A Fővárosi Törvényszék P.21381/2019/14. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2007. évi XVII. törvény (Támtv.) 24. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VI. cikk, (2) bek.] Bíró: Karaszi Margarita

Fővárosi Törvényszék

.P. . /2019/14/I

A Fővárosi Törvényszék

A dr. Palatics Edit (cim.1.) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe. szám alatti székhelyű) felperesnek

a dr. Palkó Lajos alperes címe.) kamarai jogtanácsos által képviselt

alperes neve (alp. címe. szám alatti telephelyű) alperessel szemben

közérdekű adat kiadása iránti perben meghozta az alábbi

Ítéletet

A bíróság a felperesi keresetet elutasítja.

Köteles az felperes 15 napon belül az alperesnek megfizetni 25.000.- (huszonötezer) Ft. perköltséget.

Az eljárás tárgyi illetékmentes.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani elektronikusan, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

Magyarország az Európai Unióhoz való 2004. évi csatlakozással részese lett a Közös Agrárpolitikának (KAP), mellyel jelenős támogatási források nyíltak meg agrár- és vidékfejlesztési célokra.

A KAP agrár- és vidékfejlesztési forrásaival való gazdálkodásért és a támogatások felhasználásának ellenőrzéséért felelős szervezetként a alperes ezen forrásokból, és a magyar költségvetés által biztosított forrásból finanszírozott ágazati támogatások igénybevételére benyújtott kérelmek befogadására, elbírálására és a támogatások folyósítására, valamint piaszabályozó intézkedések működtetésére szolgáló intézmény.

2003. július 1-én a hivatal (hivatal1) a 2-es Hivatal és az 1-es Központ általános jogutódjaként kezdte meg, majd az hivatal1 megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 328/2016. (.28.) Korm. rendeletnek megfelelően a hivatal 2016. december 31-ével beolvadásos különválással megszűnt és 2017. január 1-jétől általános jogutódja a alperes .

A cég. felszámolása 2015. április 7. napján kezdődött meg. Sajtóhírek szerint a jogosulatlanul kifizetett támogatásnak megfelelő követelést az hivatal1 a felszámolónak bejelentette, aki azt vissza is igazolta. Ennek ellenére az hivatal1, illetve annak jogutódja nem szerepelt a felszámolási eljárásban mint hitelező, tehát a felszámolási eljárás során keletkező bevételből nem is részesült.

A felperes 2019. április 15. napján közérdekű adatok megismerése iránti kérelemmel fordult az alpereshez az alábbiak kiadását kérve:

1. A alperes neve (alperes), illetve a jogutódlást megelőzően a hivatal (hivatal1) pontosan mekkora összegű a felszámolás alatt álló cég1 (Társaság) által jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését rendelte el?

2. A társaság pontosan mekkora összegű jogosulatlanul igénybe vett támogatást fizetett vissza?

3. Amennyiben a Társaság nem vagy nem teljes mértékben fizette vissza a jogosulatlanul igénybe vett támogatást, a alperes, illetve a jogutódlást megelőzően az hivatal1 intézkedett-e a jogosulatlanul igénybe vett és vissza nem fizetett támogatást adók módjára történő behajtása iránt?

4. Amennyiben történt intézkedés az adók módjára történő behajtás iránt, a Társaság által jogosulatlanul igénybe vett és vissza nem fizetett támogatásból pontosan mekkora összeget sikerült adók módjára behajtani?

5. A alperes, illetve a jogutódlást megelőzően az hivatal1 bejelentett-e hitelezői igényt a Társaság felszámolására irányuló eljárás során és ha igen, mekkora összeg tekintetében?

6. A Társaság felszámolására irányuló eljárásában sor került a alperes, illetve a jogutódlást megelőzően az cég2 hitelezőként történő nyilvántartásba vételre? Ha igen, milyen hitelezői besorolásba került?

7. Amennyiben a Társaság felszámolására irányuló eljárás már befejeződött, a Társaság által jogosulatlanul igénybe vett és vissza nem fizetett támogatásból pontosan mekkora összeget sikerült visszaszerezni?

8. Pontosan mekkora összegű károsodás érte a magyar államot amiatt, hogy a Társaság jogosulatlanul vett igénybe támogatást?

Az alperes a 2019. április 26. napján e-mailben küldött levelében az adatigénylést részben teljesítette. Idézte a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. tv. 24. § (2) bekezdését, továbbá annak (3) és (4) bekezdésre hivatkozva közölte, hogy a cég3 negyedévente köteles honlapján közzétenni a közérdekből nyilvános adatokat, amelyhez a keresőfelületet biztosít. Azonban hangsúlyozta, hogy a jogszabályhely (1) bekezdése rögzíti, hogy nem nyilvános támogatási adatnak minősül valamennyi, az adatkezelő szerv eljárásában készített, vagy rögzített, az ismertetett (2) bekezdésben meghatározott adatkörön kívüli adat. A támogatási adatok védelmére vonatkozó hatályos törvényi előírások alapján a nem nyilvános támogatási adatokat a cég3 kizárólag törvényben meghatározott okokból, a törvényben meghatározott szerv, vagy személy részére adhatja ki, amelynek részletszabályait a törvény 25. §-a tartalmazza. A 2. pontbeli kérdést akként válaszolta meg, hogy a fent megnevezett kft. által jogosulatlan részvétel, vagy szabálytalanság miatt visszafizetett támogatás összege, jelen adatszolgáltatása keltének időpontjában nulla.

A felperes 2019. május 24. napján benyújtott keresetével kérte, hogy a bíróság az Info. törvény 31. § (7) bekezdése, 31. § (1) bekezdése, az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése, 39. cikk (2) bekezdése, továbbá az Info. törvény további 3. § 5. pontja és 6. pontja, 26. § (1)-(2) bekezdése, valamint a NAIH/2017/1390/7/V. sz. jelentés alapján kötelezze az alperest arra, hogy részére elektronikus úton adja ki az alábbi közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat: