A Fővárosi Törvényszék P.20434/2016/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 342. §, 343. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bíró: Kovaliczky Ágota

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/4.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Bodolai László (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

a dr. Nehéz-Posony Márton (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

sajtóhelyreigazítás iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10 000.- (tízezer) Ft + áfa, összesen 12 700.- (tizenkétezer-hétszáz) Ft ügyvédi munkadíjat.

A le nem rótt 36 000.- (harminchatezer) Ft illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Indokolás

A felperes 2015. december 28-án rendkívüli közgyűlést tartott. Annak összehívásáról 2015. november 25-én hirdetményt tett közzé. E szerint annak az Egyebek mellett egy napirendi pontja volt, mégpedig az Igazgatóság felhatalmazása alapján a Társaság alaptőkéjének felemelése. A levezető elnök 1-es személy, a felperes vezető jogtanácsosa volt, akit az Alapszabály rendelkezései alapján erre a posztra az Igazgatóság jelölt ki.

A 2015. december 28-án tartott közgyűlésen 89,061% igen, 10,939 % nem szavazat mellett elfogadták azt a határozatot, amely alapján a Társaság 10/2014. (04.28.) számú határozatát úgy módosították, hogy "...az Igazgatóság a Társaság alaptőkéjét a Társaság - az Igazgatóság alaptőke felemelését elhatározó döntése időpontjában fennálló - alaptőkéjének 67,5%-ával egyenlő összeggel, de - névértéken - maximum 4 450 000 000.-Ft összeggel emelheti fel.". Mindennek jogi alapjait a Ptk. 3:294 § és az Alapszabály 7.3. pontja adta.

Az alperes szerkesztésében megjelenő www.portál <http://www.portál/>. Internetes hírportálon 2016. január 10-én "cikk címe" címmel jelent meg egy írás, amelyet csak előzetes regisztrációt követően lehet az internetes felületlen elolvasni. A mindenki számára megismerhető lead szerint: "Újabb, a párto n belüli hatalmi ütközet terepe lehet az felperes, amelyben - habár a tőzsdén jegyzik - fontos részletek közlése nélkül hajtottak végre jelentős tőkeemelést. A múlt év végén 30,5 milliárd forintot toltak be a bankba, amiről a alperes információi szerint a legfelsőbb szinten egyeztettek, utasítva a résztvevőket, melyikük mennyi pénzt tegyen be." A cikk szerint a közgyűlési határozatot az cég neve Zrt mint részvényes megtámadta, mert kívül rekedt a zárt körű tőkeemelésen, amelyre a perbeli részvényesi gyűlés hatalmazta fel az igazgatóságot. Leszavazták azt a javaslatát ugyanis, hogy állítsák vissza az eddigi részvényesek jegyzési elsőbbségét, így az új részvények jegyzésében kizárólag a 1-es bank és harminc 2-es bank vehetett részt. Az írás szerint ezzel az akcióval - figyelemmel a 717.-Ft-os részvényenkénti árra, összesen 30,5 milliárdot toltak a bankba. "A pénzintézet immár megfelel a tőkepótlást számára tavaly októberben sürgősséggel előíró Magyar Nemzeti Bank elvárásainak is." A cikk érthetetlennek tartja, miért akarna az cég neve pénzt költeni ilyen célokra, mikor korábban a jobban működő 3-as bank pakettjét is aukciózta arra hivatkozva, hogy állami beruházásokra kell a pénz. Ennek ellenére ragaszkodik elsőbbségi jegyzési jogához. A cikk a továbbiakban belharcot sejt a háttérben. "A legfelsőbb szinten egyeztették az eseményeket, a résztvevőket utasították melyikük, mennyi pénzt tegyen be - súgták meg a alperes-nek bennfentesek, amiből az is következik, hogy súlyos belharc dúlhat a háttérben." A továbbiakban azt fejtegeti, hogy a kormányfő szívügye a 2-es banki vidékbank kiépítése, melynek nyár óta tagja a felperes. Ebből az üzletből egyenlőre azonban nem a 2-es bankok, hanem a felperes profitál, mert a friss tőkét a 2-es bankok adták össze. Kérdés, hogy honnan volt erre pénzük. Azt feltételezi ennek az lehet a háttere, hogy velük szemben az MNB nem támaszt olyan magas követelményeket, mint a felperessel szemben. A továbbiakban azt fejtegeti, hogy az 3-as bank-nak kellemetlen egy konkurens bankbirodalom megjelenése, illetve azt, hogy a vagyonkezelőt felügyelő miniszternek is fáj az cég neve kiszorulása az felperes-ből.

A felperes 2016. január 15-én e-mailen helyreigazítási kérelmet juttatott el az alpereshez. Ebben kérte az alperes tegye közzé az alábbi közleményt:

"Valótlan tényként közöltük, hogy a legfelsőbb szinten egyeztették az eseményeket, a résztvevőket pedig utasították melyikük mennyi pénzt tegyen be, a magyar nemzeti bank tőkepótlást írt elő a pénzintézetnek októberben.

A valóság ezzel szemben az, hogy az felperes tőkeemelésében résztvevőket nem utasította senki és a magyar Nemzeti Bank nem írt elő tőkepótlást az felperes-nek októberben."