A Kúria Kfv.37030/2013/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 1. §, 8. §, 177. §, 206. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 79. §, 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 1. §, 9. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kárpáti Zoltán, Sperka Kálmán

A határozat elvi tartalma:

Kisajátítási ügyben a bíróság jogosult arra, hogy a perszakértő alkalmatlan szakvéleményét mellőzze döntésének meghozatala során.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.030/2013/6.szám

A Kúria a dr. László M. Jenő Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Méregh Katalin jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala /1056 Budapest, Váci u. 62-64./ - mint a Közép-magyarországi Államigazgatási Hivatal jogutódja - I. rendű és a dr. Keszthelyi Eleonóra ügyvéd által képviselt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. II. rendű alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2012. július 10. napján kelt 23.K.32.890/2009/42. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 50. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 23.K.32.890/2009/42. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és a II. rendű alperesnek 30.000 (harmincezer) - 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes 1/1 arányú tulajdonát képezte a Budapest ... kerület ... hrsz. alatt felvett, 4629 m2 alapterületű "kivett közút"-ként nyilvántartott ingatlan.

Az I. rendű alperes a II. rendű alperes - mint kisajátítást kérő - kérelmére a 2009. május 11. napján kelt B-5501/2/2009. számú határozatával a perbeli ingatlanból 528 m2 nagyságú területet a Magyar Állam javára közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra kisajátított, az M0-s autópálya déli szektorának az 51. számú főút és az M5-ös közötti szakasz megépítése céljából.

Az I. rendű alperes kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek az ingatlan kisajátításáért 1.514.800 Ft-ot.

A felperes keresetében az I. rendű alperes határozatának felülvizsgálatát kérte, nem vitatta a közérdekű cél indokait, azonban a kártalanítási összeg megállapítását jogsértőnek tartotta. Álláspontja szerint a határozat az Alkotmány 13. § /2/ bekezdésébe, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 1. § /1/ bekezdésébe ütközik, továbbá elfogadhatatlannak tartotta a kártalanítási összeget azért, mert a piaci adatok, illetve a kisajátítást kérő II. rendű alperes azonos területen kifizetett kártalanításai, valamint az önkormányzati vagyonkataszter nyilvántartása szerint a kisajátított ingatlan értéke legalább 5.000 Ft/m2.

Hivatkozott a felperes az önkormányzati ingatlanvagyon egységes és egyedi értékeléséhez kiadott 1/2002. /BK8/ Irányelvre, mely szerint forgalomképtelen ingatlanok értékelése négy részelemből tevődik össze, a perbeli ingatlan tekintetében pedig - figyelemmel arra, hogy az közút - kizárólag a telekérték meghatározása lehetséges.

Utalt arra is a felperes, hogy az ingatlan KVSZ szerint munkahelyi övezet környezetében található, amely jelentős értéknövelő tényező. A felperes szerint nem a művelési ág besorolás, hanem az övezeti lehatárolás határozza meg az ingatlan forgalmi értékét. Emellett a felperes arra is utalt, hogy a terület felértékelődése várható az autópálya közelségére tekintettel. Kérte a perben igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendelését.

A törvényszék a felperes bizonyítási indítványa alapján igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt rendelt ki a perben, S. S. igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő személyében.

A 2011. június 6-án kelt szakértői vélemény összehasonlító adatok figyelembevételével a fajlagos forgalmi értéket 4.556 Ft/m2-ben véleményezte azzal, hogy a felperest a vizsgált ingatlanrész piaci forgalmi értékeként 2.405.568 Ft illeti meg.

A szakértő egyrészt utakra vonatkozó összehasonlító adatok, illetve az ingatlan közelében elhelyezkedő egyéb külterületi ingatlanok adatait szerezte be a NAV adatszolgáltatása alapján; korrekciós tényezőt alkalmazott a külterületi elhelyezkedés miatt (-10 %-os értékcsökkentő tényező), ezen túl pedig az "út" művelési ágra tekintettel a termőföldekhez képest a korlátozott hasznosítás miatt további -10 %-os értékcsökkenő tényezőt állapított meg a fajlagos forgalmi érték kimunkálása során.

A felperes a szakértői véleményt elfogadta, keresetét a szakértői véleményhez igazodva pontosította az összegszerűség vonatkozásában.

Az I. és a II. rendű alperes a szakvéleményt nem fogadta el, az abban megállapítottakat vitatta az összehasonlító adatok, a korrekciós tényezők és a fajlagos érték megállapítása tekintetében is. A szakértői vélemény kiegészítését kérték.

A törvényszék felhívására a szakértő szakvéleményét kiegészítette és úgy nyilatkozott, hogy a szakvéleményben foglaltakat teljes körűen fenntartja.

Az alperesek nem fogadták el a kiegészítés körében sem a szakértői nyilatkozatot; továbbra is arra hivatkoztak, hogy a perbeli ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerint kivett közút, és ezen az sem változtat, hogy a környezetébe beleolvad.

Hivatkoztak arra, hogy csak az azonos művelési ágba tartozó ingatlanok hasonlíthatók össze, így a szakvéleményre ítéletet alapítani nem lehet.

A törvényszék a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában az Alkotmány 13. §-ára, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 7. § /3/ bekezdésére, a Pp. 206. § /1/ bekezdésére, 164. §-ára, 215. §-ára, 177. §-ára és a Kstv. 1. §-ára hivatkozott. E jogszabályhelyekkel összefüggésben elsődlegesen azt rögzítette, hogy a felperes a kisajátítás jogalapját nem vitatta.

Kifejtette, hogy a felperes által hivatkozott vagyonkataszter az önkormányzati ingatlanvagyon felmérését és a változások folyamatos nyomon követését szolgálja, feltünteti egyebek mellett az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, ez az érték azonban nem esik egybe az ingatlan piaci forgalmi értékével.

Kiemelte a törvényszék, hogy a perbeli ingatlan kivett út, azaz forgalomképtelen terület.