A felperes 30 napon belül írásban követelte az alperestől sajtó-helyreigazítás közzétételét a sajtóközlemény azon tényállítása miatt, mely szerint, mint a miniszterelnök főtanácsadója, rendszeresen egyeztetett szerkesztőkkel a híradó tartalmáról. Az alperes a helyreigazítás közzétételét megtagadta.

Az elsőfokú bíróság a felperes sajtó-helyreigazítás iránti keresetét elutasította. Álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítás alapján megállapítható volt: a televíziós újságírók körében valóban létezett olyan híresztelés, mely szerint a híradó szerkesztői egyeztetést folytattak a felperessel. Miután az alperes egy ténylegesen létező vélekedést közölt, a felperes helyreigazítást nem követelhetett.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét (eltérő jogi indokok alapján) helybenhagyja. A jogerős ítélet álláspontja szerint a felperes a Ptk. 79. §-a alapján sajtó-helyreigazítást azért nem követelhetett, mert az alperes a sajtóról szóló 1986. évi II. tv. (továbbiakban: St.) 2., 4. és 5. §-a alapján csak a kötelezettségét teljesítette: a közvéleményt egy rendezvény eseményeiről hitelesen és pontosan tájékoztatta, amelyre az St. 5. §-a - miként a bírósági tárgyalásokról szóló tudósítások esetében is - az érintettek hozzájárulása nélkül feljogosította. Az alperes tudósítása valósághű volt, az alperes a rendezvényen elhangzottakhoz semmilyen megjegyzést, észrevételt nem fűzött, a közölt tényállítást nem erősítette meg, ezért a közlés tartalmáért a sajtószerv nem tartozik felelősséggel. Ellenkező esetben a sajtó nem tudna eleget tenni azon kötelezettségének, hogy a nyilvánosságot az St. 2. §-ának megfelelően teljeskörűen, hitelesen és pontosan tájékoztassa. A sajtó felelőssége ugyan objektív, de nem korlátlan, amit a Legfelsőbb Bíróság PK 14. sz. állásfoglalása is megerősít.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az alperes keresete szerinti marasztalását. A felperes álláspontja szerint a sajtó az általa közölt valótlan tényállítás miatt köteles helyreigazítást közzétenni a Ptk. 79. §-a alapján, függetlenül a nyilvánosságra hozatal módjáról. Az alperes ugyanis a felperes személyére vonatkozóan tényt híresztelt, és e tény valóságát a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján az alperesnek kellett volna bizonyítania. Az alperes az St. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjába ütköző módon járt el, amikor az elhangzottak valóságát a közzétételt megelőzően kellő körültekintéssel nem ellenőrizte, és utóbb a helyreigazítás megtagadásával a jogsértés orvoslását elmulasztotta. Felülvizsgálati álláspontja szerint ezt támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság a BH 2000/241. szám alatt közzétett eseti döntése is.

Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. Állította, hogy a felperes által hivatkozott eseti döntés a jelen perben nem irányadó, mert a perbeli esetben az alperes sajtóközleménye egy rendezvényről szóló "tudósításnak" felelt meg, amely más sajtóközleményekhez képest eltérő megítélés alá esik. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése alapján, ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl, vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül -, követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). Amint azt a jogerős ítélet is megállapította, a sajtót az általa közölt vagy híresztelt tényállítások helytállósága tekintetében objektív felelősséggel terheli. Ezen objektív felelősség alól a sajtó akkor mentesülhet, ha a Ptk. 75. §-ának (3) bekezdése értelmében a jogosult hozzájárulása a személyhez fűződő jog sérelmének megállapítását kizárja, illetve ha a sajtó az általa közölt vagy híresztelt tény valóságát bizonyítja [Pp. 342. § (2) bekezdése, PK 14. sz. állásfoglalás].

A sajtóközlemények helytállóságáért fennálló objektív felelősséget jelenti a helyreigazítási kötelezettség, amely alól az St.-nek a jogerős ítélet által hivatkozott rendelkezései sem adnak korlátlan felmentést. Az St. 2. és 4. §-a általánosságban határozza meg a sajtó jogait és kötelezettségeit. Az St. 5. §-a pedig a sajtó számára csak azt teszi lehetővé, hogy az érdekeltek hozzájárulása nélkül tájékoztatást adjon az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek, valamint ezek bizottságai nyilvános üléséről, továbbá a bíróságok nyilvános tárgyalásairól. Ez azt jelenti, hogy az St. 5. §-a alapján az ott felsorolt szervek és szervezetek egyrészt nem tilthatják meg azt, hogy a sajtó a nyilvános üléseikről tájékoztatást adjon, másrészt ha a sajtó a nyilvános ülésen történtekről a valóságnak megfelelően adott tájékoztatást, azt az érintett szervezet utóbb nem kifogásolhatja. A sajtó-helyreigazítási kötelezettség alól ezért az St. 5. §-a csak az ott felsorolt szervek és szervezetek vonatkozásában ad felmentést, és csak akkor, ha a nyilvános ülésekről hitelesen tájékoztat a sajtó.

A felperes azonban a perben kifogásolt sajtóközleményben szereplő társadalmi szervezetnek nem tagja, a rendezvényen nem vett részt, az Ny. Klub nyilvános ülésén történtek szempontjából nem minősül az St. 5. §-ában megjelölt szervezetnek. Ezért a sajtónak az a joga, hogy a társadalmi szervezet nyilvános üléséről tudósíthatott, az általa nyilvánosságra hozott tényállítás kívülálló érintettje vonatkozásában, a helyreigazítási kötelezettség alól az alperest nem mentesíti.

Ezzel kapcsolatban téves az alperesnek az az álláspontja, hogy a perbeli sajtóközlemény olyan "tudósítás" volt, amely a helyreigazítási kötelezettséget műfaja miatt önmagában kizárja. Az előzőekben már kifejtettek szerint az St. 5. §-a a sajtó számára azt teszi lehetővé, hogy az ott felsorolt szervek és szervezetek nyilvános üléséről tájékoztatást adjon. Az St. 20. §-ának e) pontja szerint tájékoztatás: tényeknek, eseményeknek, hivatalos közleményeknek, beszédeknek, valamint az ezekre vonatkozó véleményeknek, elemzéseknek és értékeléseknek sajtótermék útján történő nyilvános közlése. Az St. 19. §-ának (3) bekezdése szerint pedig ha a sajtóban közölt tájékoztatás személyhez fűződő jogot sért, külön jogszabály szerint helyreigazításnak van helye. A tájékoztatás tehát nyilvános közlés, amely azon az alapon, hogy "tudósítás"-nak jelölik, a sajtó-helyreigazítási kötelezettséget önmagában nem zárja ki. A Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése alkalmazása szempontjából ezért közömbös, hogy a más személyére vonatkozó valótlan tény állítása vagy híresztelése az újságírás mely műfajában történt.

Miután fel sem merült, hogy a felperes a személyét érintő tényállítás sajtó útján történő nyilvánosságra hozatalához hozzájárult, téves a jogerős ítéletnek az az álláspontja, hogy az alperes a felperes személyére vonatkozó tény híresztelése miatt önmagában az St. 5. §-a alapján sajtó-helyreigazításra nem köteles.

Ennek nem mond ellent az alperes ellenkérelmében előadott az a körülmény sem, hogy az St. 5. §-a általában lehetővé teszi azt, hogy a sajtó a bíróságok nyilvános tárgyalásairól tudósítson és a PK 14. sz. állásfoglalás szerint általában nem terheli a sajtót helyreigazítási kötelezettség, ha valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntetőbírósági ítéletről. A hatósági eljárás alatt álló személy ugyanis olyan érdekelt, akire az St. 5. §-ának rendelkezései - a 10/196. (IX. 1.) IM-BM r. (R.) szerinti korlátozásokkal - vonatkoztathatók. A sajtó azonban még ebben az esetben is köteles az érintett kérelmére a nyilvánosságot utóbb megfelelően tájékoztatni, ha a büntetőeljárás nem vezetett az elmarasztalására [R. 3. S (3) bek.].

A perbeli esetben azonban nem kétséges: az alperes a felperes személyére vonatkozóan tényt közölt (híresztelt). E tény lényegi tartalma az, hogy a felperes mint a miniszterelnök tanácsadója rendszeresen egyeztetett szerkesztőkkel a híradó tartalmáról. Miután a felperes e tény valóságát vitatta és a perindítást megelőzően az ezzel kapcsolatos cáfolatának közlését az alperes megtagadta, az alperest terhelte a perben annak bizonyítása, hogy az általa a sajtó nyilvánossága előtt híresztelt tény a valóságnak megfelelt. Az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítás anyaga alapján e tény valóságát megállapítani nem lehetett. A tanúk egyike sem állította, hogy közvetlenül tapasztalt a felperes részéről bármilyen beavatkozást, meg nem nevezett informátoroktól szerzett értesülések pedig a kifogásolt tényállítás bizonyítására nem alkalmasak.

Mindezekből következik, hogy az alperes a Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése alapján, figyelemmel a Pp. 342. §-ának (2) bekezdésére is, a határidőben kért helyreigazítás közlését nem tagadhatta volna meg és a felperes jogszerűen követelte keresetében a sajtó-helyreigazítás közzétételét. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét megváltoztatva, az alperes sajtó-helyreigazítás közzétételére kötelezte. (Legf. Bír. Pfv. IV. 22 525/2000. sz.)