A Szekszárdi Törvényszék G.40048/2016/10. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §] Bíró: Ács Zoltán
Szekszárdi Törvényszék
16.G.40.048/2016/10. szám
A Szekszárdi Törvényszék a Dr. Fenyőházi Elemér jogtanácsos (jogtanácsos címe) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti székhelyű) felperesnek,- a Strausz Ügyvédi Iroda (képviseli: Dr. Strausz Éva ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. r. alperes címe) I. r. és II.rendű alperes neve (II. r. alperes neve) II. r. alperesek elleni kártérítés és sérelemdíj megállapítása iránti perében meghozta a következő
í t é l e t e t:
A törvényszék a keresetet elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) nap alatt fizessen meg az I. és II. r. alpereseknek együttesen 1.500.000.- (egymillió-ötszázezer) forint perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (Tizenöt) nap alatt fellebbezésnek van helye a Pécsi Ítélőtáblához, melyet a Szekszárdi Törvényszéknél lehet előterjeszteni 4 (négy) egyező példányban.
A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha
- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;
- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;
- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.
A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását is kérhetik.
I n d o k o l á s
A bíróság a felek nyilatkozatai és a becsatolt iratok, valamint a peres felek között korábban folyamatban volt ügyek iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A felperes, mint vízközmű-szolgáltató látta el víz-és szennyvíz-szolgáltatással Sz. városát 2013. május 31. napjáig. Az I. r. alperes a meleg víz szolgáltatáshoz szükséges vizet az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló felperestől, majd a vonatkozó törvény változása miatt az ... Zrt.-től vásárolta.
2015-ben az I. r. alperes 15.487.152.- forint hődíjtartozás megfizetésének elmulasztása miatt felszámolási kérelmet nyújtott be az adós (jelen per felperese) ellen a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapítottan. A Szekszárdi Törvényszék a kérelmet elutasította, azonban másodfokon a Pécsi Ítélőtábla a 2015. július 2. napján kelt Fpkf. IV.40..../2015/3. Számú végzésével az elsőfokú döntést megváltoztatta, a felperes fizetésképtelenségét megállapította, és a felszámolást elrendelte.
A végzés Cégközlönyben történő közzétételét megelőzően a felperes 7.754.568.- forintot átutalt alperesnek, mely tényt bejelentette a Szekszárdi Törvényszéknek, mely a 2015. július 14. napján kelt 13.Fpk.17-15-0000.../29. Számú végzésével, majd a 2015. július 28. napján kelt 13.Fpk.17-15-000.../11. Számú végzésével felhívta jelen per I. r. alperesét, mint hitelezőt, hogy nyilatkozzon arra, hogy az adós teljesítésére tekintettel az adós elleni felszámolási kérelmét fenntartja-e. Alperes kétszeri felhívásra sem tett nyilatkozatot, így a bíróság a felszámolásról szóló közleményt 2015. augusztus 6. napján közzétette a Cégközlönyben.
A felszámolási eljárás folyamán 2015. december 9. napján jelen per felperese, mint adós és a hitelezők között egyezség jött létre, melyet a Szekszárdi Törvényszék a 13.Fpk.17-15000.../51. Számú végzésével jóváhagyott, amely ellen ugyanakkor I. r. alperes fellebbezéssel élt. A Pécsi Ítélőtábla a 2016. február 18. napján kelt jogerős végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, ezzel a felszámolási eljárás megszűnt.
A felperes leszállított keresetében kérte, hogy a bíróság az alpereseket egyetemlegesen kötelezze 42.835.209.- forint vagyoni kár és kamatának, valamint szintén egyetemlegesen 150.000.000.- forint sérelemdíj és kamatának megfizetésére.
A vagyoni kár tekintetében keresetében előadta, hogy azzal, hogy I. r. alperes a felperes teljesítése ellenére sem tette meg a felszámolási eljárás megszüntetéséhez szükséges nyilatkozatát, joggal való visszaélést követett el a Ptk. 1: 3-5.§-ai alapján.
Az I. r. alperes ezen magatartása a jóhiszemű pervitel követelményébe is ütközött a felperes keresete szerint. Arra is utalt, hogy az I. r. alperes a fentebb már említett, a felszámolási eljárásban megkötött egyezséget is csak azért fellebbezte meg, hogy mind a felperesnek, mind pedig a vele szerződéses viszonyban állóknak kárt okozzon.
A kereset szerint a felszámolási eljárás több tízmillió forintos tényleges kárt okozott a felperesnek. A felszámolási eljárás idejére tartós megbízást kötöttek Dr. F. M. ügyvéddel, a hét hónapra összesen 1.866.900.- forint összegben.
Ezen felül a Nemzetgazdasági Minisztérium a felperes GOP-2.1.1-11/A-2012-0002. sz. projektje kapcsán szabálytalanság gyanúja miatt elállt a támogatási szerződéstől, így felperesnek mindösszesen 21.573.432.- forintot kellett visszafizetnie, mely állítása szerint a felszámolási eljárás megindításának, így végső soron I. r. alperes magatartásának következménye.
Felperes a keresetében őt ért kárként jelölte meg továbbá azt is, hogy a Szekszárdi Törvényszék a felszámolási eljárásban kötött egyezséget jóváhagyó végzésével 17.949.261.- forint megfizetésére kötelezte felszámolói díj címén.
A fentieken túl felperes előadta keresetében azt is, hogy a felszámolási eljárás következtében további adminisztrációs teher jelentkezett nála. Így többek között záró leltárt, éves beszámolót, zárómérleget, és adóbevallást is kellett készíteniük. Az irattári anyagot, és a vagyont leltár szerint át kellett adnia a felszámolónak, értesítenie kellett a munkavállalókat a felszámolásról, valamint 45 hitelezővel kellett tárgyalnia és egyezséget kötnie.
Mindezek miatt munkavállalókat kellett kölcsönkérnie akik munkabére a hét hónapra összesen 8.054.641.- forint volt a kereset szerint. Ezt később felperes a 2017. február 8. napján megtartott tárgyaláson összesen 1.189.366.- forintra leszállította.
A felperes ara is utalt, hogy a tulajdonát képező városi élményfürdőt - a felszámolás miatt - az önkormányzatnak kellett működtetnie, mely miatt felperesnek10 munkavállalója munkaviszonyát meg kellett szüntetnie. Ez felperes álláspontja szerint sértette a társaság jó hírnevét.
Utalt a keresetében továbbá felperes arra is, hogy a felszámolás ideje alatt tevékenysége beszűkült, gondot jelentett számára a szerződéses partnereik részére történő utalás, hiszen azt csak a felszámoló tehette meg. A felperes vezetőségének is roppant kínos volt nap mint nap a felszámolásra vonatkozó kérdésekkel szembesülniük.
A sérelemdíj tekintetében felperes a Ptk. 2:52. §-ára hivatkozott, és a kért összeget 150.000.000.- forintban határozta meg. Előadta, hogy az I. és II. r alperest is tájékoztatta a felszámolás esetleges elrendelése miatt leendő kártérítési igényéről, ahol megjelölte a sérelemdíj mértékét is. Hivatkozott továbbá a Ptk. 6:541. §-ára is az egyetemleges felelősség körében.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!