A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.26993/2013/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 206. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 71. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 119. §, 120. §, 127. §] Bíró: Sipos Balázs

A bíróság a Zavaczki Ügyvédi Iroda (fél címe. szám; ügyintéző: dr. Zavaczki Zoltán ügyvéd) által képviselt ... (felperes címe. szám alatti székhelyű) felperesnek - a dr. Stomfai Ramóna jogtanácsos által képviselt ... (alperes címe. szám alatti székhelyű) alperes ellen - Áfa ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2012. november hó 9. napján meghozott ... iktatószámú határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 381.000,- (háromszáznyolcvanegyezer) forint bruttó perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesnél a .... a 2011. január - szeptember hónapokra Áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le. Az elsőfokú hatóság a ... számú elsőfokú határozatban a felperes terhére mindösszesen 16.400.000,- Ft adókülönbözetet állapított meg, melyből 2.548.000,- Ft-ot folyószámlát nem érintő tételnek, 13.852.000,- Ft-ot adóhiánynak minősített, jogkövetkezményként 6.926.000,- Ft adóbírságot és 932.000,- Ft késedelmi kamatot állapított meg.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a rendelkező részben írt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A jogerős határozat értelmében a felperes 29 számlát állított ki összesen 218.399,035 EUR értékben Áfa-tartalom nélkül, melyek a felperes Áfa analitikájában is adómentesen szerepelnek. A jogerős határozat értelmében a felperes által kibocsátott számlákban minden esetben nagyobb mennyiségű és alacsony egységáru ruházati termék került kiszámlázásra. A jogerős határozat értelmében nem vonható kétségbe az a tény, hogy az értékesítések a felperes részéről a külföldi partnerek felé közösségen kívülre megtörténtek.

A felperes a vizsgálat alá vont időszakban 16 db számlát fogadott be a ... Kft.-től, melyek kapcsán a revízió megállapította, hogy a ... Kft. a ... Kft.-től nem szerzett be árut, és azt így nem is értékesítette tovább a felperes részére. A rendelkezésre álló bizonyítékot külön-külön és összességében is értékelve megállapította a jogerős határozat, hogy a ... Kft.-től befogadott 16 db számla nem hiteles, és a gazdasági események nem a számlán szereplő felek között jöttek létre.

A határozat azt is rögzítette, hogy a felperes nem járt el kellő körültekintéssel, ugyanis egyrészt a beszerzésekkor az áru kamionokra történő rakodásakor nem is volt jelen, másrészt az árut nem bolti kereskedelmi forgalomból szerezte be, mivel azonban exportált áru, a dokumentáció alapján valós volt, a fennálló körülmények alapján megállapítható adózó részéről a tudatos, rosszhiszemű magatartás, mely szerint a minden bizonnyal számla nélkül beszerzett árut alulszámlázta, amellyel olyan általános forgalmi adót igényelt vissza, melyet a partnere nem fizetett meg, illetve amely a partnerétől annak fizetésképtelensége okán nem is követelhető. A ... Kft.-nél ugyanis a korábbi vizsgálat során megállapított nagy összegű adóhiány is behajthatatlannak bizonyult. Az a körülmény pedig a jogerős határozat értelmében, hogy a felperes a vevőitől átutalással kapott pénzt azonnal felvette a bankszámláról, és a szállítóját készpénzben fizette ki, lehetőséget nyújtott a visszaélésre, ugyanis ellenőrizhetetlen, hogy a valóságban a felperes részéről a nagy összegű pénzkifizetések megtörténtek-e. A ... Kft. számlái nem valós gazdasági eseményeket tükröznek, csupán adózó, azaz a felperes levonható, és egyben visszaigényelhető adójának biztosítására szolgáltak. Erre figyelemmel a jogerős határozat értelmében a felperes megsértette az Áfa törvény 119. § (1) bekezdését, a 120. § a) pontját, 127. § (1) bekezdésének előírásait, továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C törvény 165. § (2) bekezdésében, a 166. § (2) bekezdésében, a 15. § (3) bekezdésében, és a 16. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseinek a felperes által a ... Kft.-től befogadott számlák nem tesznek eleget.

A jogerős határozat rögzítette, hogy önmagában az a körülmény, hogy a terméket átadják, és a felperes az ellenértéket megfizette, nem igazolja azt, hogy az értékesítések a számlán szereplő felek között megtörténtek. Az a bizonyított körülmény, hogy a számlakibocsátó nem rendelkezett a leszámlázott árualappal, és az adózótól elvárható kellő körültekintés hiánya egyaránt azt igazolja, hogy a felperes tudhatta, vagy tudnia kellett volna, hogy a számlakibocsátótól a megvásárolt áru nem származhat.

Az alperes szintén nem fogadta el a ... Kft.-től felperes által befogadott 27 db számlát, amelyekkel kapcsolatosan szintén megállapítható, hogy a számla szerinti gazdasági esemény nem a számlában szereplő felek között jöttek létre, annak ellenére, hogy teljesült a közösség területén kívülre történő adómentes termékértékesítés objektív törvényi feltétele a felperes által, azaz a felperes a bemutatott dokumentumokkal hitelt érdemlően igazolta, hogy az általa teljesített termékértékesítések a termékek eladása, illetve átadása a külföldi partnerek felé megtörténtek, önmagában azonban ezzel nem igazolta azt, hogy a felperes és a ... Kft. között a gazdasági események végbementek. E körben is megállapította ugyanis a jogerős határozat, hogy a ... Kft. nem tudta hitelt érdemlően igazolni a felperesnek kiszámlázott bizonylatokban szereplő gazdasági események megtörténtét, figyelemmel arra, hogy nem igazolta a továbbszámlázott áruk eredetét.

A felperes keresetében arra hivatkozással kérte a jogerős határozat felülvizsgálatát, hogy egyrészt a jogerős határozat és a revízió sem vitatta azt, hogy a gazdasági események a felperes, és a ... illetőségű, valamint a ... illetőségű gazdasági társaságok között a felperes által befogadott számlákban szereplő áruk vonatkozásában igazoltan megtörténtek. A felperes álláspontja szerint a jogerős határozat jogszabálysértően hivatkozott arra, hogy a felperes és a ... Kft., valamint a ... Kft. közötti számlán szereplő gazdasági események nem a számlában szereplő felek között jöttek létre, figyelemmel arra, hogy pusztán ezen megállapítást az adóhatóság arra alapította, hogy a két beszállító nem tudta igazolni, alátámasztani a saját beszerzésének a forrását. E körben hivatkozott a felperes az Európai Bíróság .... számú, valamint a .... számú ítéleteire, és arra, hogy ezen ítéletek tükrében az adóhatóságnak annak bizonyítása volna a feladata, hogy az adóalany - jelen esetben a felperes - tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylet során valamely korábban eljáró gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt. Az adóhatóság ugyanakkor általános jelleggel nem követelte meg az adóalanytól, hogy ellenőrizze, hogy a korábban teljesített ügyletekkel kapcsolatban nem történt-e szabálytalanság, vagy csalás.