A Fővárosi Törvényszék K.32890/2009/42. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 13. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §] Bíró: Sinka Ildikó Judit

Fővárosi Törvényszék

23.K.32.890/2009/42.

A Fővárosi Törvényszék

a Dr. László M. Jenő Ügyvédi Iroda (cím., levelezési cím: fél címe 2, eljáró ügyvéd: dr. László M. Jenő) által képviselt felperes(cím.),

a dr. Méregh Katalin kormánytisztviselő által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím - mint a Közép-magyarországi Államigazgatási Hivatal jogutódja) I. rendű, a dr. Harsányi Gábor ügyvéd (fél címe 1) által képviselt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (cím.) II. rendű alperesek ellen,

kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T.

A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I. és II. rendű alperesnek külön-külön 35.000-35.000 (harmincötezer-harmincötezer) Ft perköltséget.

A kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S:

A felperes 1/1 arányú tulajdonát képezte a .... kerület, ... hrsz. alatt felvett 4629 m² alapterületű "kivett közút"-ként nyilvántartott ingatlan.

Az I. rendű alperes a II. rendű alperes, mint kisajátítást kérő kérelmére a B-5501/2/2009. számú 2009. május 11. napján kelt határozatával, a perbeli ingatlanból 528 m² nagyságú területet a Magyar Állam javára, közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra kisajátított, az ... autópálya déli szektorának az ... számú főút és az ... közötti szakasz megépítése céljából. A kisajátítási határozat elrendelte a .... kerület ... hrsz. alatt felvett 4629 m² alapterületű ingatlannak a ... és ... hrsz. alatti ingatlanokra történő megosztását. A megosztás eredményeként a kisajátított ... hrsz. alatt felvételre kerülő ingatlan területe 528 m², a visszamaradó ... hrsz. alatt felvételre kerülő ingatlan területe 4101 m² nagyságú lett. Az I. rendű alperes kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek az ingatlan kisajátításáért 1.514.800 Ft-ot.

A kisajátítási határozat szerint a perbeli ingatlan művelés alól kivont, kivett közútként nyilvántartott terület, a kisajátítás csak részterületre vonatkozik. A visszamaradó ingatlanrész kialakításában, megközelíthetőségében, területében megfelel az eredeti ingatlan által meglévő követelményeknek. Az I. rendű alperes, a kisajátítási szakértő szakvéleménye alapján, az út- ingatlan fajlagos m² árát értékmódosító tényezőkkel korrigált egységárként 2.869 Ft/m²-ben határozata meg.

A kisajátítási határozat ellen a felperes kereseti kérelmet nyújtott be, nem vitatta a közérdekű cél indokait, azonban a kártalanítási összeg megállapítását jogszabálysértőnek tekintette. Álláspontja szerint a határozat az Alkotmány 13. § (2) bekezdésébe, és a Kstv. 1. § (1) bekezdésébe ütközik, továbbá elfogadhatatlannak tartotta a kártalanítási összeget, mert a piaci adatok, illetve a kisajátítást kérő II. rendű alperes azonos területen kifizetett kártalanításai, valamint az önkormányzati vagyonkataszter nyilvántartása szerint a kisajátított ingatlan értéke legalább 5.000 Ft/m².

A felperes keresetében hivatkozott az önkormányzati ingatlanvagyon egységes és egyedi értékeléséhez kiadott 1/2002. (BK.8) irányelvre, mely szerint forgalomképtelen ingatlanok értékelése négy részelemből tevődik össze, a perbeli ingatlan tekintetében pedig figyelemmel arra, hogy az közút, kizárólag a telekérték meghatározása lehetséges. Emellett a felperes hivatkozott arra, hogy az ingatlan KVSZ szerint munkahelyi övezet környezetben található, amely jelentős értéknövelő tényező. A felperes szerint nem a művelési ág szerinti besorolás, hanem az övezeti lehatárolás határozza meg az ingatlan forgalmi értékét. Emellett a felperes hivatkozott arra, hogy a terület felértékelődése várható az autópálya közelségére tekintettel. A felperes keresetében kérte a kártalanítási összeg megállapítása érdekében igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendelését. Kérte, hogy a bíróság a jogszabálysértő alperesi határozatot változtassa meg, illetve amennyiben a tényállás további tisztázása szükséges, helyezze azt hatályon kívül új eljárásra kötelezés mellett.

Az I. rendű alperes ellenkérelme a kereset elutasítására, a felperes perköltségben történő marasztalására irányult. Fenntartotta a jogerős határozatában foglaltakat, kifejtette, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint is, a kisajátítással érintett ingatlanok értékének meghatározására elsősorban az összehasonlító ingatlanforgalmi adatok az alkalmasak. Hangsúlyozta, hogy a tárgyi ingatlan művelés alól kivett, közútként nyilvántartott terület, így piaci forgalma kereslet és kínálat szempontjából a korlátozott forgalomképességre, illetve a teljes forgalomképtelenségre tekintettel értelmezhetetlen, erre vonatkozó ingatlanforgalmi adatok nem álltak a rendelkezésre. A közigazgatási eljárás során kirendelt szakértő, a kisajátítással érintett ingatlan környezetében található ingatlanok értékéből kiindulva határozata meg a fajlagos értéket. Az összehasonlító adatként feltüntetett .... kerületi ingatlanok adatai összehasonlításra alkalmasak, így a szakvéleményben feltüntetett korrekciót megalapozottnak találta. Az I. rendű alaperes hangsúlyozta, hogy a felperes keresete alaptalan, a kisajátítási határozat pedig jogszerű.

A kisajátítást kérő II. rendű alperes a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. A II. rendű alperes hivatkozott arra, hogy a kártalanítás megállapításakor a kisajátításkor fennálló forgalmi értéket kell alapul venni. Annak megállapításakor a helyben kialakult forgalmi értéket kell figyelembe venni. Az ingatlant az övezeti besorolása, a tényleges hasznosítása alapján kell értékelni, és összehasonlító adatként ugyanolyan övezeti besorolású, hasznosítású, művelési ágú ingatlanok vehetők figyelembe. Nem értékelhető tehát az építési telkek értékesítésére kötött szerződésben foglalt vételár, mert azok építési célú ingatlanokként kerültek értékelésre. Kisajátítási eljárásban a bejegyzett művelési ág az irányadó az értékelésnél. Nincs jelentősége annak, hogy az út korábban milyen jellegű ingatlanból került kialakításra. A II. rendű alperes szerint, a közigazgatási szakértő véleménye aggálymentes, megalapozott. Erre alapozva jogszerűen állapította meg az I. rendű alperes a kártalanításnak az összegét. A II. rendű alperes hivatkozott arra, hogy a vételi ajánlat alapján létrejött adásvételi szerződések nem vehetők figyelembe összehasonlító adatként. Ez ugyanis egyszeri, az adott helyzetben felajánlott összeg. Emellett hivatkozott arra, hogy a kártalanítás összegének felemelésére irányuló kereset alaposságát a felperesnek kell bizonyítania. Ezt azonban a felperes nem tette meg, határozott kereseti kérelmet sem terjesztett elő.

A felperes bizonyítási indítványa alapján a bíróság igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt rendelt ki a perben. név1 igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő a 2011. június 06. napján kelt szakértői véleménye összehasonlító adatok figyelembevételével a fajlagos forgalmi értéket 4.556 Ft/m²-ben véleményezte azzal, hogy a felperest a vizsgált ingatlanrész piaci forgalmi értékeként 2.405.568,- Ft illeti meg. A perben kirendelt szakértő egyrészt utakra vonatkozó összehasonlító adatok, illetve az ingatlan közelében elhelyezkedő egyéb külterületi ingatlanok adatait szerezte be a NAV adatszolgáltatása alapján. Korrekciós tényezőt alkalmazott egyrészt a külterületi elhelyezkedés miatt (-10 %-os értékcsökkenő tényezőt), ezentúl pedig az "út" művelési ágra tekintettel, a termőföldekhez képest a korlátozott hasznosítás miatt, további -10%-os értékcsökkentő tényezőt alkalmazott a fajlagos forgalmi érték kimunkálása során.