A Budapest Környéki Törvényszék P.21756/2016/25. számú határozata kártérítés tárgyában. Bíró: Szigeti Krisztina

Budapest Környéki Törvényszék

21.P.21.756/2016/25.

A Budapest Környéki Törvényszék

a Fiedler Ügyvédi Iroda (... dr. Fiedler Bálint ügyvéd) által képviselt felperes neve (...) felperesnek - a Dr. Nagy József Gyula ügyvéd (...) által képviselt alperes neve (....) alperes, ellen kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelez a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150.000 Ft(Egyszázötvenezer forint) perköltséget.

A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 180.000 Ft (Egyszánnyolcvanezer forint) kereseti illetéket az állam előlegezte és viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál a felperes 3 (három) egyező példányban írásban, az alperes elektronikusan terjeszthet elő. kell előterjeszteni. *

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a./ pontja szerint a jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetesen végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a felperes személyes előadása, a beszerzett orvosi iratok, és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2009. március 30. napjától 2012. szeptember 10. napjáig töltötte szabadságvesztés büntetését az alperesnél. Ezen időszakban a fegyházból börtön minősétésű lett a végrehajtási fokozat.

A felperes hentes foglalkozású. Őt konyhai munkára osztotta be az alperes. Ennek érdekében nála vérsavóból hepatitis, HIV és herpesz szűrővizsgálatot végeztetett el 2009. április 5. és 15. között, munkaegészségügyi kötelező vizsgálatként, amely negatív volt. Ezt követően a felperes folyamatosan konyhai munkát végzett.

Egy alkalommal szállították őt el tanúvallomás tételére. Ekkor két napot töltött szállító zárkában, melynek maximális befogadóképessége 10 fő volt, alapterülete 25 m2, légköbmétere 96.

Ezt meghaladóan a felperes 2011. december 1. és 2012. szeptember 10. között a 473. számú, 31. m2 alapterületű, maximum 9 fő befogadására alkalmas, a 476. számú, 15,2 m2 alapterületű, maximum 4 fő befogadására alkalmas, a 473 és 477. számú, 16,3 m2 alapterületű, maximum 5 fő befogadására alkalmas zárkákban volt elhelyezve.

Az alperesi intézetben való fogvatartás időszakában a felperes a kb. 90. kg. súlyát megtartotta. A felperes panaszt, kérelmi lapot nem terjesztett elő sérelmei vonatkozásában, orvosi vizsgálata csak a szűrővizsgálat miatt volt.

A felperes keresetében sérelmezte az élethez, testi épséghez és egészséghez, a családi kapcsolathoz fűződő és az emberi méltósághoz való joga megsértését, ezért nemvagyoni kártérítésként 3.000.000 Ft tőke megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

Személyiségi jogai megsértését állította azzal az alperesi mulasztással, hogy olyan zárkába helyezték el őt folyamatosan, amelyben az egy főre biztosítandó 3 m2 mozgástér nem volt meg, ezekben a zárkában poloskák, tetvek és csótányok voltak, egyik ilyen zárkában sem volt elkülönített w.c. Sérelmezte továbbá azt is, hogy a rokonaival, családjával azért nem tudta tartani a kapcsolatot, mert az alperes igen magas telefonszolgáltatási díjért biztosított telefonkészüléket. Hivatkozott arra is, hogy a nem megfelelő élelmezés folytán drasztikus súlyvesztés következett be nála. Előadta azt is, hogy időnként íztelen, akár megromlott, lejárt szavatosságú élelmiszert kapott, nem volt meg a szükséges kalóriamennyisége.

Keresetét az új Ptk.-ra és BV.-törvényre alapította, majd akként módosította, hogy a jogsérelmeit a bíróság az adott időszakban hatályos jogszabályok alapján ítélje meg.

Az alperes elévülési kifogásával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy összesen 11 évet töltött folymaatosan Bv intézetben, a jogsérelmei folyamatosan álltak fent, az alperesnél is folyamatos volt a jogsérelme, ezért az elévülés nem következett be.

Perköltségigénye volt.

Az alperes kérte a kereset elutasítását, azt vitatta mind jogalapjában, mind összegszerűségében. Hivatkozott arra, hogy a felperes kizárólag nemvagyoni kártérítést igényel, amely vagyoni követelés, ezért a kereset 2016. december 1. napjától visszaszámított 5 év elteltét megelőzően bekövetkezett jogsértések után igényelt nemvagyoni kártérítés már nem követelhető. Előadta, hogy a felperes ebben az időszakban börtönfokozatban volt, nyitott körletben, ahol csak éjszakára zárták be az ajtókat, a felperes így 250-300 m2-es területen tudott szabadon mozogni az intézet területén belül. Előadta, hogy a felperes olyan körletben volt elhelyezve, amelyet felújítottak, a w.c. teljes mértékben el volt szeparálva. A poloskával, csótánnyal és tetvekkel kapcsolatban előadta, hogy a felperes orvosi vizsgálatra ilyen okból nem jelentkezett, a konyhai munka miatt pedig fokozott ellenőrzést végzett az alperes. Ha valóban lett volna ilyen probléma, akkor arról a felmerüléskor már dokumentum készült volna. A telefonálással kapcsolatban előadta, hogy a felperes arra csak keresetlevelében hivatkozott, személyes meghallgatásakor már nem, a felperes nyilatkozata ebben a körben nem felel meg az eljárási törvény előírásainak, ezért arra érdemben nyilatkozni nem tud. A felperes panaszt nem terjesztett elő. Perköltségigénye volt.

A felperes keresete nem megalapozott.

Figyelemmel arra, hogy a felperes szabadulását követően érvényesítette nemvagyoni kárigényét, ezért az alperesi bv. intézeti megelőző kártérítési eljárást lefolytatni nem volt szükséges. Jelen esetben a perelőfeltétel nem állt fent.

I./ Elévülés

A Ptk. 324. §-e értelmében

(1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.

(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.