A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21520/2015/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 342. §, 2001. évi XXXV. törvény (Eat.) 4. §] Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Örkényi László

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.520/2015/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Lehner Ügyvédi Iroda (címe ; ügyintéző: dr. Lehner Katalin ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Kálmán, Szilasi, Sárközy és Társai Ügyvédi Iroda (címe ; ügyintéző: dr. Sárközy Szabolcs ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű és III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2015. november 18. napján kelt 15.P.24.069/2015/8. számú ítélete ellen a felperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Keresetében a felperes az I. rendű alperes által szerkesztett és a II. rendű alperes által üzemeltetett ... internetes oldalon ... napján "..." című cikkben, valamint a III. rendű alperes által szerkesztett, a II. rendű alperes által kiadott ... című napilap ...-ei lapszámában "..." címmel megjelent cikkekben írtak miatt előterjesztett helyreigazítás iránti keresetét elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 12.700 forint perköltséget, míg az államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket.

Az alperesek azon védekezésére figyelemmel, mely szerint a felperes részükre e-mail útján megküldött helyreigazítás iránti kérelme sem alakilag, sem tartalmilag nem megfelelő, elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az e-mailben megküldött helyreigazítás iránti kérelem joghatás kiváltására alkalmas-e.

A felperes által csatolt helyreigazítási kérelem (e-mail) és az átvételét igazoló jelentés alapján megállapította, hogy a helyreigazítás közzététele iránti kérelmet a felperes képviselője a ...-ei e-mail mellékleteként, aláírás nélkül (nem beszkennelve, pdf. formátumban) küldte meg az alperesek részére, akikhez a kérelem 2015. szeptember 21-én megérkezett. A levélhez a felperes ügyvédi meghatalmazást nem csatolt. Tényként állapította meg, hogy a helyreigazítási kérelem nem tartalmaz az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírást. Az ettől eltérő alakisággal rendelkező elektronikus irat joghatás kiváltására nem alkalmas, figyelemmel a BH 2006.324 számú eseti döntésben foglaltakra is.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.821/2014/4. számú határozatára utalással rögzítette, hogy az e-mail mellékleteként továbbított, aláírással ellátott helyreigazítási kérelem, ha igazolhatóan megérkezik a Pp. 342. § (1) bekezdésében megjelölt személyhez, a helyreigazítási kérelemhez fűzött alaki követelményeknek megfelel.

Tekintettel azonban arra, hogy a felperes egy aláírással el nem látott helyreigazítás közzététele iránti kérelmet mellékelt az alpereseknek szóló e-mailhez, a Pp. 342. § (1) bekezdésében szabályozott írásbeliség követelményének nem tett eleget. Így a helyreigazítás iránti kérelme joghatás kiváltására alkalmatlan, a Pp. 342. § (1) bekezdése szerinti előzetes eljárás szabályszerűen nem került lefolytatásra. A Pp. 343. § (1) bekezdése alapján az előzetes eljárás megfelelő lefolytatása a sajtó-helyreigazítás iránti keresetindítás feltétele, ennek hiánya a kereset elutasítását eredményezte.

A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján határozott, figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdésében, 4/A. §-ában foglaltakra.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az első fokú határozat megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte.

Megítélése szerint az első fokú ítélet jogszabálysértő, indokolásában iratellenes megállapításokat, okszerűtlen következtetéseket, logikai ellentmondásokat tartalmaz. Tévesen került sor a tényállás megállapítására és a jogkövetkeztetések levonására.

A Pp. 342. § (1) bekezdésében foglalt szabály mindössze annyit követel meg a helyreigazítást kérőtől, hogy a kérelmét írásban juttassa el a sajtószervhez. A PK 13. számú állásfoglalás is csak annyit ír elő, hogy a kérelmet írásban kell közölni.

Ezen jogszabályhelyi rendelkezések, valamint az Smtv. 12. §-a értelmében annak vizsgálata szükséges, hogy írásban, vagy szóban került-e sor a helyreigazítási kérelem közlésére. Azzal, hogy elektronikus levél mellékleteként pdf. formátumban szerkesztett levéllel került sor a helyreigazítási kérelem megküldésére, eleget tett a Pp. és az Smtv. előírásainak.

Határozott álláspontja szerint a fokozott biztonságú elektronikus aláírás nem az írásbeliség kérdésének eldöntéséhez szükséges, hanem annak vizsgálatához, hogy kitől származik az adott irat. A perbeli esetben azonban ez a kérdés nem merült fel az elsőfokú eljárás során. Az alperesek nem tették vitássá azt, hogy a helyreigazítási kérelmet kézhez vették az előírt harminc napos határidőben és nem kérdőjelezték meg azt sem, hogy az arra jogosult személy juttatta el hozzájuk a kérelmet. Mindez okiratokkal is alátámasztást nyert.