A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20467/2016/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Hercsik Zita, Hidvéginé dr. Adorján Lívia, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20434/2016/4., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20467/2016/3.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.467/2016/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bodolai László ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2016. március 7. napján kelt 22.P.20.434/2016/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében az alperes által szerkesztett internetes oldalon ...-én megjelent "..." című cikkben közölt valótlan tényállítások miatt kérte az alperes helyreigazításra kötelezését.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és arra kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 forint ügyvédi munkadíjat, valamint az államnak külön felhívásra 36.000 forint illetéket.

Az ítélet indokolásában hivatkozott a 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. § (1) és (2) bekezdésére, a Pp. 342. § (1) bekezdésére, a 343. § (1) bekezdésére és (3) bekezdésére, valamint a PK 12. számú állásfoglalásra.

Kifejtette, hogy a felperesnek nem vitásan fennáll a kereshetőségi joga minden alapvetően rá, illetve szerveire, szervezeti egységeire vonatkozó közlés esetében. A perbeli esetben azonban arról a közlésről, hogy az őt érintő tőkepótlásról a legmagasabb szinten egyeztettek, az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az egyértelműen nem rá vonatkozik, hanem kifejezetten a felperesen kívüli körökre, az ő cselekvőségükkel kapcsolatos állítást tartalmaz. A megállapításnak a felperes nem passzív alanya, hanem csak a tárgya, így e körben nincs kereshetőségi joga.

Ugyanígy nem a felperesre vonatkozó állítás az elsőfokú bíróság megítélése szerint az sem, hogy a résztvevőket utasították volna arra, mennyi pénzt tegyenek hozzá a felperes vagyonához. A közgyűlés, az igazgatóság ugyan a felperest testesíti meg, azonban az utasításra vonatkozó állítás nem a területekre, vagy az ő döntésükre, magára a határozatra vonatkozott, hanem kifejezetten a részvényesekre, akik helyett a felperes nem jogosult jogérvényesítésre.

Az ... által előírt tőkepótlásra vonatkozó közléssel kapcsolatosan arra utalt, hogy ebben az esetben a részvénytársaság belső ügyével alaposabb szakmai ismeretekkel nem rendelkező átlagolvasó értelmezésére kellett tekintettel lenni.

Az megállapítható volt, hogy az ... időközben életbe lépett rendelkezései miatt volt szükség arra, hogy a közgyűlés a Ptk. 3:294. § szerint felhatalmazást adjon az igazgatóságnak az alaptőke emelésére. Annak nem volt jelentősége a felperes megítélése szempontjából, hogy az okokat és körülményeket is részletesen tartalmazó cikk nem a pontos jogi kifejezéseket tartalmazta. Egyetértett az alperessel abban, hogy olyan sandaság, ami arra utalna, hogy a felperes valamit jogszerűtlenül tett az alaptőke emelése során, nem volt kiolvasható a cikkből és azt nem tartalmazta konkrétan, hogy az ... a felperes esetében esetleg más követelményeket szabna, mint más pénzintézeteknél. Ugyanakkor a közgyűlési jegyzőkönyvből kitűnően ... felszólalásában azzal indokolta a határozati javaslatot, hogy az ... ... váratlanul módosította korábbi határozatát, a felkészülési időt 3 évről 2,5 hónapra csökkentette, szigorúbb számítási módot írt elő, felperesre nézve szubkonszolidációs alapon történő tőkemegfelelést írt elő, ami azt jelenti, hogy az integrációhoz csatlakozott ... társaságot a többi szövetkezeti hitelintézettől eltérően egyedi módon, saját tőkemegfelelés terheli.

Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az e körben sérelmezett közlést nem találta valótlannak.