A Fővárosi Törvényszék G.40195/2018/12. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (DEVIZASZERZŐDÉS érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 209. §, 237. §, 239. §, 523. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §] Bíró: Tamás Klára

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

Ügyszám: 20.G.40.195/2018/12-I.

A Fővárosi Törvényszék Dr. Németh Gábor János cím egyéni ügyvéd által képviselt ... felperesnek, ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen deviza szerződés érvénytelensége megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet

A bíróság megállapítja, hogy a felperes és az alperes között létrejött ...számú kölcsönszerződés érvénytelen. A bíróság a szerződést az ítélet meghozataláig hatályossá nyilvánítja és megállapítja, hogy a felperes tartozása 5.589.- Ft a 2018. május 14-ig teljesített befizetések figyelembevételével.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 27.700.- Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál kell elektronikusan a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el, feltéve hogy vagyonjogi ügyben a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.

A Kúria a fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok alkalmazásával bírálja el.

Az ítélőtábla előtti eljárásban és a Kúria előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás:

A felperes mint finanszírozó bank, és az alperes mint adós között 2007. augusztus 10-én MBHC ...... számon kölcsönszerződés jött létre a Suzuki .... típusú, ... motorszámú, 3.297.000.- Ft bruttó vételárú gépjármű megvásárlása céljából. A kölcsönszerződés deviza alapú, változó kamatozású volt. A szerződéskötés során a felperes megbízottjaként az A.M Kft. járt el.

A kölcsön összegét a felek 2.967.000.- Ft-ban, a futamidőt 120 hónapban, a havi törlesztőrészleteket 1-120 alkalommal 32.706.- Ft-ban határozták meg. A THM 6,234%, az éves induló ügyleti kamat 5,84% volt. A kölcsönszerződés egyedi részében rögzítésre került továbbá, hogy az ÁSZF-ben szabályozott törlesztőrészlet változás az EURIBOR helyett CHF-(L)IBOR és Euró árfolyam helyett CHF árfolyamnak a jelen szerződésben meghatározott időpontban és mértékben történő változtatásának a függvénye. Az egyedi részben módosításra került az ÁSZF 7.,9/A., 9/B., 9. pont harmadik bekezdés, valamint az ÁSZF 8. pontjának első bekezdése.

A szerződésben rögzítésre került, hogy a kölcsönszerződés egyedi része kizárólag az ... számú ÁSZF-kel, ill. annak esetleges módosításával együtt érvényes, amelynek a vételi jogos és az adásvételi szerződéssel együtt történő átvételét és megértését az adós a szerződés aláírásával is igazolja.

Az ÁSZF módosított 7. pontjának szövege szerint attól függően, hogy a szerződő felek az egyedi kölcsönszerződésben hogy állapodnak meg, jelen szerződés törlesztőrészletei fixek, vagy változóak, valamint változó törlesztőrészletek esetén a kölcsön-törlesztőrészletek az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott tényezők változása alapján vagy forint, vagy deviza alapon változnak a jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint.

Törlesztőrészlet-különbözeten deviza alapú kölcsön esetén a jelen szerződés szerint számított kamatkülönbözetet és az árfolyam konverziót is tartalmazó árfolyam-különbözetet, forint alapú kölcsön esetén a jelen szerződés szerint számított kamatkülönbözetet kell érteni.

A szerződéskötés napján a felperes által megvásárolni kívánt gépjárműre elkészítésre került a "tájékoztató gépjármű finanszírozási ajánlat" megnevezésű okirat a ... Zrt. ajánlat- és szerződéskészítő program 1.25.435 (2007. 08.07.) 06 verziójával, a 74680-200-0 ajánlott konstrukcióra, mely a kölcsönszerződés egyedi részével megegyező módon rögzítette a megkötendő kölcsön adatait, rögzítve, hogy az "érdeklődő" a felperes. A finanszírozási ajánlatban rögzítésre került az a felhívás, hogy az érdeklődő olvassa el a gépjármű finanszírozási tájékoztatót is, valamint az a figyelemfelhívás, hogy "a (lízingdíj-), ill. törlesztőrészletek nagysága három hónapos CHF (L)IBOR és az OTP hivatalos Svájci frank deviza eladási árfolyam függvényében a futamidő alatt jelentősen változhatnak, így - amennyiben Ön nem rendelkezik a szükséges devizafedezettel - az árfolyam változás kockázatot jelent az Ön számára. Forint (HUF) alapú változó kamatozású finanszírozás esetén a három hónapos BUBOR kamatláb függvényében változhat a törlesztőrészletek nagysága, erről részletes tájékoztatást az ÁSZF, ill. Lízing Feltételekben olvashat."

Az alperesi "Tájékoztató a gépjármű finanszírozási szerződésekből adódható kockázatokról" az árfolyam kockázatról, a káreseményekről, egyéb kockázati tényezőkről és a nemfizetés kockázatáról tartalmaz tájékoztatást. A tájékoztatón dátum nem került feltüntetésre.

A felek között a felülvizsgált elszámolás megtörtént. Az elszámolás szerint a tisztességtelenül felszámolt összeg 506.760.- Ft volt.

A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az MBHC .... számú kölcsönszerződés érvénytelenségét, az érvénytelen szerződést nyilvánítsa hatályossá, és állapítsa meg a felperes tartozását 5.587.- Ft-ban a 2018. május 14-ig teljesített befizetések figyelembevételével. Kereseti kérelme jogalapjául a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi III. tv. (Ptk.) 205. § (3) bekezdésére, 209. § (1) és (4) bekezdésére, a 2/2014. PJE. határozatra, a Ptk. 209/A. § (2) bekezdésére, a Hpt. 203. § (6)-(7) bekezdésére hivatkozott.

Arra hivatkozott, hogy sem a kölcsönszerződés, sem pedig ÁSZF 7. pontja nem elégíti ki a pénzügyi intézménytől elvárható tájékoztatással szembeni tartalmi követelményeket. A négy változót tartalmazó matematikai képlet nem alkalmas arra, hogy az átlagosan tájékozott laikus fogyasztó képes legyen megérteni a szerződésből eredő jelentős kockázatokat, különösen úgy, hogy össze kell hasonlítania az egyedi szerződés vonatkozó rendelkezéseivel. Erre tekintettel a perbeli ÁSZF 7. pontja és az egyedi szerződés első oldal utolsó bekezdése nem átlátható az árfolyam kockázat tekintetében. Ezért a felperesi adósnak nem volt módja az árfolyam kockázat következményeit értékelni a szerződés megkötésekor, vagy az előtt. A peres felek között létrejött kölcsönszerződéssel kapcsolatos tárgyalások során, illetőleg magában a kölcsönszerződésben és az ÁSZF-ben a felperes nem kapott olyan tartalmú tájékoztatást, amely alapján az árfolyam kockázat viselése és következménye tekintetében felmérhette volna megalapozottan annak következményeit. Mivel a tájékoztatás elmaradt, az adott rendelkezés számára nem volt világos és érthető, így ez tisztességtelen.