BH 2004.1.20 A választottbíróság eljárást megszüntető végzésének érvénytelenítése iránt bírósági út nem vehető igénybe [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 48. § (3) bek., 52. §, 233. §, 238. § (1) bek., 1994. évi LXXI. tv. (továbbiakban: Vbtv.) 7. §, 15. §, 20. §, 37. §, 42. § (1) bek., (2) bek. d) pont, 55. § (1) bek. c) és e) pont, 57. §, Pp. 130. § (1) bek. f) pont].

Az O. B. Rt. alperes alapszabályának 17. pontja értelmében bármely vita eldöntésére, amely az alapszabályból, vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével, vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességgel saját eljárási szabályzata szerint jár el, és hozza meg döntését azzal, hogy a döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

A felperes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbírósághoz 2001. május 25-én benyújtott keresetében az alperes közgyűlése 2001. április 25-én hozott 6/1/2001. számú határozatának részbeni, a 6/2/2001. számú határozatának teljes egészében történő hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy a határozatoknak a "csereérték-különbözet" fizetésére vonatkozó rendelkezései jogsértőek.

A felperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

A választottbíróság a 2001. október 30-án kelt végzésében a 2001. november 27. napjára kitűzött tárgyalást "beállította" és az eljárást hivatalból megszüntette. Rendelkezett a mérsékelt választottbírósági díj viseléséről, illetőleg a különbözet visszautalásáról. Határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy a felperes keresetében megjelölt határozatokat több részvényes jogsértőnek ítélte, és azok hatályon kívül helyezése iránt pert indított a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság előtt. A választottbíróság Titkársága a különböző részvényesek mint felperesek által indított pereket a 01082, 01083, 01084 és 01086 számon regisztrálta.

A választottbíróságnak az ügyben eljáró tanácsa 2001. október 24-i kelettel ítéletet hozott. Ebben azt állapította meg, hogy az alperes társaság a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 233. §-ában, valamint 238. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előírások betartásával jogszerűen járt el, ezért a részvényes felperesnek a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló keresetét elutasította. A választottbíróság hivatkozott a Gt. 48. §-ának (3) bekezdésére, amely szerint a társasági határozat felülvizsgálata során hozott bírósági - a Gt. 52. §-ában szabályozott esetekben választottbírósági - határozat hatálya azokra a részvényesekre is kiterjed, akik a bírósági (választottbírósági) határozattal elbírált ügyben nem álltak perben. E szabályból következően a 01082 számú perben hozott választottbírósági határozat hatálya a 01083, 01084 és 01086 számon regisztrált perekben felperesként fellépő részvényesekre is kiterjed.

Erre tekintettel a választottbíróság úgy ítélte meg, hogy a jelen eljárás folytatására nincs szükség, ezért a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (továbbiakban: Vbtv.) 42. § (2) bekezdés d) pontja alapján az eljárást végzéssel megszüntette.

A felperes a jogerős végzés ellen 2002. január 14-én benyújtott keresetében a választottbíróság határozatának érvénytelenítését kérte a Vbtv. 55. § (1) bekezdés c) és e) pontjában írt érvénytelenítési okokra hivatkozással. Keresetében előadta: tisztában van azzal, hogy a Vbtv. 55. §-a a választottbíróság ítéletének érvénytelenítéséről rendelkezik, s e körben a végzést nem nevesíti. Álláspontja azonban az, hogy jelen ügyben a választottbíróságnak nem eljárást megszüntető végzést, hanem ítéletet kellett volna hoznia. Másrészt nem fogadható el az az álláspont sem, mely a végzéseket eleve kirekeszti az érvénytelenítés köréből. Előállhat ugyanis olyan helyzet, hogy míg a választottbíróság ítéletét a törvényben meghatározott okokból érvényteleníteni lehet, az eljárást megszüntető végzés azonban szenvedhet anyagi és eljárási hibákban, és fennállhatnak olyan érvénytelenítési okok, amelyek alapján ítélet esetében ezek orvoslására lehetőség lenne.

Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy a felperes keresetének elbírálására bírósági út nem áll rendelkezésre. A Vbtv. 7. §-a értelmében az e törvény által szabályozott ügyekben a bíróság akkor járhat el, ha ezt a törvény lehetővé teszi. Ilyen lehetőséget tartalmaz a Vbtv. 15., 20. és 37. §-a, továbbá a választottbírósági ítélet esetében a törvény 54-55. §-a. A Vbt. rendelkezései szerint végzés ellen érvénytelenítési kereset nem nyújtható be, ezért a keresetet a Pp. 137. § - tartalmilag, helyesen - 130. § (1) bekezdésének f) pontja alkalmazásával elutasította.

A végzés ellen a felperes fellebbezéssel élt, kérte annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság utasítását keresete érdemi elbírálására. Fellebbezésében megismételte a keresetlevélben kifejtett jogi álláspontját. Hangsúlyozta, hogy az ügy érdemi elbírálásának mellőzésével meghozott választottbírósági eljárást megszüntető végzés érvénytelenítésének elmaradása esetén, a különböző törvényi rendelkezések összhangjának hiánya miatt, a jogérvényesítés minden útjától megfosztja őt a bíróság.

Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.