A Szombathelyi Törvényszék Bf.89/2019/6. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 226. § (1) bek.] Bírók: Füzi Erzsébet, Rácz József, Varsányi Gábor

A Szombathelyi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Szombathelyen, 2020. február 25. napján megtartott fellebbezési nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő 6.Bf.89/2019/6. számú

ítéletet:

A rágalmazás vétsége miatt terhelt ellen indított büntetőügyben a Szombathelyi Járásbíróság 2019. szeptember 18. napján kihirdetett 59.B.161/2019/3. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg.

A vádlott bűnösségét rágalmazás vétségében [Btk. 226. § (1) bekezdésének III. fordulata és a (2) bekezdés b) pontja] megállapítja.

Ezért vádlottat megrovásban részesíti.

Kötelezi a vádlottat arra, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg magánvádló részére 10.000,- (tízezer) forint bűnügyi költséget.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Indokolás

[1] A Szombathelyi Járásbíróság a 2019. szeptember 18. napján kihirdetett 59.B.161/2019/3. számú ítéletével vádlottat az ellene 1 rb. rágalmazás vétsége [Btk. 226. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pontja] miatt emelt vád alól felmentette.

[2] A bíróság az eljárás során lefoglalt, a Szombathelyi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Vizsgálati Alosztály által 286/2019. tételszám alatt nyilvántartott, a bűnjeljegyzék 1. sorszáma alatt kezelt 1 db Philips CD-lemezt az iratanyag mellékleteként rendelte kezelni, valamint kötelezte magánvádlót, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg illetékbélyeg lerovásával, leletezés terhe mellett 10.000,- forint illetéket.

[3] Ezen ítélet ellen - a három munkanapi jogorvoslati határidőn belül - magánvádló - jogi képviselője útján - jelentett be fellebbezést a vádlott felmentése miatt; a határozat megváltoztatása és a vádlott, terhelt bűnösségének megállapítása és vele szemben büntetés kiszabása végett.

[4] A magánvádló előadta, hogy rá nézve rendkívül sértő a vádlott felmentése, őt valótlan ténnyel vádolta meg, ami a becsületét sértette, közterületen, ahol mások közlekedtek. Sérelmezte, hogy a tárgyaláson a bíróság által kiadott CD-t nem játszotta le az eljáró bíró, mert a vádlott beszédéből, hanghordozásából kiderülhetett volna, hogy nem kérdést tesz fel, hanem tényt közöl. Mindezek alapján kérte fellebbezésének elbírálását.

[5] A 2020. január 21. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülésen a magánvádló jogi képviselője a fentieknek megfelelően terjesztette elő fellebbezési indokolását és továbbra is indítványozta a CD-lemez meghallgatását.

[6] A védő felszólalásában az elsőfokú, felmentő ítélet helybenhagyását indítványozta, miután a vádlott ebben a személyes konfliktusokkal és büntetőeljárásokkal tarkított vitában semmi olyat nem követett el, amely alapján meg lehetne állapítani az ő büntetőjogi felelősségét.

[7] Az elsőfokú bíróság meghallgatta és helyesen értékelte ezt a felvételt, az elsőfokú ítélet indokolásának 6. oldalának első bekezdésében írt logikus okfejtésre hívta fel a védő a figyelmet.

[8] A magánvádló előadta, hogy a feljelentésében és a vallomásában is elmondta, hogy őt tanú hívta fel, hogy Vádlott Vezetékneve úr mondta, hogy ő leengedi az autók kerekeit az utcán, ő így szerzett tudomást erről. Gyorsan felöltözött, lement az utcára és akkor tapasztalta, hogy T1 és terhelt kiabál, hogy rendőrt fognak hívni és közben terhelt egy, a magánvádló számára ismeretlen autót pumpált. Amikor magánvádló bekapcsolta a videofelvételt, akkor terhelt szólt neki, hogy leengedi az autót az utcán (mármint a magánvádló), ezt nem kérdezte, hanem mondta és kb. 1-1,5 órával előtte tanú-nak is ezt mondta, hogy a magánvádló leengedi az utcán az autók kerekeit. Tanú a magánvádlót képviseli más büntetőperben, ami szintén terhelt-rel kapcsolatos, ő már négyszer megtámadta őket, folyamatban lévő ügyek vannak, folyamatosan piszkálják őket. Azóta úgy néznek rá az utcán, mint egy darab rongyra.

[9] Valószínű, hogy Védő1 úrék megnézték a kamerafelvételt, mert az ő kérésükre be van kamerázva az udvar. Valószínűsíthető lenne, hogy ha a magánvádló éjszaka lement volna és garázdálkodott volna, akkor itt lobogtatnák a felvételt.

[10] A 2020. február 25. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson a magánvádló jogi képviselője előadta, hogy továbbra is indítványozza a vádlott bűnösségének megállapítását. A tanú egyértelműen bizonyította, hogy az hangzott el, miszerint magánvádló engedte le a kerekeket, ez a felvételen is elhangzik. A tanú nem hívta volna fel magánvádló-et, ha nem hangzott volna el a neve ezzel kapcsolatban. Teljesen egyértelmű, hogy nem kérdés volt a felvételen, hanem kijelentő módban hangzott el. Mindenképpen megállapítható a hanghordozásból és a beszédből, hogy a vádlott nem kérdést tett fel, hanem tényt közölt.

[11] A magánvádló jogi képviselője mindezek alapján rágalmazás vétségében indítványozta a vádlott bűnösségének megállapítását és vele szemben pénzbüntetés kiszabását.

[12] A védő felszólalásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság részletesen elemezte a felvétel tartalmát és a hangsúly alapján valóban nem kijelentés, hanem kérdés hangzott el, mégpedig pontosan magánvádló provokatív magatartására válasz ez a kérdőjeles mondat, ami nem a gumileengedésre, hanem az egészségkárosító magatartásra vonatkozik.

[13] A vádlott nem vitásan találkozott az ügyvéd úrral, de abban a helyzetben teljesen életszerűtlen, hogy magánvádló ügyvédjének - aki büntetőeljárásban jogi képviselőjeként jár el - tesz rágalmazó nyilatkozatot, a vádlott nem tett ilyet, nem történt rágalmazás. A tanú személyét egyébként a magánvádló nem is említette meg a feljelentésében, az ő személyét csak később vonta be az eljárásba.

[14] A védő mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

[15] A magánvádló által bejelentett fellebbezés megalapozott.

[16] A másodfokú bíróság a 2017. évi XC. törvény (Be.) 590. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott terjedelmű felülbírálat keretében azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ugyan megtartotta az eljárási szabályokat, ügyfelderítési kötelezettségének azonban nem tett maradéktalanul eleget.

[17] Ugyan a feljelentésében magánvádló valóban nem tett említést tanú személyéről, azonban a 2019. június 24. napján megtartott tárgyaláson már előadta, hogy reggel hívta őt tanú ügyvéd, hogy belebotlott terhelt-be, aki azt állítja, hogy a magánvádló autókat engedett le az utcában, így a tényállás teljeskörű felderítése érdekében nem lett volna mellőzhető tanúkénti kihallgatása.

[18] A másodfokú bíróság ezért ezen, a Be. 592. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti - részbeni felderítetlenségben megnyilvánuló - részleges megalapozatlansági hibát a Be. 594. §-ának (1) bekezdése szerinti bizonyítás keretében akként küszöbölte ki, hogy a másodfokú tárgyaláson kihallgatta tanút.