A Fővárosi Törvényszék P.24069/2015/8. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 342. §, 343. §, 2001. évi XXXV. törvény (Eat.) 4. §] Bíró: Szücs Katalin

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/8. szám

A Fővárosi Törvényszék a dr. Lehner Katalin (ügyvéd címe szám) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe. szám) felperesnek - a Kálmán, Szilasi, Sárközy és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Sárközy Szabolcs, ügyvéd címe. szám) által képviselt I.r. alperes neve (I.rendű alperes címe. szám) I. r. alperes, II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe. szám) II. r. alperes, valamint III.r. aperes neve (III.r. alperes címe szám) III. r. alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a II. r. alperesnek 12.700,- (Tizenkétezer-hétszáz) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy - erre irányuló külön felhívásra - fizessen meg az államnak 36.000,- (harminchatezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, a Fővárosi Törvényszéken kell 3 (három) példányban írásban előterjeszteni.

Ha fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felperes keresete, az alperesek nyilatkozatai, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes ellen csődeljárás indult, melynek során több alkalommal csődegyezségi tárgyalásokat tartottak.

Az I. r. alperes által szerkesztett és a II. r. alperes által kiadott I.r. alperes neve internetes oldalon 2015. szeptember hó 18. napján 17 óra 33 perckor cikk címe című cikk jelent meg. A cikk arról ír, hogy a 2015 tavaszán csődvédelmet kérő felperes újabb egyeztetést tartott a hitelezőivel, mivel azonban "itt sem született megállapodás, felszámolják a céget". A cikk kitér arra is, hogy "ez azt jelentette, hogy egy kirendelt csődbiztos megpróbálta konszolidálni a céget, megegyezni a hitelezőkkel, hogy később esetleg tovább működhessen, immár tartozásaitól megszabadítva. Az első egyeztetésen még a tényleges tartozás 3 %-ának kifizetését ajánlották fel a hitelezőknek (munkatársak, társszerzők, állami cégek képviselői, nyomdák), a tegnapin azonban 25 %-át, de ebbe sem egyeztek bele az érintettek. Mondjuk hihetetlennek is tűnt, hogy az felperes neve aranytojást tojó tyúkja 1-es személy a neki járó 100 millió forint helyett beérné alig 25 millióval. A felszámolásnál viszont kategorizálták a hitelezőket. Az értékesített készletből először az felperes neve munkatársait fizetik ki, aztán jönnek az állami szereplők (közművek, adóhivatal stb., s csak a végén az egyéb hitelezők, úgy mint a szerzők, vagy a nyomdák)."

A cikkben elhelyezésre került a felperes korábbi ügyvezetőjének, 2-es személynek a fényképe azzal a közléssel, hogy "az felperes neve tulajdonosa, 2-es személy külföldön bujkál, legutóbb országban látták". A cikkben elhelyezésre került további felvételen szintén 2-es személy látható azzal a közléssel, hogy "2-es személy (jobbra, sapkában) zavartan viselkedett tegnap délután, úgy tűnt, mintha nagyon félne valamitől".

A III. r. alperes által szerkesztett és a II. r. alperes által kiadott napilap című nyomtatott napilap 2015. szeptember hó 19. napi lapszámában "2-es cikk címe" címmel jelent meg cikk az internetes oldalon megjelent fenti cikkel azonos szöveggel azonban a két fényképfelvétel az ahhoz fűzött szövegezéssel a napilapban nem került elhelyezésre.

A felperes a fent idézett cikkrészletek miatt helyreigazítás közzététele iránti kérelemmel fordult az I. r. és III. r. alpereshez 2015. szeptember hó 19. napján akként, hogy a kérelmet e-mail mellékleteként, a mellékletet aláírással el nem látva, ügyvédi meghatalmazás csatolása nélkül küldte meg az alpereseknek. Az alperesek részére az em-ail és annak mellékleteként a helyreigazítás közzététele iránti kérelem 2015. szeptember hó 21. napján megérkezett, a helyreigazítási kérelemben foglaltaknak azonban az alperesek nem tettek eleget.

A fentiekre tekintettel a felperes keresetet terjesztett elő és kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. r. és III. r. alpereseket sajtó-helyreigazításra az alábbiak szerint:

"Helyreigazítás: 2015. szeptember hó 9. napján az felperes neveről szóló cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy az felperesnek vége lenne, azt felszámolják. Valótlan állításunkkal szemben a valóság az, hogy a kiadó jelenleg csődvédelem alatt áll, az illetékes törvényszék szeptember hó 30. napját követően rendeli el a felszámolási eljárást.

Valótlan állításunkkal szemben a valóság az, hogy a felszámolási eljárás elrendelése nem jelenti a kiadó végét. A kiadó a felszámolási eljárás alatt is megállapodhat hitelezőivel, melynek következtében a felszámolási eljárás megszűnik, a kiadó folytatja munkáját. Valótlanul állítottuk azt is, hogy egy kirendelt csődbiztos próbálta konszolidálni a céget. Ezen valótlan állításunkkal szemben a valóság az, hogy a kiadó hitelezővel annak ügyvezetője, illetve tagjai, valamint az általuk megbízott csődtárgyaló folytat egyeztetéseket a csődegyezség érdekében. Valótlan állításunkkal szemben a csődeljárásban eljáró törvényszék nem csődbiztost, hanem vagyonfelügyelőt rendelt ki a kiadó mellé, akinek azonban a csődtörvény szerint nem a hitelezőkkel való tárgyalás a feladata, hanem a kiadó vagyonának megőrzése, a hitelezői tartozások megfizetése érdekében. Valótlanul állítottuk azt is, hogy a hitelezők nem egyeztek bele a követelésük 25 %-ának csődegyezség alapján történő kifizetésébe. Ezen valótlan állításunkkal szemben a valóság az, hogy a kiadó által 2015. szeptember hó 18. napjára összehívott csődegyezségi tárgyalás a megjelent hitelezők aránya miatt nem volt határozatképes, így a tárgyaláson megjelent hitelezők nem hozhattak érvényes határozatot. Valótlan állításunkkal szemben továbbá az a valóság, hogy a kiadó ezen csődegyezségi tárgyaláson nem csődegyezséget kívánt elérni, hanem a csődvédelem időtartamának meghosszabbítását, a csődtörvény rendelkezéseinek megfelelően. Valótlanul állítottuk azt is, hogy 1-es személynek a csődegyezség esetén a feltételezett 100 millió forint tartozásból 25 millió forint került volna kifizetésre. Ezen valótlan állításunkkal szemben a valóság az, hogy 1-es személy a csődeljárás során hitelezőként nem jelentkezett be. Valótlanul állítottuk az is, hogy a felszámolás során a hitelezőket kategorizálták. Ezen valótlan állításunkkal szemben a valóság az, hogy majd valamikor a kiadó felszámolási eljárás ha kezdetét veszi, a hitelezők a csődtörvény szerinti törvényes kategóriákba kerülnek besorolásra, a törvény erejénél fogva a majdan eljáró törvényszék által kirendelt felszámolóbiztos által. Valótlanul állítottuk azt is, hogy elsőként a kiadó munkatársainak, majd az állami cégeknek a követelései kerülnek felszámolásban kifizetésre. A valóság ezzel szemben az, hogy a kiadónak nem áll fenn tartozása sem munkavállalóival, sem állami cégekkel szemben."