A Kúria Kfv.35349/2013/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §, 127. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a gazdasági esemény nem vitatott megtörténte ellenére az adóhatóság a számla hiteltelensége okán az áfalevonást megtagadja, objektív alapú tényekkel kell alátámasztania, hogy a szabálytalanságról a számlabefogadó tudott. Az, hogy mely körülmények relevánsak a kellő körültekintés körében, az adott ügyben egyedileg vizsgálandó.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.349/2013/4.szám

A Kúria a dr. Zavaczki Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Stomfai Ramóna jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. március 14-én kelt 8.K.26.993/2013/4. sorszámú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 6. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.26.993/2013/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 250.000 (kétszázötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesnél az adóhatóság 2011. januártól szeptemberig terjedő időszakra általános forgalmi adó /áfa/ adónemben bevallások utólagos ellenőrzését végezte, és ennek eredményeképpen 16.400.000 Ft adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, melyből 13.852.000 Ft-ot adóhiánynak minősített és kiszabta járulékait is.

A fellebbezés nyomán eljárt másodfokú hatóság a 1842245385/2012. számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes ruházati kereskedelmi tevékenysége körében a M. Kft.-től 16 db, a H. Kft-től pedig 27 db számlát fogadott be, amelyek azonban adólevonás alapjául nem szolgálhatnak, mert álláspontja szerint nem valós gazdasági eseményről szólnak. Az áru a számlakiállítóktól nem származhatott, és erről a felperesnek tudnia is kellett. Egyébiránt a M. Kft-vel létrejött ügyletnél a felperes nem járt el kellő körültekintéssel, mert az áru beszerzésekor és kamionra rakásakor nem volt jelen, az árut nem bolti kereskedelmi forgalomból szerezte be. Megállapítható adózó részéről a tudatos, rosszhiszemű magatartás, mely szerint a minden bizonnyal számla nélkül beszerzett árut alulszámlázta, miáltal olyan általános forgalmi adót igényelt vissza, amelyet a partnere nem fizetett meg. Azt ugyanakkor nem vitatta az adóhatóság, hogy a felperes az árut harmadik országba exportálta. A felperes azonban a vevőitől átutalással kapott pénzt azonnal felvette a bankszámláról, a szállítóját készpénzben fizette ki, amely lehetőséget nyújt a visszaélésre, ugyanis ellenőrizhetetlen, hogy a nagy összegű pénzkifizetések valóban megtörténtek-e. Ugyancsak nem fogadta el a H. Kft-től származó számlákat sem hasonló indokkal. A gazdasági esemény nem a számlában szereplő felek között jött létre, annak ellenére, hogy teljesült a Közösség területén kívülre - Szerbiába és Boszniába - történő adómentes termékértékesítés objektív törvényi feltétele. A termékek eladása külföldi partner felé önmagában nem igazolja azt, hogy a felperes és a H. Kft. között a gazdasági esemény végbement. A H. Kft. ugyanis nem tudta hitelt érdemlően igazolni a számlázott áruk eredetét. Az ellenérték készpénzben történő fizetésének ténye is növeli az átláthatatlanságot.