30/1991. (VI. 5.) AB határozat

a munkaügyi ellenőrzésről szóló 124/1990. (XII. 30.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság a munkaügyi ellenőrzésről szóló 124/1990. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének első mondatából a "szervezésére" szövegrészt alkotmányellenesnek mondja ki, és elrendeli e szövegrész megsemmisítését. A megsemmisítés után a Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés hatályos szövege a következő: "(2) A felügyelő jogosult ellenőrizni a munkahelyi szakszervezetet szervezők és szakszervezeti tisztségviselők védelmére és a szakszervezet által kifogásolt intézkedés végrehajtására vonatkozó szabályok megtartását."

Az Alkotmánybíróság elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.

INDOKOLÁS

Az indítványozó álláspontja az, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló 124/1990. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének első fordulata, amely szerint "A felügyelő jogosult ellenőrizni a munkahelyi szakszervezet szervezésére vonatkozó szabályok megtartását", Alkotmányt sért. Mégpedig azért, mert e jogszabály megalkotására oly módon került sor, hogy arról a szakszervezetek véleményét nem kérték ki. Ezzel a Kormány megsértette a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 27. § c) pontjában foglalt, illetve az Alkotmány 36. §-ában megfogalmazott azon kötelezettségét, hogy a társadalmi, érdekképviseleti szervekkel együttműködjék. A rendelkezést szakszervezet-ellenesnek is tartja az indítványozó, minthogy abban a Kormánynak a szakszervezetek feletti felügyeletét látja megvalósulni. Ez sérti az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. 1. §-ában foglaltakat.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 27. § c) pontjában foglalt rendelkezés a szakszervezetek és érdekképviseleti szervek részére véleménynyilvánítási jogot biztosít. Az Alkotmánybíróság már több korábbi határozatában rámutatott: önmagában véve az az eljárási mulasztás, hogy a jogszabály-előkészítés során az érintett szervektől nem kértek véleményt, a meghozott jogszabályt nem teszi alkotmányellenessé.

Az Alkotmány 36. §-ának az a megfogalmazása, hogy "Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel", a Kormány számára tevékenysége ellátásához módszerbeli ajánlást jelent. Ez, az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem azonos a már hivatkozott, a jogalkotásról szóló törvényben foglaltakkal. Az alkotmányos ajánlás annál sokkal tágabb értelmű és általánosabb kötelezettség, minthogy abból közvetlenül levezethető lenne az indítvánnyal érintett jogszabály alkotmányellenessége.

Az Alkotmánybíróság az indítvánnyal támadott 124/1990. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének érintett szövegrészének alkotmányellenességét tehát nem ebben, hanem abban látja, hogy az egy magasabb szintű jogszabállyal, nevezetesen az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. VI. fejezetében foglalt szabályokkal ellentétes, és így az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébe ütközőnek tartja. Vagyis, hogy a Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. VI. fejezetének rendelkezései szerint társadalmi szervezet működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint gyakorolhat törvényességi felügyeletet. Más szerv ellenőrzést, felügyeletet gyakorolni nem jogosult. Ez alól kivételt a 17. § jelent, vagyis "Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet a jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol."E szabály tehát azt feltételezi, hogy a társadalmi szervezet vállalkozást, szolgáltatást, vagy egyéb hatósági engedélyhez kötött tevékenységet lát el.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 124/1990. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében foglalt szabály nem ilyen hatásköri szabály. A munkaügyi ellenőrzés a munkáltató és a munkavállaló tevékenységének felügyeletét jelenti, a rá vonatkozó Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésben foglaltak szerint. Nem kaphat azonban a munkaügyi ellenőr önálló jogosítványt, mint azt a Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése teszi, a szakszervezet szervezésére vonatkozó szabályok végrehajtásának ellenőrzésére. Ez akkor sem megengedett önállóan megfogalmazott felügyeleti jogként a munkaügyi ellenőr számára, ha a szabályozás látszólag a szakszervezetek védelmét szolgálja. Az azonban már megengedett, és a feladattal együtt járó lehet, ha az ellenőr a rá vonatkozó hatósági vizsgálat során olyan rendellenességet, szabálytalanságot tapasztal, amely a szakszervezetek jogainak sérelmét jelenti, akkor ehhez kapcsolódó járulékos jogosítványként elvégezheti mindazon jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését is, amelyekre a 124/1990. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése utal. (Azaz mielőtt hatósági intézkedést tesz a szakszervezeti jogok védelmében meggyőződik róla, hogy a szakszervezet legális-e.) A munkaügyi ellenőrnek erre vonatkozó felhatalmazását megfelelő jogszabályi rendelkezéssel szükséges megteremteni. Minthogy az egyesülési jogról szóló törvényben felsoroltakon kívül mást - így a munkaügyi ellenőrt - ellenőrzési, felügyeleti jog a társadalmi szervezetek felett nem illeti meg, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 124/1990. (XII. 30.) Korm. rendelet ezzel ellentétes rendelkezést tartalmazó a 3. § (2) bekezdése kiemelt szövege, alkotmányellenes. Erre figyelemmel rendelte el az Alkotmánybíróság annak megsemmisítését.

A rendelkezés hatálya a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján szűnik meg.

Budapest, 1991.05.14

Dr. Zlinszky János

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza

előadó alkotmánybíró