A Győri Törvényszék G.20262/2011/38. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 155. §, 156. §, 312. §, 349. §, 1988. évi I. törvény (Kkt.) 29. §, 32. §, 34. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 12. §, 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 12. §] Bíró: Mészáros Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

*Győri Törvényszék G.20262/2011/38.*, Győri Ítélőtábla Gf.20261/2012/10., 3498/2023. (XII. 1.) AB végzés

***********

Győri Törvényszék

31.G.20.262/2011/38.

A Győri Törvényszék a dr. Bardon István ügyvéd (...) által képviselt ...Kft. 1. I. r. (...), Kft. 2. II. r. (...), III. r. (...) felpereseknek - Dr. Szakál Róbert Ügyvédi Iroda (... - dr. Szakál Róbert ügyvéd ügyintézése mellett) által képviselt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.(...) I. r., és a dr. Hernádi Anikó jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal II. r. (...) alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a törvényszék az I. r. felperest 688.280,- (hatszáznyolcvannyolcezer-kettőszáznyolcvan) Ft, a II. r. felperest 345.000,- (háromszáznegyvenötezer) Ft, a III. r. felperest 39.220,- (harminckilencezer-kettőszázhúsz) Ft perköltség I. r. alperes javára 15 napos teljesítési határidő mellett történő megfizetésére.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Győri Törvényszéknél írásban, 4 példányban jogi képviselő útján előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél fellebbezése hatálytalan, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja. Nem minősül hatálytalannak a jogi képviselővel nem rendelkező fél által benyújtott fellebbezés, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő az illetékes Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata irányába.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el - ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni -, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A fenti esetekben a másodfokú bíróság tárgyalást tart, amennyiben azt a fellebbező fél a fellebbezésében, ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el akkor is, ha a felek ezt kérték, valamint ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Indokolás:

A törvényszék a peres felek nyilatkozatai, a csatolt okiratok, Szakértő ingatlanértékbecslési, közlekedési rendszer, hálózat és forgalomtervezés, útépítés, úttervezés, -építés, -üzemeltetés és -fenntartás, városi közlekedés, forgalomtechnikai és forgalomszervezési igazságügyi szakértő szakértői véleménye, Tanú 1, Tanú 2, Tanú 3 és Tanú 4 tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A város külterület X hrsz. alatt felvett bruttó 412, nettó 351 négyzetméter alapterületű, földhasználati jog alapján létesült pénzváltó épület - mint felépítmény - tulajdonosa az I. r. felperes (Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 31.G.20.283/2009. - a továbbiakban előzményi perszám - 1/F/5. alatti tulajdoni lap másolat).

A felépítmény a város Y hrsz. alatt felvett, a Magyar Állam tulajdonát képező 22 hektár 7811 négyzetméter alapterületű külterületi, "határátkelőhely" megjelölésű ingatlanon létesült (előzményi perszám 3/F/11).

A határátkelőhely kezelőjeként 1966. február 3. napjával a II. r. alperes jogelődje, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága került bejegyzésre. A Vám- és Pénzügyőrség Nyugat-dunántúli Regionális Parancsnoksága, mint bérbeadó, és az I. r. felperes, mint bérlő között a pénzváltó iroda építése és működtetése céljából 2000. június hó 1. napján bérleti szerződés jött létre határozatlan időtartamra. A szerződés 6. pontja szerint a bérbeadó saját költségén köteles gondoskodni arról, hogy a bérbeadott földterület a bérleti jogviszony egész időtartama alatt alkalmas legyen a rendeltetésszerű használatra. A szerződés 8. pontja szerint a bérlő tudomásul veszi, hogy bármely építkezés, beruházás az ingatlan tulajdonosa (Magyar Állam) tulajdonába megy át. A szerződés rögzítette, hogy a megvalósítandó objektumban kizárólag pénzváltó tevékenység folytatható, üdítőital, és szendvics automata működtethető, autópálya matrica és telefonkártya árusítható (előzményi perszám 12/A/1).

Az I. r. felperes 2001. május 14. napján használatbavételi engedélyt kapott a megépített pénzváltó épületre (előzményi perszám 1/F/7), majd 2005. április hó 21. napján a VPOP, mint vagyonkezelő, és az I. r. felperes között a fenti terület bérleti szerződésére, mint előzményre utalással megállapodás jött létre arra vonatkozóan, hogy a területbérleti szerződésben foglaltaktól eltérően a felépítmény tulajdonosa az I. r. felperes. A megállapodás 4. pontjában a Vám- és Pénzügyőrség vállalta, hogy a felépítmény mindenkori tulajdonosának biztosítja annak megközelíthetőségét, az I. r. felperes pedig külön megállapodásban meghatározott földhasználati díjat köteles fizetni (előzményi perszám 12/A/2).

A 2005. június hó 9. napján aláírt földhasználati megállapodás 2. pontja értelmében az I. r. felperes 2005. július hó 1. napjától havi 2.000,- Ft/négyzetméter földhasználati díjat volt köteles fizetni 412 négyzetméter alapulvételével, s egyidejűleg a 2001. június hó 1. napján kelt bérleti szerződés hatályát vesztette.

A szerződés 10. pontja szerint a földhasználati megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képezi az előző pontokban ismertetett 2005. április 21. napján kelt megállapodás. A szerződés 7. pontja szerint a Vám- és Pénzügyőrség vállalta, hogy a megállapodás alapján a felépítmény mindenkori tulajdonosának biztosítja annak megközelíthetőségét (előzményi perszám 12/A/3).

Az I. r. felperes 2006-2007. évben beruházási, felújítási munkákat végzett a felépítményen, melynek keretében egy tágasabb kereskedelmi egységet, és nagyobb wc és mosdó helyiségeket alakított ki.

2006. november hó 30. napján az I. r. felperes - mint bérbeadó -, és a II. r. felperes - mint bérlő - között a felépítményből 160 négyzetméter terület bérbeadására került sor büfé kialakítása céljából 2006. december hó 1. napjával kezdődő határozatlan idejű bérleti jogviszony keretében.

2007. május hó 3. napján bérleti szerződés jött létre az I. r. felperes - mint bérbeadó -, és az egyéni vállalkozó III. r. felperes - mint bérlő - között 7 négyzetméter alapterület vonatkozásában ajándék shop üzemeltetése céljából (előzményi perszám 1/F/7).

2007. június hó 21. napján a II. r. alperes jogelődje, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Határőrség Országos Parancsnoksága, az NKH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága, a Magyar Közút Kht., az Állami Autópályakezelő Zrt., a Közlekedésfejlesztési és Koordinációs Központ részvétele mellett egyeztetésre került sor a Schengeni Egyezmény szerinti belső határszakaszokon megszűnő határátkelőhelyek akadálymentesítése tárgyában.