32012D0249[1]

2012/249/EU: A Bizottság végrehajtási határozata ( 2012. május 7. ) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozásában alkalmazandó indítási és leállítási időszakok meghatározásáról (az értesítés a C(2012) 2948. számú dokumentummal történt) EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. május 7.)

az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozásában alkalmazandó indítási és leállítási időszakok meghatározásáról

(az értesítés a C(2012) 2948. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/249/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 41. cikke első bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1) A 2010/75/EU irányelv nem határoz meg indítási és leállítási időszakokat, bár ezek az irányelv több rendelkezéséhez is kapcsolódnak.

(2) A 2010/75/EU irányelv III. fejezetének hatálya alá tartozó tüzelőberendezések esetében, amennyiben az irányelv végrehajtása szempontjából releváns, szükséges az indítási és leállítási időszakok meghatározása a 2010/75/EU irányelv V. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékek betartásának - a melléklet 4. részét figyelembe véve történő - értékeléséhez, valamint a tüzelőberendezések üzemóráinak meghatározásához.

(3) A 2010/75/EU irányelv 14. cikke (1) bekezdésének f) pontja előírja, hogy az engedélynek tartalmaznia kell a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekre - például az indítási és leállítási műveletekre - vonatkozó intézkedéseket. A 2010/75/EU irányelv 6. cikkének értelmében a tagállamok ezeket az intézkedéseket belefoglalhatják az általánosan kötelező előírásokba.

(4) A tüzelőberendezések kibocsátása az indítási és a leállítási időszakban általában koncentráltabb a normál üzemeltetésnél való kibocsátásnál. A 2010/75/EU kibocsátásmegelőzési céljaira tekintettel ezeket az időszakokat a lehető legrövidebb időtartamra kell korlátozni.

(5) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

E határozat megállapítja a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 27. pontjában és V. melléklete 4. részének 1. pontjában említett indítási és leállítási időszakok meghatározására vonatkozó szabályokat.

E határozat a 2010/75/EU irányelv III. fejezetének hatálya alá tartozó tüzelőberendezésekre alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1. "a stabil termeléshez szükséges minimum indítási terhelés": az energiatermelő tüzelőberendezés beindítását követő folyamatos működéssel összeegyeztethető minimális terhelés, amely mellett a termelt energia biztonságos és megbízható módon eljuttatható a berendezésből a hálózatba, hőtárolóba vagy valamely ipari telephelyre;

2. "a stabil termeléshez szükséges minimum leállítási terhelés": az a minimális terhelés, amelynél a termelt energia már nem juttatható el biztonságos és megbízható módon a tüzelőberendezésből a hálózatba, hőtárolóba vagy valamely ipari telephelyre, és hamarosan leáll.

3. cikk

Az indítási és leállítási időszak meghatározására érvényes általános szabályok

Az indítási időszak végének és a leállítási időszak kezdetének meghatározására a következő szabályok alkalmazandók:

1. az indítási és leállítási időszak meghatározásához alkalmazott feltételek vagy paraméterek átláthatók és külső forrással alátámaszthatók;

2. az indítási és leállítási időszak meghatározása az egészséget és biztonságot garantáló stabil termelést lehetővé tévő feltételeken alapul;

3. az indítási és leállítási időszaknak nem képezi részét az az időszak, amely alatt a tüzelőberendezés az indítást követően tüzelőanyag-ellátással - hő-, villamos és mechanikus energia kinyerése nélkül - stabil és biztonságos módon üzemel.

4. cikk

Az indítási és leállítási időszak engedélyben történő meghatározása

(1) Az indítási és leállítási időszaknak a tüzelőberendezést tartalmazó létesítmény engedélyében történő meghatározásához a 2010/75/EU irányelv 14. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett intézkedések között szerepelniük kell:

a) az alábbiak közül legalább egynek:

i. az indítási időszak vége és a leállítási időszak kezdete, terhelési határértékben kifejezve, a 6., 7. és 8. cikkel összhangban, valamint figyelembe véve, hogy a stabil termeléshez szükséges minimum leállítási terhelés értéke alatta maradhat a stabil termeléshez szükséges minimum indítási terhelés értékének, mivel a tüzelőberendezés hőmérséklete egy bizonyos működési időszakot követően elérheti a stabil termeléshez szükséges azon hőmérsékletet, amelyen már alacsonyabb terhelés mellett is tud működni;

ii. a 9. cikk alapján az indítási időszak végéhez és a leállítási időszak kezdetéhez kapcsolódó külön eljárások vagy működési paraméterekre vonatkozó határértékek, amelyek egyértelműek, könnyen ellenőrizhetőek és illeszkednek az alkalmazott technológiához;

b) azt biztosító intézkedések, hogy az indítási és leállítási időszakok a lehető legrövidebbek legyenek;

c) azt biztosító intézkedések, hogy a gyakorlati megvalósíthatóság szerint a lehető leghamarabb beindítsák valamennyi kibocsátáscsökkentő berendezést.

Az első albekezdés alkalmazásában figyelembe kell venni a tüzelőberendezés és egységei műszaki és működési jellemzőit, valamint az alkalmazott kibocsátáscsökkentő technikák alkalmazására vonatkozó műszaki előírásokat.

(2) A tüzelőberendezéssel kapcsolatos, az indítási és leállítási időszakot befolyásoló tényezők - többek között az üzembe helyezett berendezés, a tüzelőanyag típusa, a tüzelőberendezés rendszerbeli helyzete és az alkalmazott kibocsátáscsökkentő technikák - változása esetén az illetékes hatóság újra megvizsgálja az engedélyben szereplő, az indítási és leállítási időszakhoz kapcsolódó feltételeket, és adott esetben módosítja azokat.

5. cikk

A két vagy több egységből álló tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakának meghatározása

(1) A 2010/75/EU irányelv V. melléklete 4. részének 1. pontjában említett átlagos kibocsátási határértékek kiszámításakor a két vagy több egységből álló tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakát a következő szabályok alapján kell meghatározni:

a) figyelmen kívül kell hagyni az első tüzelőegység indítása és az utolsó egység leállítása során mért értékeket;

b) az egyes egységek egyéb indítása és leállítása során meghatározott értékeket csak akkor nem kell figyelembe venni, ha azokat az egyes egységekre nézve külön mérték, vagy - amennyiben a mérés műszaki vagy gazdasági szempontból nem megvalósítható - külön számították.

(2) A 2010/75/EU irányelv 3. cikke 27. pontjának alkalmazásában a két vagy több egységből álló tüzelőberendezésekre vonatkozóan az indítási időszak az első tüzelőegység indításának időszaka, a leállítási időszak pedig az utolsó tüzelőegység leállításának időszaka.

Azon tüzelőberendezések esetében, amelyekre vonatkozóan a 2010/75/EU irányelv V. melléklete 1. részének 2., 4. és 6. pontja lehetővé teszi kibocsátási határérték alkalmazását a tüzelőberendezés azon részére, amely közös kéményben egy vagy több külön füstcsatornán keresztül bocsátja ki a füstgázokat, az indítási és a leállítási időszak minden ilyen rész esetében külön-külön meghatározható. Ilyen esetben a tüzelőberendezés valamely része esetében az indítási időszak a tüzelőberendezés adott részében beinduló első tüzelőegység indítási időszakának, a leállítási időszak a tüzelőberendezés adott részében leálló utolsó tüzelőegység leállítási időszakának felel meg.

6. cikk

A villamosenergia-termelő vagy a mechanikai meghajtáshoz szükséges energiát termelő tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakának terhelési határértékkel történő meghatározása

(1) A villamosenergia-termelő tüzelőberendezések és a mechanikai meghajtásra termelő tüzelőberendezések esetében az indítási időszak akkor ér véget, amikor a tüzelőberendezés eléri a stabil termeléshez szükséges minimum indítási terhelést.

(2) A leállítási időszak akkor kezdődik, amikor a stabil termeléshez szükséges minimum leállítási terhelést elérve megkezdődik a tüzelőanyag-ellátás megszüntetése; ettől az időponttól kezdve a termelt villamos energia nem áll tovább rendelkezésre a hálózatban, vagy az előállított mechanikai teljesítmény már nem elegendő a mechanikai terheléshez.

(3) A villamosenergia-termelő tüzelőberendezés indulási időszaka végének és leállítási időszaka kezdetének meghatározásához használandó és a tüzelőberendezés engedélyébe belefoglalandó terhelési határértékeket a tüzelőberendezés névleges elektromos teljesítményéhez viszonyított százalékos értékben kell meghatározni.

(4) A mechanikai meghajtáshoz szükséges energiát termelő tüzelőberendezés indulási időszaka végének és leállítási időszaka kezdetének meghatározásához használandó és a tüzelőberendezés engedélyébe belefoglalandó terhelési határértékeket a tüzelőberendezés leadott mechanikai teljesítményéhez viszonyított százalékos értékben kell meghatározni.

7. cikk

A hőtermelő tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakának terhelési határértékkel történő meghatározása

(1) Hőtermelő tüzelőberendezés esetében az indítási időszak akkor végződik, amikor az üzem eléri a stabil termeléshez szükséges minimum indítási terhelést, a hő pedig biztonságosan és megbízhatóan továbbítható az elosztóhálózatba és a hőtárolóba, vagy közvetlenül felhasználható valamely ipari telephelyen.

(2) A leállítási időszak a stabil termeléshez szükséges minimum leállítási terhelés elérését követően kezdődik, amikor a hő már nem továbbítható biztonságos és megbízható módon a hálózatba, illetve nem használható fel közvetlenül valamely ipari telephelyen.

(3) A hőtermelő tüzelőberendezés indulási időszaka végének és leállítási időszaka kezdetének meghatározásához használandó és a hőtermelő tüzelőberendezés engedélyébe belefoglalandó terhelési határértékeket a tüzelőberendezés névleges hőteljesítményéhez viszonyított százalékos értékben kell meghatározni.

(4) A tároló hőtermelő berendezés általi felfűtéséhez felhasznált idő, amely alatt nem történt hőkinyerés, nem számít bele az indítási és leállítási időszakba, hanem üzemórának számít.

8. cikk

A hő- és villamosenergia-termelő tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakának terhelési határértékkel történő meghatározása

A hő- és villamosenergia-termelő tüzelőberendezés esetében az indítási és leállítási időszak meghatározása a 6. és 7. cikknek megfelelően történik, egyaránt figyelembe véve a megtermelt villamos energiát és a megtermelt hőmennyiséget.

9. cikk

Az indítási és leállítási időszak működési paraméterekkel vagy külön eljárásokkal történő meghatározása

A stabil termeléshez szükséges minimum indítási és minimum leállítási terhelés meghatározásához legalább három feltételt kell meghatározni; az indítási időszak akkor végződik, illetve a leállítási időszak akkor kezdődik, amikor a feltételek közül legalább kettő egyszerre teljesül.

A feltételeket az alábbiakból kell kiválasztani:

1. a mellékletben meghatározott külön eljárások vagy a tüzelőberendezés műszaki jellemzői alapján meghatározott egyenértékű eljárások;

2. a mellékletben meghatározott működési paraméterekre vonatkozó határértékek vagy a tüzelőberendezés műszaki jellemzői alapján meghatározott egyenértékű működési paraméterek.

10. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2012. május 7-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja

(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

MELLÉKLET

AZ INDÍTÁSI ÉS LEÁLLÍTÁSI IDŐSZAKHOZ KAPCSOLÓDÓ KÜLÖNELJÁRÁSOK ÉS MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK

1. A stabil termeléshez szükséges minimum indítási terhelésre vonatkozó különeljárások

1.1. Szilárd tüzelőanyaggal működő kazán esetében: stabilizáló támasztóégő vagy kiegészítő égő használatáról normál tüzelőanyagra történő teljes átállás.

1.2. Folyékony tüzelőanyaggal működő kazán esetében: a tüzelőanyag-betápláló főszivattyú beindítása, amikor az égetőben stabilizálódik az olajnyomás, amire a tüzelőanyag-áram sebessége használható mutatóként.

1.3. Gázturbinák esetében: az a pont, amelynél az égési mód előkevert, stabil égésre vagy "alapjárati fordulatszámra" vált.

2. Működési paraméterek

2.1. Füstgázok oxigéntartalma.

2.2. Füstgázhőmérséklet.

2.3. Gőznyomás.

2.4. Hőtermelő üzem esetében: entalpia és a hőátadó folyadékáram sebessége.

2.5. Folyékony és gáztüzelésű üzem esetében: a névleges tüzelőanyag-áram százalékában meghatározott tüzelőanyag-áramlási sebesség.

2.6. Gőzkazánnal működő üzem esetében: a kazánkimenetnél mért gőzhőmérséklet.